Csodálatos égi jelenség: kiderült, mikor lesz újra látható a sarki fény Magyarországon

Úgy tűnik, igazán szerencsés periódusban vagyunk, hiszen idén már ötödik alkalommal tűnt fel felettünk a sarki fény, ami először mindent pirosas-rózsaszínre festett, majd később megjelentek a zöldes árnyalatok is, ami különösen ritka látvány volt hazánk égboltján.

De mi is az a Sarki fény?

Fockter Zoltán lapunknak elmondta, hogy a sarki fény alapvetően a naptevékenység, és a földi légkör kölcsönhatásának köszönhető. Ahhoz, hogy sarki fény jelenség alakuljon ki három feltételnek kell teljesülnie. Elsősorban kell egy csillag, jelen esetben a mi Napunk, ami folyamatosan töltött részecskéket bocsát ki. Ezt hívjuk napszélnek. A napszél lényegében kölcsönhatásba lép a Föld mágneses terével. A második feltétel az, hogy kell egy égitest, aminek van mágneses tere. A harmadik pedig az, hogy ennek az égitestnek legyen légköre.

A töltött részecskék, amik a Napból jönnek, a mágneses tér erővonalai mentén bespirálozódnak a Föld magas légkörébe, és kölcsönhatásba lépnek a levegő részecskéivel

- hívta fel a figyelmet.

Fockter Zoltán elmondta: ezek a töltött részecskék nagyobb energiájúak, mint a levegő részecskéi, ezért hogyha ütköznek a levegő részecskéivel, akkor energiát adnak át nekik. Mint mondta, ezt a többletenergiát fénykibocsátás során adják le. Ezért látjuk azt, hogy fénylik az égbolt.

Mivel a földi mágneses tér a pólusoknál a legerősebb, ezért sok esetben csak a magasabb földrajzi szélességi köröknél szokták a jelenséget észlelni, ám vannak kivételek. Maga a sarki fény az emberre és a Földre nézve semmilyen veszélyt nem jelent. Olyan viszont előfordulhat, hogy bizonyos nagyobb energiájú sugárzás lejöhet alacsonyabbra is. A szakember szerint ilyen értelemben a jelenség hatással van a technológiára, az emberi testre azonban abszolút nincs hatással, ez egy természetes jelenség.

Eseménydús időszak alatt vagyunk

Az, hogy Magyarországon is egyre gyakoribb a sarki fény, elsősorban a Nap mágneses tevékenységével hozható összefüggésbe. Fockter Zoltán kiemelte, hogy a Napnak van egy ciklikus tevékenysége. A Nap egy csillag, és azt kell róla tudni, hogy vannak különböző rétegei, legbelül van a mag, ahol az energiatermelő folyamat zajlik. Ezt körbe veszi egy sugárzási zóna, ahol az energia bentről kifelé sugárzik, ezt szintén körbeveszi egy másik zóna, amit konvektív zónának nevezünk. Az energia itt az anyag áramlásával terjed kifelé a Nap felszíne felé.

A Nap felszín alatti részének bizonyos részei folyamatosan áramlásban vannak. A Napot ionizált gázok alkotják. 70 százalékban hidrogén, 28 százalékban hélium, és még van két százaléknyi nehezebb elem benne. Ez az anyag plazmaállapotban van, így áramlása során hatalmas mágneses tereket generál. Lényegében a plazma áramlásai hozzák létre a Nap komplex mágneses terét.

Ez a mágneses tér viszont ciklikusan változik, átlagosan kb. 11 évente.Természetesen vannak olyan napciklusok, amiknek a hossza rövidebb volt (kb. 9 év), de volt olyan is, aminek a hossza kb. 13 év volt. Fontos hangsúlyozni, hogy kb. 11 évenként naptevékenységi maximumról beszélhetünk. Ilyenkor a Nap sokkal hevesebb aktivitást mutat. A 11 éves ciklust egy német csillagász Henrich Schwabe fedezte fel 1843-ban.

Vannak maximumok, amikor sokkal hevesebben viselkedik a Nap. Ilyenkor több a napkitörés, és több napszélrészecske robban ki a világűrbe, ami eltalálhatja a Földet

- tette hozzá.

Mint mondta, ha nagyobb napszelet kap a Föld, akkor az a bolygónk mágneses terét megzavarhatja. Ezeket geomágneses viharoknak nevezzük, amikor hirtelen drasztikus változások lépnek fel. Ha a naptevékenység erősödik, akkor egyre több az ilyen, és ehhez hasonló incidens, ilyenkor ezek a sarki fény gyűrűk le tudnak jönni az alacsonyabb földrajzi szélességre is, ezért van az, hogy ilyenkor Magyarországról is látható a sarki fény.

Hamarosan ismét csodában lehet részünk

Akik esetleg lemaradtak volna a sarki fényről nem kell bánkódniuk Fockter Zoltán lapunknak elmondta, hogy éppen most haladunk a naptevékenységi maximum felé, amit 2025-re jósolnak. Ez azt jelenti, hogy egyre gyakoribb lesz az ilyen esemény, mivel egyre aktívabban fog viselkedni a Nap. Így tehát jó eséllyel a közeljövőben láthatjuk még hazánk felett az aurora borealist.

Fockter Zoltán szót ejtett a Föld mágneses teréről is, ami arra hivatott, hogy megvédje bolygónkat a napszelektől. Ezzel kapcsolatban egy érdekes példát hozott fel a Marssal kapcsolatban. Mint mondta, a Napnak van egy lakhatósági zónája, ami azt jelenti, hogy egy bolygón lehetséges a felszíni víz, és elképzelhető az élet. Ebben a lakhatósági zónán belül kering a Mars is.

Az érdekesség az, hogy a Marsnak nincs ilyen globális nagy mágneses tere, mint a Földnek. Méretben feleakkora, tömegben tized akkora, mint a Földünk, méreteiből adódóan hamarabb elvesztette a mágneses terét. Emiatt védtelenné vált a bolygó a napszéllel szemben. Így a napszél lényegében felperzselte a Marsot. A csillagász lapunknak elmondta, hogy a legújabb kutatások arra engednek következtetni, hogy a Föld évmilliárdok múlva veszítheti el a mágneses terét.

Címlapkép: Getty Images