Vidéken is lesz hova menni! Több mint 400 programmal vár a Kulturális örökség napja

Deák Krisztina kiemelte: csaknem ötven olyan épület is bejárható lesz a hétvégén, amelyeket csak a programsorozat idején lehet látogatni. "Érdemes tehát megragadni az alkalmat, hogy az év folyamán mindössze egyszer feltáruló, sok titkot rejtő műemléki helyszíneket láthassunk" - tette hozzá.

Veöreös András, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület elnöke kiemelte, hogy első alkalommal szervezi közösen az egyesület és az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkársága a Kulturális örökség napjait.

Ez az állami és a civil szféra közötti együttműködés jól példázza azt, hogy a műemlékvédelem egy rendkívül összetett feladat, rendkívül komplex társadalmi tevékenység, amelybe az állami szereplőknek és a civileknek, a társadalomnak is nagyon fontos szerepe van

- hangsúlyozta.

Veöreös András kifejtette, hogy a műemlékvédelem feladata egyrészt a műemlékek helyállítása, másrészt annak biztosítása, hogy ezeket az épületeket a társadalom használni is tudja.

A műemlék egyrészt funkcionális épület, másrészt egy műszaki tárgy, amelynek komoly fizikai hatásoknak kell ellenállnia, harmadrészt a "történelmünk tárgyi bizonyítéka", tehát megőrzendő tárgyi dokumentum, akárcsak egy oklevél vagy egy múzeumi tárgy - mutatott rá, hozzátéve, "ez a hétvége arról szól, hogy a műemléki értékeinket bemutatjuk, közkincsé tesszük, ami egy nagyon kicsi, de talán a legfontosabb szelete a teljes műemlékvédelemnek".

Deák Krisztina felidézte, hogy 1984-ben Franciaországban rendezték meg először a történelmi műemlékek nyílt napját, amelynek hatására 1994 óta Európa számos országában megrendezik az Európai Örökség Napokat. "Magyarország a kilencvenes évek végétől aktívan részt vesz ebben a programsorozatban és a mindenkori szervezők áldozatos munkájának köszönhetően nemzeti örökségünk európai kontextusban jelenik meg a szélesebb nyilvánosság előtt" - emelte ki az államtitkár.

A hétvégén látható helyszínek közül felhívta a figyelmet azokra, amelyek sokszor a "bennfentesek" számára sem könnyen hozzáférhetők. Ilyen lesz például az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Levéltárának megnyíló raktára vagy a köztársasági elnöki rezidenciaként működő budavári Sándor-palota.

A helyettes államtitkár biztatta a látogatókat, hogy az "emelkedett funkciójú épületek" mellett keressék fel azokat is, amelyek a mindennapok szerves részét képezik. Ilyen egyebek mellett a kőbányai vízműtelep földalatti tározója is.

Az idei rendezvénysorozat kiemelt témáját Európa-szerte az utak, kapcsolatok, hálózatok adják, így idén a szokásosnál nagyobb számban várják az érdeklődőket a közlekedéshez, zarándokutakhoz kapcsolódó épületek, programok, a hálózatokat bemutató vezetések és séták is. Ezek közül Deák Krisztina kiemelte a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) megnyíló helyszíneit: a vezérigazgatóság, a kocsi- és a motorműhely épületét, a városi közúti villamosközlekedés egyedülálló ipari emlékeként a budapesti Ferenc áramátalakító épületét, valamint a Múzeum Megálló Dombóvárt, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek egy vasúti csomópont múltjába.

A városi séták vagy a történeti kertek, parkok bejárása között említette a kiszombori Rónay-sírkert, a vácrátóti botanikus kert, a Fiumei úti sírkert, valamint a Salgótarjáni utca zsidó temetőjének tematikus sétáit és a magyarországi kastélykertekbe szervezett programokat is.

A Kulturális örökség napjai jelentőségét összefoglalva elmondhatjuk, hogy bár az épített örökség megmaradásának számos részben anyagi feltétele van, mégis talán a legfontosabb, hogy az épületek éljenek, valóban élő emlékek legyenek, a műemlékek pedig akkor élnek, hogyha (...) a megismerésük iránti vágy tartósan fennáll, ha öröm és büszkeség forrását jelentik látogatói, tulajdonosi vagy használói oldalon egyaránt

- hangsúlyozta.

A sorozat programjairól bővebb információk az oroksegnapok.gov.hu oldalon olvashatók, ahol a kereső segítségével helyszínek vagy programok szerint is lehet szűrni.

Címlapkép: Getty Images