Halálutak Magyarországon: térképen a legveszélyesebb sztrádaszakaszok, főutak

A mai nappal kezdetét vette az idei év utolsó hosszú hétvégéje (megj.: a 2019. december 24. kedd és december 29. vasárnap közötti 6 napos időszak nem is hosszú hétvégének nevezhető, hanem ún. munkaszüneti hétnek). Ahogy az ilyenkor lenni szokott, sokan autóba ülnek, hogy meglátogassák a távoli rokonságot, illetve felkeressék eltávozott szeretteik sírhelyeit.

De jellemző ilyenkor az is, hogy a családok nekiindulnak, hogy rendbe tegyék a családi nyaralót, elvégezzék a tél előtti munkákat a hobbi telken. Sőt, hosszú hétvégéken a belföldi turistaforgalom is csúcsra jár, ágazati beszámolók szerint ezúttal is megteltek a hazai hotelek, sokan pihenik ki a dolgos hétköznapokat egy (welness)szállodában. Akárhogy is,

a hazai utakon tumultusra kell számítani, ami még inkább óvatosságra inti a sofőröket.

„Ezekben a napokban a közúti forgalom sűrűsége a többszörösére nő, és a balesetveszély még tovább fokozódik, ha a megszokottnál lassúbb haladást lehetővé tévő zsúfolt utakon a járművezetők elveszítik türelmüket. A meggondolatlan és felelőtlen kockázatvállalás mindenképpen kerülni kell, hiszen gyakran vezet közlekedési balesethez, amelynek a kimenetele előre soha nem jósolható meg” – tájékoztatott a HelloVidéket a Rendőrség. Hozzátették:

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy súlyos sérülés, vagy közúti tragédia már alacsony haladási sebesség mellett is bekövetkezhet!

És ez nem csak üres frázis, az 2019 októbere ugyanis egyértelműen fekete hónapként írta be magát a statisztikákba. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) jelentése szerint csak a múlt hónapban mintegy ötvenen haltak meg közúti balesetben. Az éves összesítés szerint a halálos közúti balesetek száma egyelőre nem éri el az elmúlt évek mutatóit, ugyanakkor ki kell emelni, hogy az előző hónapokban jelentősen megugrott a halálos balesetek száma.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) személysérüléses közúti közlekedési balesetekről szóló előző éves adatait vizsgálva persze azonnal szembetűnik, hogy az október-novemberi számok jellemzően kiugróan magasak, de az idei év még erre is rátehet egy lapáttal. Az elmúlt évek statisztikái szerint átlagosan 1500 baleset történik az országban, melyben hozzávetőlegesen 1800-2000 személy szenved, olykor halálos kimenetelű sérülést.

Egy megye mind felett

Nem véletlenül került be a köztudatba a „halálutak” kifejezés, a statisztikák szerint akadnak ugyanis az átlagosnál jóval veszélyesebb régiók, és azokon belül erősen kritikusnak tekinthető útszakaszok szerte az országban. Érdemes tehát – már amennyire ezt lehetőségeink engedik - odafigyelve megválasztani az útvonalat, amelyen úticélunk felé igyekszünk.

A tavalyi év statisztikáit górcső alá véve kitűnik, hogy a területi eltérések igen jelentősek az egyes megyéket illetően. A negatív toplista élére 2018-ban Pest megye került, ahol a balesetek 11 százaléka történt, összesen 1858 esetet regisztráltak. Pest megyében naponta átlagosan 5 közlekedési baleset történt, ami majdnem a hatszorosa a legkevesebb balesettel rendelkező megyénknek.

A Pest megyei átlagtól jócskán elmarad, ám még mindig kiugró eredménnyel rendelkezik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 1001 közúti baleset történt a 2018-as évben. Utána pedig Hajdú-Bihar megye következik 936 esettel, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyék útjain is elképesztően nagyszámú közúti baleset történik.

A legkevesebb közúti balesettel Nógrád "büszkélkedhet", a megyében csupán 319 eset történt a tavalyi évben; de nem sokkal maradt el ettől Tolna megye, ahol 322 közúti balesetet regisztráltak tavaly.

Pest megye nevéhez nem csak a legtöbb közúti baleset, hanem a legtöbb halálos kimenetelű közúti baleset is ide köthető. Az említett 1858 balesetből 84 eset volt halálos kimenetelű, ez az összes halálos kimenetelű eset 15 százaléka. Nógrád megye a halálos kimenetelű balesetek között is extrém alacsony számmal rendelkezik: a megyében csupán 6 ilyen esetet regisztráltak a tavalyi évben.

Érdekesség, hogy bár Tolna megyében rendkívül kevés közúti baleset történt tavaly, a közúti balesetek számához képest a halálos kimenetelű balesetek aránya ebben a megyében a legmagasabb, összesen 6,2 százalék. Ez az arány Bács-Kiskun (6 százalék), Fejér (5,6 százalék) és Komárom-Esztergom (5 százalék) megyékben is rendkívül magas, Pest megye a középmezőnyben található 4,5 százalékkal.

KATT! A legtöbb autós megfeledkezik ezekről ősszel

Halálutak Magyarországon

Ha viszont erősebb nagyítóval is megnézzük a statisztikai mutatókat, néhány konkrét útszakasz - leginkább főútvonalak és autópályák - is vörösbe borul. Noha ezeken az utakon főként a megnövekedett forgalom miatt kiugróak a statisztikák, mégis jó ezeket az eszünkbe vésni. A KSH statisztikái alapján a legveszélyesebb útjaink a következők

1. 4-es főút (187 baleset)
2. M1 autópálya (129 baleset)
3. M3 autópálya (122 baleset)
4. 1-es főút (118 baleset)
5. 6-os főút (112 baleset)

Áldozatok és felelősök

Az ORFK kimutatásából kitűnik, hogy a személysérüléses közúti közlekedési balesetek elsöprő többségét, közel 65 százalékát az autósok okozzák, őket a kerékpárosok (11%), a teherautó-sofőrők (7%), a gyalogosok (5%), a motorkerékpárosok (4%), a segédmotorkerékpárosok (4%), majd az autóbuszvezetők (1%) követik.

A balesetek többségében súlyos szabályszegés áll a háttérben, de vannak olyan esetek is, amikor kisebb hiba, egy másodpercnyi figyelemkihagyás okozta a tragédiát - hívta fel a HelloVidék figyelmét a Rendőrség. Ez az időszak tehát az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a közlekedők számára. A HelloVidék ezért összeszedte a balesetek leggyakoribb okait, amelyeket érdemes jól az eszünkbe vésni:

• megnövekedett személy- és gépjárműforgalom;
• türelmetlenség;
• érzelmi befolyásoltság;
• az őszre jellemző ködös és esős időjárás miatt jelentősen csökkenő látási viszonyok;
• az úttestre hulló falevelek miatt csúszóssá, síkossá váló útfelület;
• téli gumiabroncsok hiánya, amelyek használata azonban a biztonságos közlekedés érdekében ilyenkor már feltétlenül ajánlott;
• az időjárási, látási és útviszonyoknak megfelelő közlekedés hiánya;
• a haladási sebesség rossz megválasztása.
• a forgalom jellegének, sűrűségének figyelembe nem vétele;
• helyismeret, útvonalterv hiányában céltalannak tűnő, indokolatlanul lassú haladás;
• korai sötétedés, megváltozott látási viszonyok, zavaró fényreflexió;
• könnyebben koszolódó ablakok a járműveken, rontva a kilátást;
• jellemzően sötét ruházat, ami megnehezíti a láthatóságot;
• alkalmi sofőrök felbukkanása.

Fotó: MTI/Donka Ferenc