Budapest 14℃ (borult)Figyelem! Indul a bírságszezon: súlyos büntetés jár ezért a Tiszánál 2024-ben
Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény a Tisza kivirágzása, fontos ökológiai jelentősége is van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak, de a hajdani parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. Ma viszont már tilos a védett kérészek elpusztítása, az élő és az elhullott kérészek gyűjtése is. Ráadásul súlyos bírság ütheti a markát a figyelmetlen kirándulónak, mutatjuk, miért!
A tiszavirág nevével ellentétben nem növény, hanem egy rövid életű kérészfaj, amely a szárnyas rovarok alosztályába, az ősszárnyúak alosztályágába, a kérészek rendjébe, annak tiszavirágok családjába tartozik. A fajt a modern zoológiába 1791-ben Guillaume Olivier vezette be Ephemera longicauda néven. Tökéletlen átalakulással (hemimetamorfózis) fejlődnek ki, ugyanis a kérészeknek nincs bábállapotuk.
Amikor a tiszavirág befejezi a folyó üledékében töltött hároméves lárvaéletét, imágóként kifejlődve 8-12 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. Európában a legnagyobb kérészfaj. Lárvái Magyarországon, a Tisza leszakadó peremű agyagos partszakaszain, vízalatti telepeken élnek nagy tömegben.
Rövid és szenvedélyes vízfeletti életük és tömeges rajzásuk (kirepülésük, násztáncuk, párzásuk, peterakásuk, pusztulásuk), egyedülálló természeti látványosság, aminek az elnevezése tiszavirágzás. Minden évben rendszeres turistalátványosság a Tiszán és mellékfolyóinak néhány napsütötte szakaszán.
A különleges látványt korábban David Attenborough is megcsodálta:
@termeszetfilmek A tiszavirág(Palingenia longicauda) nevével ellentétben nem növény, hanem egy rövid életű kérészfaj, amely tökéletlen átalakulással (hemimetamorfózis) fejlődnek ki, ugyanis a kérészeknek nincs bábállapotuk. #tiszavirág #tiszavirágzás #rovar #ízeltlábúak #egynap #csakegynap #érdekességek #vízpart #tó #foryou #foryoupage ♬ eredeti hang - Discovery of animals-plants
A tiszavirág védelme
A Palingenia longicauda a Tisza folyó ökológiai rendszerének fontos kulcsfaja. Magyarországon a tiszavirág 1993 óta védett, az élőhelyére és minden alakjára (lárva, szubimágó, imágó, kifejlett rovar, elpusztult kérésztetem) kiterjed a védelem. A Tiszavirág és a „tiszavirágzás” bekerült a hungarikumok közé, a Magyar Értéktár természeti környezet kategóriájának tételei közé választották.
A tiszavirág európai és világszinten is jelentős természeti örökségünk, bioindikátorként jelzik az alföldi folyók vízminőségének változását, ökológiai viszonyainak minőségét. A 2000-ben történt tiszai ciánszennyezés óriási károkat okozott a Tisza ökoszisztémájába bekerült, a hordalékban lerakódott nehézfémek miatt. Az ökoszisztéma állapotának egyik szimbolikus jelzője volt a tiszavirág túlélése.
A kérészek állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése és sok egyéb emberi beavatkozás is, duzzasztás, mederrendezés, hídépítés. Egy a mesterséges létesítmények tiszavirág állományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatás szerint, a Kisar és Tivadar közötti közúti híd következménye, a helyi hím-nőstény ivararány eltolódása. A kompenzációs repülést végző nőstényeket ugyanis a hidak megállítják és megzavarják. A híd hatására létrejövő kavargással jelentősen energiát veszítenek a táplálkozásra képtelen egyedek, és ezzel összefüggésben magyarázható az ottani hím-nőstény arány eltolódása a normálistól, ugyanis a meg nem termékenyített petékből csak nőstények fejlődnek ki (partenogenezis).
2006 és 2007 között egy magyar-német közös projekt célja a tiszavirág telepek rekolonizációja volt a Lippe és az Odera folyókba, ahová a jó vízminőség miatt a Dunavirág kérész (Ephoron virgo) már visszatelepült. A Tiszából történő mesterséges visszatelepítés azt eredményezheti, hogy az érzékenyebb Palingenia longicauda faj a Nyugat-Európai folyókban is újra megjelenik.
Korábban a halászok hagyományosan csaléteknek gyűjtötték a kérészlárvákat nemcsak a rajzáskor gyűjtötték az elpusztult imágókat. Vaslemezből készült bogárszedő vagy féregszedő bödönnel (báger, lásd az idézetben) gyűjtötték a lárvákat a Tiszán. A horgászok kedvelt csaliját, volt hogy, markoló géppel is gyűjtötték a szakadó partok anyagából.
Ma már tilos a védett kérészek elpusztítása, az élő és az elhullott kérészek gyűjtése is. Engedély szükséges a védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához. Aki jogellenesen elpusztítja, természetvédelmi szabálysértést követ el, amely jelenleg 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetkárosítás bűncselekmény a rajzásba motorcsónakkal szándékosan belehajtani, amely jelentősen megzavarja és elpusztítja a násztáncukat végző védett kérészeket.
A Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság - a társhatóságokkal együttműködve a rajzás idején, a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel közösen - fokozottan és rendszeresen ellenőrzik a Tiszát és mellékfolyóit.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
