Volt dolga a hatóságoknak: ennyien fulladtak idén nyáron a Balatonba

Még mindig sokan figyelmetlenek

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is volt dolga a hatóságoknak a magyar tengernél. Míg tavaly a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai 169 esetben 334 főt mentett ki, idén eddig 159 alkalommal 293-at. Ennél azonban a balatoni mentések száma jóval magasabb, hiszen sokszor nem a vízirendőrök, hanem a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) munkatársai kapják a riasztást, vagy ők érnek előbb a bajba jutottakhoz.

A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata a HelloVidék kérdésére elmondták, hogy a Balatoni Vízirendészeti Rendőr-kapitányság (BVRK) 2024. szeptember 1-ig 199 esetben 390 főt mentettek ki a Balatonból.

Nagyon fontos leszögezni, hogy a Balatonon az elmúlt 5 évben egyik vízbefulladás sem kapcsolódott olyan jellegű jogsértéshez (szabálysértéshez, szabályszegéshez, hajók ütközéséhez, süllyedéséhez) amely a veszélyhelyzetet okozta volna

- mondta lapunknak Orbán Zoltán rendőr alezredes.

A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője hozzátette: a nyár eddigi vízbefulladásszerű eseményeinek közös jellemzője, hogy férfiak (egy idős hölgy kivételével) két korcsoportban kerültek veszélyhelyzetbe.

Az idősebbek (55-85 év közöttiek) komoly alapbetegségek miatti rosszullétek, eszméletvesztések miatt fulladtak elsősorban vízbe, míg a fiatal korcsoport (21-37 év közöttiek) tagjai komoly úszási képességek nélkül kerültek veszélyhelyzetbe a fürdés, vagy olyan fürdőeszközök használata során, mint a SUP, a vízibicikli vagy a gumimatrac.

2024. augusztus 28-ig hat esetben volt országosan elrendelt hőségriadó, összesen 36 napon keresztül, három esetben II. fokú három esetben III. fokú hőségriasztást rendelt el az Országos Tisztifőorvos. A hőségriasztásokkal összefüggésben öt esetben történhetett vízbefulladás a turisztikai idényben

- hívta fel a figyelmet.

Egy kis odafigyeléssel megelőzhető a baj

Orbán Zoltán kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy mindig betartsuk a következő aranyszabályokat:

• Először is ismerjük meg azt a helyet ahová nyaralni érkeznek, kérdezzék meg a helyi strand mederjellemzőit, hogy hol milyen mély a víz, hogy vannak-e esetlegesen a mederben hirtelen leszakadások, lyukak (ismert a déli parton a marás jelensége, amikor a meder rövidtávon sokat mélyül, szinte leszakad, az nem látszik a felszínről), áramlások vagy sodrás! A helyi jellemzők és az úszni tudásuk alapján döntsenek egy-egy fürdőhely számukra való alkalmasságáról!
• Aki nem tud úszni, az ne menjen be a természetes vizekbe, esetleg csak a parti sávban hűsítse magát!
• Gyengén úszók csak a nagyon sekély vízben fürödjenek!
• Soha ne távolodjanak el messze a parttól olyan eszközökkel, amelyek a használatával még csak most ismerkednek!
• Kerüljék a vízibiciklikről, egyéb fürdő eszközökről történő hirtelen vízbeugrást, hiszen nem biztos, hogy tisztában vagyunk a vízmélységgel, valamint a vízhőmérséklet is hirtelen sokkhatással van a szervezetre!
• Amennyiben nem biztosak saját úszni tudásukban és vízijárművekkel vagy fürdőeszközökkel vízre mennek, mindenképpen használjanak mentőmellényt!
• A gyermekekre fürdőeszközökön, vízibiciklin mindig adjanak mentőmellényt!
• Szintén nagyon fontos, hogy ha mégis felfújható fürdőeszközzel (strandosgumicsónak, gumimatrac, SUP, stb.) vagy vízibiciklivel elsodródunk a szélben, azt ne hagyjuk el a mentés megérkezéséig, mert ezt biztosan észlelik a partról vagy a vízről mások és azonnal segítséget fognak hívni, így a mentőegységek gyorsan megérkezhetnek és megoldhatják a kialakult veszélyhelyzetet.
• A szélben vagy egyéb okból elsodródott felfújható eszköz után ne ússzunk, mert szintén az életünket tesszük kockára, ezen eszközök a szélben képesek egyre gyorsabban sodródnak, így csak veszélynek tesszük ki magunkat.
• Lehetőleg kerüljék az extrém melegben a hőcsúcsokban (11 és 16 óra között) való nyílt vízen tartózkodást és ha lehet ne fogyasszanak túlzott mértékben alkoholt azért, hogy fizikailag képesek legyenek egy-egy vészhelyzet kezelésére!
• Távol a parttól kerüljék az egyedül való úszást, fürdőeszköz használatot!
• Tartsák be a viharjelzések szabályait! Elsőfokú viharjelzésnél (percenként 45 sárga fényjelzés) a parttól 500 méterre lehet csak eltávolodni a fürdés során vagy fürdőeszközt, vízibiciklit használva, a II. fokú viharjelzés esetében viharjelzésnél (percenként 90 sárga fényjelzés) fürdeni tilos!

Folyamatosan pásztázzák a tavat

Orbán Zoltán fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság 5 vízirendészeti rendőrőrsön több mint 25 rendőrségi szolgálati hajóegységgel vigyázza Közép-Európa legnagyobb vízfelületű tavát. A tó 235 kilométer hosszú parti sávján és a közel 600 négyzetkilométeres területén 116 kikötő, valamint 145 kijelölt fürdőhely található.

Mint mondta, idén minden vízirendészeti rendőrőrsön (Siófok, Balatonfölvár, Fonyód, Keszthely, Balatonfüred) már február 28-tól volt azonnal bevethető mentőhajóegység, jelenleg pedig már minden őrsön 2-4 azonnal bevethető szolgálati kisgéphajó van készenlétben.

A vízirendészetet kiegészíti a vele együttműködési megállapodásokkal szerződő négy vízimentő egyesület. Az egyesületek 19 kisgéphajója is riasztható egy-egy mentési eseménynél, azonban elsősorban lokálisan fejtenek ki komoly mentési és megelőzési tevékenységet Keszthely, Vonyarcvashegy, Zamárdi és Siófok térségében, a legnagyobb vízimentő egyesület pedig a Balaton számos helyén, a vízirendészettel állandó és folyamatos egyeztetés alapján

- húzta alá.

Orbán Zoltán szerint nagyon fontos hogy a viharjelzések és az időjárás változásairól értesüljünk a vízparton, erre tökéletes megoldás lehet az okostelefonokra ingyen telepíthető Meteora, vagy Tavihar mobil applikációk, amelyek az időjárás vagy viharjelzés változásait hangjelzéssel is tudatják.

Címlapkép: Getty Images