Megkongatták a vészharangot: egyre nagyobb bajban van ez a vidéki színház

HelloVidék   
  Megosztom
Megkongatták a vészharangot: egyre nagyobb bajban van ez a vidéki színház

Gyűlnek a viharfellegek Szegeden, ahol a nyáron azért kellett módosítani idei költségvetését, mert kiderült, hogy a Szegedi Nemzeti Színház a 2023/24-es évadra az államtól sokkal kevesebb támogatást kap, mint amennyit korábban a kormány megígért.

Az alacsony bérek miatt lassan elfogynak a műszaki és más szakemberek a szegedi színházból, akik nélkül nem lehet megtartani az előadásokat. Idén a kormány a korábbinak a töredékére csökkentette ennek a kulturális ágazatnak az állami támogatását, és a várható gondokkal most, az évad kezdetén szembe kell nézniük a társulatok vezetőinek. A legnagyobb vidéki színház, a Szegedi Nemzeti Színház előírt kötelezettségei a kevesebb pénz ellenére is változatlanok, miközben minden, ami az előadásokhoz kell, sokkal többe kerül - írja a Telex.

A Szegedi Nemzeti Színház főigazgtója szerint idén januárban még egy szóbeli egyezség alapján az állami és az önkormányzati támogatás is 1-1 milliárd forint lett volna, az erről szóló egyeztetéseken a minisztériumot az akkori helyettes államtitkár, Pataki András képviselte. Barnák László szerint januárban kellett volna, de március közepéig nem kötötte meg a kormány a szegedi önkormányzattal a megállapodást. Aztán Pataki András is lemondott, ebben szerepe lehetett annak is, hogy a színházi támogatások országos keretét a kormány 30 milliárd forintról 6 milliárdra vágta vissza. Ennek a szegedi független és alternatív színjátszók is nagy vesztesei voltak.

Aztán március közepére kiderült, hogy a szegedi színháznak az államtól az új megállapodás alapján továbbra is 683 millió forint jut, ugyanannyi, mint tavaly vagy az azelőtti években. Emiatt most a város önkormányzata – a saját 1 milliárdos támogatása mellett – kénytelen volt 316 milliós plusztámogatást megszavazni a színháznak. Ebből végül 266 millió lett, mert az intézmény a kényszerű helyzetben vállalta, hogy 50 milliót lefarag a kiadásaiból.

A főigazgató szerint drágábbak lettek a díszletekhez és a kellékekhez való anyagok, többe kerülnek a jelmezek is – ezek fontos tényezők és nagy tételek a darabok színpadra állításánál. Az energia jócskán felemelt ára is növelte a kiadásokat: az elmúlt évad áram- és gázszámláira Szeged önkormányzata a nyáron 45,8 millió forint plusztámogatást adott a színháznak a város energiaválság-keretéből. Pedig előtte minden lehetséges módon takarékoskodtak: lejjebb tekerték és időben is korlátozták a fűtést, az irodákban takarókba bugyolálva ültek, amelyik lámpában két égő volt, abban már csak egy ledes izzó van. A színpadok világításán és a nézőterek komfortján viszont nem lehetett lefaragni, mondta Barnák.

Azt még nem lehet tudni, hogy a színházban a most következő télen, a jövő év elején kell-e majd energiatakarékossági célból szünetet tartani úgy, ahogy 2023 első két hónapjában. Az év elején elmaradt előadások 19 millió forintos kiesést okoztak a színházi bevételben, ami azt jelenti, hogy a téli fűtésen spórolni sem olcsó.

Érthetetlen, hogy miért nem emelte a kormány az állami támogatást, holott növelni kellett volna, hiszen minden többe kerül, mint egy éve

– mondta a főigazgató.

A Szegedi Nemzeti Színháznak körülbelül háromszáz állandó dolgozója van, és nekik is többet kellene fizetni, hiszen a bérek is nőnek, amik az inflációval egyre kevesebbet érnek. A kata adózás megszüntetése szintén kiadási többletet jelent, mert a megnövelt közterheket magasabb díjakkal kell – vagyis csak kellene – kiegyenlíteni a vállalkozók esetében, mondta a főigazgató, aki szerint viszont nincs miből felemelni a színházi fizetéseket. Az ágazatban legutóbb két éve volt átfogó béremelés.

Az előző év elejének adatai szerint a 225 alkalmazottunkból 160 ember volt, akinek a bére nem érte el a bruttó 350 ezer forintot. Akkor 30 milliót kellett a fenntartó által előírt kötelező béremelésre fordítanunk, de ez nem jelentett érezhető emelést

– tette hozzá.

Mint mondta, a színházat egymás után hagyják ott a munkatársak, az utóbbi két-három hónap alatt tízen távoztak, köztük az énekkarból hárman. Az igazgató szerint sok más társulatnál is küzdenek azzal, hogy már hiányszakmák vannak a színházakban: nincs elég öltöztető, se szabó a jelmezvarráshoz, nincs fodrász, díszletmunkás, hangosító vagy elég műszaki munkatárs. A színészek még maradnak, és lelkes fiatalok jönnek, de ha nem lesz világosító, akkor nem lesz előadás sem, mondta.

Az évadnyitó társulati ülésen Binszki József várospolitikai alpolgármester azt mondta, hogy elismerik a színház művészi teljesítményét, és szeretnék a bérek emeléséhez növelni a támogatást, de az önkormányzat pénzügyi lehetőségei korlátozottak. A Telexnek Binszki azt válaszolta, hogy a kormány tavaszi döntése az állami támogatás csökkentéséről igen nagy érvágást jelentett a város önkormányzatának.

Ennek ellenére ősszel több fordulóban is tárgyalnak újabb pénzösszegről, és szeptember közepén a színház további támogatásáról készülhet javaslat.

Címlapkép: Getty Images

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

szórakozás

színház

állami támogatás

kultúra