Tömegeket vonz nyáron ez a hely: itt található hazánk egyik legendás állata

HelloVidék: Röviden összefoglalnák a múzeum történetét a kezdetektől napjainkig?

Csonki Zoltán: A múzeumot Dr. Nagy Endre alapította, aki majdnem 30 évet töltött Afrikában, Tanzániában. 1984-ben kapott egy lehetőséget, hogy családjának egykor államosított kúriáját visszavásárolhatta. A felújítást követően 1988-ban nyitotta meg egyedülálló vadászati és néprajzi gyűjteményét a nagyközönség előtt, ami egyben otthonául is szolgált.

A múzeum később egy kis állatkerttel is kiegészült. 1994-ben bekövetkezett haláláig Bandi bácsi kalauzolta az érdeklődőket a kiállítás termeiben. Ezt követően második felesége Berecz Katalin üzemeltette és bővítette a múzeumot, valamint az állatkertet. Később Dr. Nagy Endre lánya, Diána gondozta édesapja örökségét. Jelenleg az unokákra hárul az a felelőség, hogy nagypapájuk emlékének és gyűjteményének gondját viseljék.

Hányféle állat tekinthető meg Önöknél, és milyen fajták?

Csonki Zoltán: Dr. Nagy Endre vadászati gyűjteményében több tucat faj képviselteti magát, ezek nagy része Észak-Tanzániából származik. A különböző antilop és gazella fajokon kívül oroszlánt, leopárdot (ennek színváltozatát a fekete párducot is), nílusi krokodilt és levesteknőst is meglehet tekinteni nálunk. Igazi különlegesség a két zászlósfarkú kolobusz preparátum, melyek Tanzánia első elnökének engedélyével érkeztek Magyarországra az 1971-es Vadászati Világkiállításra.

A múzeumnak volt egy legendás lakója, egy élő bagoly. Ezt az afrikai tejuhut, Bandi bácsi nevelte fel és hozta Magyarországra. Sokan hitték kitömött állatnak és amikor végül pislogott bizony sokan megijedtek. Hululu mert így hívják, még mindig él, de most már saját röpdéje van az állatkertben, ott lehet az 55 éves bagollyal találkozni.

Milyen egyéb különleges ereklyéket csodálhatnak meg még a látogatók?

Csonki Zoltán: A múzeum néprajzi gyűjteményében számos dísz és használati tárgy is megtalálható. A tárlatvezetők készséggel mutatják meg hogy működik a kókusztörő, hogy néz ki a szamburu párna vagy a maszáj vödör. Az elefántos székek ugyanúgy le szokták nyűgözni a vendégeinket, mint a makonde szobrok, amik ébenfából készültek.

Hogy alakult a múzeum látogatottsága az elmúlt időszakban?

Csonki Zoltán: Szerencsére intézményünk továbbra is nagyon népszerű a Balatonnál pihenők körében. Azok, akik még gyermekként látogattak el hozzánk most már gyermekeikkel vagy unokáikkal keresnek fel bennünket. Sokan keresik azt a különleges hangulatot, amit a múzeum képes nyújtani azzal, hogy elrepít bennünket egy távoli földrész egzotikus világába.

Milyen fejlesztések történtek az utóbbi időben Önöknél?

Csonki Zoltán: Az egyik, korábban még lezárt szobában Dr. Nagy Endre tanzániai munkásságát mutatjuk be tablók segítségével. A kiállítási tárgyak nagy részét három nyelvű információs táblákkal láttuk el. Bemutatásra kerültek afrikai ékszerek is a nagy teremben elhelyezett vitrinben.

A múzeum parkjában található kávézóban Hubert Géza Wells világhírű állatidomárnak szenteltünk egy új kiállítást miután hagyatékának nagy részét nekünk adományozta. Az állatkertben kifutókat bővítettünk így a jávorantilopok, a tevék és a watuszi marhák is nagyobb életteret kaptak.