Befejeződött a munka: így újultak meg a Duna-Dráva Nemzeti Park barlangjai

Egyre népszerűbb az 1982 óta fokozottan védett természeti értéknek számító Abaligeti-barlang, amely a Mecsek leghosszabb, patakos barlangja. A barlang és egyhektáros felszíni területe nem véletlenül kedvelt célpont a turisták körében: 2018-ban több mint 53 ezer látogatót fogadott. Népszerűségét egyrészt érdekes formavilágú képződményeinek (megtalálhatjuk itt a Pisai ferde tornyot, a Niagara-vízesést, a Karthágó romjait és az Elefántfejet) köszönheti, másrészt annak, hogy az állandó 12,6 fokos levegője és a magas, 97 százalékos páratartalma gyógyhatású. Évtizedek óta kezelnek itt embereket, 2000-ben nyilvánították gyógybarlangnak: a pormentes levegő a légúti, allergiás, asztmás megbetegedéseket enyhítheti.

Az Abaligeti-barlang az Igazgatóság legnagyobb látogatottságú turisztikai objektuma, amely országosan is nagy népszerűségnek örvend. A barlangban most a világítási rendszer korszerűsítésére, a szükséges kőzetállékonysági megerősítésekre, valamint a barlangi patakot, a barlang levegőjét, élővilágát nyomon követő monitoring rendszer kiépítésére került sor. A beépített eszközök folyamatosan rögzítik az adatokat, amelyek fontos információkkal szolgálhatnak a kutatók részére – mondta a HelloVidék kérdésére Gerendás Róbert projektmenedzser.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében jelenleg több mint kettőszáz barlang van, ezek közül azonban csak néhány látogatható, a többség viszont csak barlangászok számára bejárható. Az elmúlt időszakban az élettelen természeti értékekkel kapcsolatos fejlesztések valósultak meg. Az élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése című konstrukció keretein belül megvalósított projekt eredményeként közel 350 ha kiterjedésű élőhely került jobb védettségi állapotba.

Tavaly közel 13 ezer látogatót fogadott a Tettyei-mésztufabarlang, ahol ugyancsak korszerűsítettük a világítási rendszert, valamint átadtunk egy új, interaktív kiállítást is, amely 2018-ban elnyerte az Év digitális ökoturisztikai élménye díjat. A tárlaton végigkövethetjük a víz útját, a Tettye történetét, valamint bepillantást kapunk a természetvédelem és a természeti jelenségek rejtelmeibe. Az egyedülálló geológiai képződmény 1900-as évek óta igazi turista-attrakció, akkoriban a „pokol kapujaként” is emlegetették, belsejében egy félelmetes sárkánnyal – tette hozzá a szakember.

Ugyancsak a projekt részeként lezártak a Mecsek és a Villányi-hegység területén tizenegy barlangot és kisebb üreget, valamint a Szársomlyón három egykori bauxittárót. A lezárások célja a denevérek élőhelyének védelme és a személyi biztonság megteremtése volt, miközben a nemzeti park munkatársai megszüntették a terület illegális szemétlerakóit is. A területen élő denevérállomány mozgását az elvégzett tevékenységek nem korlátozzák.

A dunántúli természeti kincsek iránt rajongó turisták számára újabb jó hír, hogy a védett földtani értékek közül a cserkúti Czana-dombot, a magyaregregyi Vár-völgy tanösvényt, valamint a villányi Templom-hegyen található földtani alapszelvényeket is érintette a projekt. A Jakab-hegyi homokkő formáció közel egy hektáros területén kiirtották az inváziós fajokat, a magyaregregyi Vár-völgyben a kor igényeinek megfelelően aktualizálták a tanösvény táblák tartalmait, míg a villányi Ammonitesz e-tanösvényhez (országos kék túravonal is ezen húzódik át) kapcsolódóan parkoló épült, kicserélték a biztonsági korlátot, továbbá a tanösvény állomásai között pihenőpontokat alakítottak ki a turisták számára. A projekt keretében megújult, frissített tartalommal ellátott tanösvénytáblák több helyszínen a természeti értékek alaposabb megismerését teszik lehetővé.