Egyedülálló programmal készül ez a vidéki város: rengeteg embert várnak

A baranyai közgyűjteményi feladatokat ellátó intézmény közleményében emlékeztettek: a két alkotó kapcsolata hosszú évtizedekre nyúlik vissza. A pécsi Káptalan utcai Múzeum Galériában pénteken nyíló kiállítás a két életmű közötti kötelék néhány elemére, s arra mutat rá, hogy Keserü Ilona "varázslatosan sokszínű életműve" miként inspirálta Kun Fruzsina alkotói hangját.

A két művészt ugyan generációk választják el egymástól, de egyeznek abban, hogy mindketten pécsiek, fontos igazodási pontot jelent számukra Martyn Ferenc, műveiben pedig egyfajta "gömbölyded" világ ölt testet. Hullámokból, íves formákból, csepp alakú motívumokból, gubancokból formálódó univerzumok ezek, amelyek belső szférákba, lírai dimenziókba vagy éppen a szem mögötti tartományokba vezetik a nézőt.

Keserü Ilona Utóképek sorozatán a lecsukott szemhéjak mögött az empirikus látvány vibráló utóvilága tárul fel. A befelé forduló tekintet fénnyel telített képei a testhatárok képlékenységéről, a kontúraink bizonytalanságáról, a saját végtelenségünkről mesélnek.

Kun Fruzsinát a nem látás, a nem tisztán látás érzésének képi megjelenítése foglalkoztatja: képein különféle tájak tűnnek fel az érdeklődő előtt, amelyek olykor valószerűnek, máskor különösnek, olykor pedig szürreálisnak hatnak.

Keserü Ilona az évtizedek óta jelen levő, időszakosan fel-feltűnő alapmotívumaiból, például a két ponton befűződő hullámvonalból vagy a gubancból olykor letisztult, halkan hömpölygő, máskor szenvedélyesen kavargó, hemzsegő világokat komponál, a sokszor ismételt színekkel, vibráló kolorittal tündöklő látványokat hoz létre.

Címlapkép: Getty Images