Ismét medvét láttak Magyarországon: ezen a területen ólálkodik

A portál szerint Csőgér Bálintnak, Nagyvisnyó polgármesterének arról számoltak be a helyi lakosok, hogy a temetőkerítés mellett látták szaladni az állatot, a Bükk irányába. Úgy vélik a faluba nem merészkedik be a medve, mivel tarthat az emberektől és nem is keres élelmet a kukában.

A medvék téli nyugalmi időszakát követően, már március végétől több, medvével kapcsolatos lakossági riasztást kaptak a Sajó-völgy, illetve a Heves-Borsodi-dombság területéről, mondta Gombkötő Péter a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) zoológiai szakreferense.

Az esetek egy része valós medveészlelésekhez köthető, viszont az esetek többsége nem volt megerősíthető, míg néhány bejelentés egyértelműen téves volt. Utóbbi esetben a bejelentők, borz, illetve kutya lábnyomát tévesztették össze a méreteiben is jóval nagyobb medvetappancsok lenyomatával. Azt gondolnánk, hogy egy medve észlelésének bejelentése szinte „biztosan” medvéhez köthető, de ez nem így van. Több esetben nagytestű kutyát, míg máskor egy rossz állapotban lévő vadetetőt néztek barna medvének. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata gyűjti ezen előfordulási adatokat, és a kapcsolódó információkat. A Bükk területéről 2008-tól folyamatosan vannak dokumentált észlelések. Az utóbbi napokban is láttak medvét Szilvásvárad és Nagyvisnyó közelében. Több helyi lakostól érkezett bejelentés egy kifejlett barna medve megfigyeléséről, ami a településeket kikerülve haladt a Bükk nyugati peremén. Az állat nemére vonatkozóan nincs információn

– fejtette ki Gombkötő Péter. Hogy miként él együtt a a medve és a már bizonyítottan megtelepedett farkas? A szakember úgy véli, a hazánkban is élő nagyragadozó fajok (barnamedve, farkas, hiúz) egymás közti kapcsolatait az állományok sűrűsége is befolyásolhatja. De egyikből sincs annyi, hogy veszélyeztetnék egymás életét.

Azt viszont kijelenthetjük, hogy több olyan vidék is van a működési területünkön, ahol akár mindhárom faj egymáshoz nagyon közeli előfordulását meg tudjuk erősíteni. Egyes esetekben a nagyragadozók néhány nap, vagy hét eltéréssel egymás csapáit is használják. Ez a jelenség önmagában is felhívja a figyelmet a fajok által használt zöld folyosók fenntartásának fontosságára

– mondat a szakértő. Szerinte az a legnagyobb probléma ezekkel az állatokkal kapcsolatban, hogy a számukra alkalmas élőhelyek kiterjedését folyamatosan csökkentik. A nagyragadozók, ha a természetes élőhelyeiken élhetnek, elkerülhető a velük való konfliktus. Ellenkező esetben épp az ember által teremtett nemkívánatos helyzetek lesznek a problémák fő forrásai.