Hiába telt házas minden előadás a vidékiek Nemzeti Színházában, évtizedek óta késik a felújítás

Közgazdasági szakközépiskolában érettségizett, végül mégis a színházi világában kötött ki. Mi inspirálta?

A színpad vonzása az életemben örök. Ehhez jött ifjú koromban még a foci is. A szakközépiskolai végzettségem édesanyám lényeglátó racionalitásának eredménye, aki nem engedte, hogy érettségi helyett az Újpest tartalék csapatába járjak iskolaidőben, sem azt, hogy a színházba. Arra intett, legyen egy szakmám. Mindig hálás leszek ezért neki, hiszen ezzel is felkészített a rám váró távlati kihívásokra is. Én sosem rettentem meg, amikor szabadúszó színészként ki kellett töltenem egy számlát vagy bevallást. Nem részletezem, hogy színházvezetőként mennyi táblázattal és kalkulációval kell hetente megbirkóznom, és ez sem idegen számomra, mint ahogyan a vakon gépelés sem.

Már 2008 óta vezeti a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházat, ami nem kevés idő. Tavaly pedig 2028. január 31-ig meghosszabbították a megbízatását. Mik a távlati céljai a következő periódusban?

Célok mindig vannak, hiszen egy színház életében minden bemutató, de nyugodtan mondhatom, minden előadás új próbatételek elé állít minket. A Kecskeméti Nemzeti Színház közössége számára az utóbbi évek hatalmas fejlődést és sok zajos sikert hoztak. Ezek helyén kezelése és újraalkotása kihívás. Megfelelni a nézőinknek, hogy ne veszítsük el a bizalmukat, egy olyan feladat, amit napról napra teljesítenie kell a színházunk minden pontján, minden munkatársunknak. Ezt feszesen és ritmusban összetartani bizony nagy feladat számomra és a főrendezőnk, Szente Vajk, valamint a vezetőség tagjai számára. Szeretném, ha ez a mostani korszak a legjobb magyar színháztörténeti hagyományt folytatva mutatná meg a professzionális színház legszebb arcát a hűséges nézőinknek, és vonzaná be az újakat, ami szerencsére gyakran megtörténik.

Mi a legfontosabb abból, amit ön tanult meg a színházvezetés gyakorlata során?

A színházvezetés nagyon sokrétű feladat, mert a színház rengeteg ember munkája által lesz az a csoda, amiért jegyet váltanak a nézők. Egyszerre vannak jelen megoldandó feladatként a praktikus ügyek kihívásai, a művészeti kérdések és a nagyon különböző típusú emberi és szervezési kérdések. Ezt egyféleképpen lehet csak fel- és megoldani: közösségben. A közösség ereje mindennél fontosabb, mert együtt, egymásért könnyebb dolgozni, egyszercsak megoldódnak a problémák és a megosztott öröm is duplázódik. Őszintén hiszek benne, hogy a színpadon és a színpad mögött szolgálatot teljesítők közössége a nézőket is be tudja vonni, és az együtt játszásból megszületik a közös élmény estéről estére.

Idén együttműködési megállapodást kötött a teátrum a Neumann János Egyetemmel. Mit takar ez a megállapodás?

Az egyetem léte és rendkívüli fejlődése nagyon sokat hozzátesz Kecskeméthez. Korábban is fontos központ volt a főiskola, de most a portfólióbővüléssel, a campus nagyszerű épületével és a számban is gyorsan gyarapodó diáksággal, valóban megkerülhetetlen. A város fontos intézményeiként természetes, hogy keressük az együttműködés lehetőségeit, tanulunk egymástól. A legújabb megállapodás is ezt szolgálja, hogy jobban megismerjük egymást és lehetőségünk legyen közös projektekre.

Ilyen nagy érdeklődésre számot tartó izgalmas pillanat volt nemrégiben, amikor egy chilei író, Benjamín Labatut Neumann Jánosról írt Maniac című könyve bemutatóján felolvasószínházi előadást tartottunk az egyetem nagyelőadójában.

Különleges pillanat volt, nagyszerű atmoszférájú közösségi esemény, mindenki örömére. A vendéglátóink is, maga a szerző is – aki néhány napra Kecskemétre érkezett – örültek a színészeknek, és a színészeinknek is rendkívüli élmény volt egy egyetemi katedrán színházat csinálni.

Nekem is óriási kihívás és megtiszteltetés volt megrendezni. Ilyen és hasonló közös dolgokat tervezünk, amellett, hogy természetesen kedvezményes bérletvásárlási lehetőséggel várjuk a diákokat.

Tavaly a kecskeméti színház a kialakult gazdasági körülmények miatt kénytelen volt bezárni a kapuit. Az energiaválság viszont még most is komoly kihívás elé állítja a színházakat. Hogyan élik meg a mindennapokat?

Az energiaválság és az áremelkedés problémáját mindenki érzi, ez nem színházspecifikus. Természetesen nagy intézményként nekünk is még jobban kell figyelnünk a kiadásokra. A tavalyi leálláshoz hasonlót idén nem tervezünk, az évad minden napján várjuk szeretettel és remek előadásokkal a közönséget, gyakran három játszóhelyen egyszerre.

A mindennapok szürkeségére és a gondterhelt megélhetési válságra vigasz lehet a színház?

A színház mindenre lehet gyógyír. Gyerekkoromban, ha valami gondom volt, és tehettem, mindig beültem a nézőtérre próbát nézni. Ha fájt a fogam, elmúlt. Ezt javaslom minden olvasónak. Ne próbát, de előadást jöjjenek nézni. A Kecskeméti Nemzeti Színház egyébként is nagyon figyel rá, hogy minden típusú darab legyen a repertoáron, így tényleg mindenféle problémára tudunk gyógyírt nyújtani. Lehangoltság ellen vígjátékot, szürke hétköznapok ellen musicalt vagy zenés darabot javaslok, de ha túl sok gondolat gyötörne valakit, akkor az elgondolkodtató, az élet nagy dolgait firtató, komoly kérdéseket felvető színműveinket is ajánlom, jegyre, nem receptre.

Hogyan alakultak idén a jegy- és bérletvásárlások?

Nagyon sokat dolgozunk, hogy a hűséges bérlőinket kiszolgáljuk és új közönséget is bevonzzunk. Országosan azt érzékelem, hogy átalakulnak a színházba járási szokások a világjárvány után, de szerencsére mi ebből csak azt érezzük, hogy az utolsó pillanatban is nagy az érdeklődés az előadásaink iránt. Igazi kitartó és érdeklődő bérleteseink vannak, akik száma folyamatosan növekszik, ami jelzi, ma fontos bebiztosítani a helyét valakinek, ha jönni akar hozzánk.

Örömömre telt házzal játszunk mindig mindhárom játszóhelyen, a nagyszínházban, a kamaraszínházban és a stúdiószínházban is. Sok előadásunkra a havi nyitás napján azonnal elfogynak a jegyek, amely hír csak tovább növeli az érdeklődést.

De biztatok mindenkit, hogy keresse a szervezési irodánkat, ha az interneten nem is talál jegyet, mert a kollégáim néha lehetetlen helyzetekben is tudnak varázsolni egy-két széket.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház felújítása 2020 ősze óta téma. A beruházás előkészítéséhez a kormány 239 millióval, Kecskemét önkormányzata 60 millió forinttal járul hozzá. Milyen fázisban van jelenleg a beruházás?

Régi álmom és egyre időszerűbb is a színház felújítása, hiszen közel 40 éve nem renoválták. Nincs még egy teátrum hazánkban, amelyet ilyen hosszan nem korszerűsítettek. Amikor 127 évvel ezelőtt elkészült, akkor egy vezetője és néhány dolgozója volt az akkori Városi Színháznak.

Azóta nagyon sok idő eltelt, és ma van egy nemzeti színháza Kecskemétnek, amely 176 alkalmazottal működik. Ez remélem, nagy büszkesége a fenntartóknak, mert a színházba járó közönségnek és nekünk, színházi dolgozóknak, az. A kérdésben jelzett összeg a tervek elkészítését jelenti.

A pályázathoz való anyagot hosszú évekig készítettem elő a helyi építészműhely vezetőjével, és szintén hosszú munka volt a pályázatnyertes Arker Stúdió építészmérnökeivel való munka, amelybe már színházunk szakemberei is bekapcsolódtak. Ez megvan, hatalmas szellemi érték, kézbe fogható az álmunk. Jelenleg arra várunk, hogy a mostani gazdasági krízis enyhüljön. Lehet, hogy már nem az én igazgatásom alatt, de biztos vagyok benne, hogy megvalósul egyszer.

Károly Kati zenei vezetőjük munkáját nemrég Bács-Kiskun Vármegyei Prima Díjjal jutalmazták. Korábban pedig Junior Prima díjat kapott Koltai-Nagy Balázs, érdemes művész lett Szente Vajk főrendező és Jászai Mari-díjat kapott Fazakas Géza színművész. Úgy néz ki, futószalagon érkeznek az elismerések. Mit gondol, mi lehet a siker kulcsa?

Büszke vagyok a kollégáimra, mert a felsoroltakon kívül még sokkal többen kaptak állami és szakmai díjakat a közelmúltban. Díjat kapni a mi szakmánkban mindig nagyszerű kiváltság. Örülünk a díjaknak, amelyek azt jelzik, kívülről is látható, érzékelhető a nagyszerű munka, amit végeznek a kollégák, és a díjakról döntést hozók elismerik ezt. Ilyenkor meg lehet állni egy pillanatra, és örülni az elismerésnek. Minden díj egy emelő erő, amivel még inkább megyünk előre a nagyszerű előadásokért, a nézőink örömére.

Csak ismételni tudom magam: büszke vagyok a művészeinkre, akik egy nagyszerű csapat tagjai. Nem értelmezhető a másik nélkül a színházban: az egyéni teljesítményt a csapatmunka teszi teljessé, de az egyéni kiválóság emeli a csapatot is.

A Kecskeméti Nemzeti Színház mára az ország egyik legkiemelkedőbb színházi műhelye, ahol a fiatalok fejlődhetnek, új lehetőségeket kaphatnak. De mondhatnám a rohamosan fejlődő tagozatainkat is, kiváló művészi teljesítmények vannak a színművészeken túl is. A tánctagozatunk néhány hete ünnepelte a 10 éves jubileumát, de egy nappal később a zenei tagozat Adventi koncertje ugyancsak felemelő volt.

Sok feladatunk van, példának említem a nemzeti címmel együtt járó operajátszás meghonosítását Kecskeméten. Ez, ha nem is teljesen előzmény nélküli, de ilyen méretben, minden évadban, még mindig újdonság. A zenei tagozatunk, kiegészülve a zenés színházból ismert színészeinkkel, vendégművészekkel és a tánctagozattal, immár negyedik évadban állít színpadra kiváló minőségben operát. De ehhez szükségünk van például a zenei nevelés, a zenei ismeretterjesztés fejlesztésére, amire komoly terveink vannak.

A színház főrendezője, Szente Vajk ma Magyarország egyik legmeghatározóbb rendezője. Mit ad az ő jelenléte a Kecskeméti Nemzeti Színháznak?

Vajk hosszú évek óta rendszeresen rendez a színházunkban, mióta pedig főrendező, amellett, hogy kiváló előadásokat állít színpadra minden évadban, a művészeti vezetés munkájában is napi szinten részt vesz. Ennek számos elismerésre méltó eredménye van mind a társulat, mind a rendezők, mind a nézők számára. Szeretik a nézők a szellemes, sok elemzést és friss látásmódot tükröző előadásait.

Kiváló alkotótársai vannak ebben, de a rendező szerepe mindig magányos felelősség. Emellett íróként is remekel, több darabot mutattunk már be, ahol szerző vagy társszerző volt, és mind elnyerte a szakma és a közönség elismerését. Bátran mondhatom, hogy szeretünk együtt dolgozni, sokat tanulunk egymástól. A vezetőség körében az előadásokkal és színházvezetéssel kapcsolatos kérdésekben megbízunk egymásban.

Kiemelne pár emblematikus darabot az évadjukból, amit szívesen ajánlana?

Nehéz kérés, legszívesebben azt mondanám, jöjjenek és minden előadást nézzenek meg nálunk. A szubjektív ajánlóm kezdődjön talán Az Ég tartja a Földet musicallel, amit valóban mindenkinek ajánlok. Árpád-házi Szent Erzsébet története ebben a formában újdonság, kőszínházi társulatként elsőként állítottuk színpadra.

A Szikora-Lezsák-Zsuffa szerzőtrió által alkotott darab egy emblematikus magyar történetet dolgoz fel, amire úgy hiszem, óriási igénye van a nézőknek. Sokat tanulhatunk hűségről, hitről, szeretetről, alázatról és önfeláldozásról egy nagyon régi, de ma is ható személyen, Szent Erzsébeten keresztül. Január végétől várjuk majd az opera és a balett rajongóit egy dupla premierrel, Puccini Gianni Schicchi című egyfelvonásos vígoperájával és a Carmina Burana balett előadással. Ezt is szívből ajánlom.

A stúdiószínházban a Csokonai-emlékévhez kapcsolódva láthatják Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című vígjátékot, ami a comedia dell’arte legjobb hagyományát eleveníti fel, mégis minden ízében modern és kihagyhatatlan. A kamaraszínházban jelenleg fut egy borzongató thriller, A tehetséges Mr. Ripley, ami a krimi rajongóinak kötelező.

Tavasszal pedig igazi zsongás lesz nálunk, hiszen a Három nővér, A szerelmes Shakespeare és a Naptárlányok is nagyszerű előadásnak ígérkezik, érdemes már előre készülni rá. Ide kívánkozik a két nagysikerű előadásunk, a Meseautó és a Ne most, drágám!, amelyek teljes telt házzal működnek, szoktuk mondani, hogy egy gombostűt sem lehet leejteni. És látja, nem tudtam csak párat kiemelni, muszáj volt minden bemutatónkról szót ejtenem, pontosabban A kis herceget és a Pinokkiót is ide emelem, mert a fiatalság színházi nevelése nagyon komoly feladatunk és missziónk is egyben.

Fotó: Pappmédia Fotó & Videó