Gyűjtögetők, figyelem! Súlyos bírságot kaphatsz ezért a magyar erdőkben

Akik rendszeresen sétálnak az erdőkben és figyelik a túrajelzéseket, aktuálisan kihelyezett információkat, azok legtöbbször tudják, mire kell vigyázni egy erdei séta során, valamint, hogy mik azok a dolgok, amiket biztosan tilos összegyűjteni és hazavinni. Azok, akik nem gyakran veszik rá magukat a kirándulásokra, könnyen eshetnek abba a csapdába, hogy azt gondolják, amit az erdőben találnak, az senki tulajdonában nem áll és haza lehet vinni.

De ez nem így van! Ezzel sokan csak akkor szembesülnek, amikor egy komolyabb bírságot varrnak a nyakukba.

Ráadásul a gyűjtögetési kedv a téli, hidegebb hónapokban sem lankad, éppen ezért összegyűjtöttük azokat a növényeket, amiket büntetlenül gyűjtögethetünk az erdőkben, alább pedig mutatjuk azt is, milyen általános szabályok vonatkoznak azokra, akik nem üres kézzel térnének haza egy-egy túráról. A következő gyógynövények most, januárban kezdenek csak igazán teremni, ráadásul számos jótékony hatással bírnak.

• Kis vérfű:

  Sokan a „Csaba íre" néven is ismerik a növényt, ami 20-90 cm magasra is megnő és hazánkban főleg a száraz gyepekben, domboldalakon, általában meszes talajokon található meg. Azok, akik az erdőben keresik, leginkább a friss, fiatal leveleket gyűjtik. Diószerű ízénél fogva fűszernövényként, salátákba, nyári frissítő italokba használják fel. Étvágygerjesztő, emésztést javító hatásuk van. A népi gyógyászat sebek, vérzések, hasmenés esetén ajánlotta.

• Tyúkhúr:

  Közkedvelt növény azok körében, akik kedvelik a gyógyteákat. Nem csoda, hoszen számos jótékony hatása van. Segíti az epe- és veseműködést, ráadásul kőoldó hatása is van. Emellett képes csökkenteni a vérben lévő koleszterinszintet. De sokan kortyolgatnak belőle készült teát azok is, akik antiszeptikus tulajdonsága miatt kedvelik. Segíti a gyógyulást a légúti betegségek, köhögés és emésztési zavarok esetén is. A-vitaminban, C-vitaminban, magnéziumban, foszforban és kvarcban gazdag. Egyéves, hideg évszaki növény; ősszel vagy télen csírázik, majd áttelel.
• Pitypang:
  
  Több néven is emlegetik ezt a növényt, mint például gyermekláncfű, pongyola pitypang vagy népiesen cserbóka. A gyermekláncfű füves területeken, főleg a kertekben, szántókon jelenik meg. Karógyökere függőleges és hosszú, ezért kiirtani sem könnyű. Jótékony hatásokban bővelkedik, nem csoda, ha sokan érdeklődnek iránta. Kiválóan alkalmazható máj, epehólyag, vese megbetegedéseire és az ízületi problémákra is. Hatásos a bőrproblémák és a cellulitisz kezelésére is, csökkenti a vér koleszterinszintjét, étvágyfokozó, epehajtó, hashajtó.
• Turbolya:
  
  Nem tartozik a legerősebb gyógynövények közé, de sok vitamin és ásványi anyag található benne. Emellett gyomornyugtató és a hasi fájdalmakat is képes enyhíteni. Sokan alkalmazzák sérülésekre, zúzódásokra, horzsolásokra, valamint pattanásos és ekcémás bőr kezelésére is. Sőt, a megfázás tüneteit is könnyen lehet vele kezelni.

Gyűjtögethetünk, de mit és hogyan szabad?

Magyarországon 1974-től rendelnek eszmei értéket a védett élőlényekhez. A védett növények listáját a 13/2001. (V. 9.) Környezetvédelmi Minisztériumi rendelet foglalja össze. A védelem alatt álló növények károsításáért, letépéséért és elpusztításáért a törvényben meghatározott eszmei érték összegéig terjedő bírság is járhat. A természet egészséges működése már nem biztosított amennyiben egy életközösségből sok fontos faj hiányzik, épp ezért törekszik a törvény ezek védelmére. Védettnek minősülnek azok a fajok, melyek érzékenységüknek, vagy gyűjtésüknek köszönhetően mára csak kis létszámban találhatók meg élőhelyükön.

A rendelet különbséget tesz védett és fokozottan védett növények között. Míg az előbbi csoportba 5000-től 50000 forintig terjed az eszmei érték – azaz a bírság értéke –, addig a különösen veszélyeztetett növények esetében ez az összeg 100, vagy 250 ezer forintra tehető.

A 2001-es rendelet szerint 646 növényféle számít védettnek, és további 87 fokozottan védettnek. Azok a növények tartoznak a fokozottan védett kategóriába, melyek védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható. A zuzmók és a gombák között sok fajta védett, de fokozottan védettek egyáltalán nincsenek köztük. Előbbiből 17, utóbbiból 58 fajt véd a törvény. A rendelet értelmében 77 féle moha számít védettnek, fokozottan védett kategóriába egy sem került. A harasztoknál 44 faj védett, ebből 7 fokozottan védett. A nyitvatermők közül csupán egy faj szerepel a rendeletben, ez a csikófark, mely fokozottan védett minősítést kapott. Legnagyobb számban a zárvatermőket védi a törvény; 611 faj számít védettnek, ebből 87 fokozottan védett.

100 000 forintos bírság jár a következőkre:

• Harasztok:

  hegyi szirtipáfrány (északi szirtipárfány), ágas holdruta, sokcimpájú holdruta, virginiai holdruta, tarajos pajzsika

• Nyitvatermők:

  csikófark (közönséges csikófark)

• Zárvatermők:

  szíveslevelű-hídőr (lápi szíveslevelű-hídőr), réti angyalgyökér, magyar gurgolya, magyar méreggyilok, Horánszky-cickafa, Tuzson-cickafark, magyar zörgőfű, nagy aggófű, fénylő zsoltina, vajszínű atracél, debreceni torma, tátorján (buglyos tátorján), halványsárga repcsény (Wittmann-repcsény), Vrabély-estike, széleslevelű harangvirág, hosszúfüzérű harangvirág, Lumnitzer-szegfű (beleértve az István király-szegfüvet), korai szegfű, sárgás habszegfű, homoki kikerics, magyar kikerics, gyapjas csüdfű, kunsági bükköny, büdös poloskavész, sárga sásliliom, szakállas orbáncfű, magyar nőszirom, illír szirtipereszlény, lápi hízóka, lápi rence, üzes liliom, halvány ujjaskosbor, karcsú nőszőfű, levéltelen bajuszvirág, tőzegorchidea (fiókás tőzegorchidea), pókbangó, gömböskosbor (karcsú gömböskosbor), magyar kökörcsin, fekete galagonya, tőzegeper (tőzegpimpó), rozsdás gyűszűvirág, gyapjas gyűszűvirág, bugás fürtösveronika (bugás veronika), lápi békabuzogány

250 000 forintos bírság jár a következőkre:

• Harasztok:

  királyharaszt (óriás királyharaszt), cselling (déli cselling)

• Zárvatermők:

  magyarföldi husáng, gyapjas őszirózsa, tornai vértő, csengettyűvirág (illatos csengettyűvirág), tartós szegfű, egyhajúvirág (tavaszi egyhajúvirág), Kitaibel-varfű, sápadt lednek, borsóképű lednek, mocsári kardvirág, osztrák sárkányfű, északi sárkányfű, borzas macskamenta, kónya zsálya, pilisi len (dolomitlen), rigópohár (erdei papucskosbor, Boldogasszony papucsa), bugaci nőszőfű, ciklámenlila nőszőfű (piacenzai nőszőfű), adriai sallangvirág, Janka-sallangvirág (bíboros sallangvirág), hagymaburok (lápi hagymaburok), méhbangó, Bertoloni-bangó, poszméhbangó, Holuby-bangó, légybangó, szarvas bangó, bánáti bazsarózsa, keleti bazsarózsa, óriás útifű, cifra kankalin (medvefül kankalin), lisztes kankalin, volgamenti hérics, tátogó kökörcsin, magyar vadkörte

Szigorú szabályozás vonatkozik az árusítókra is

Nem is hinnéd, de nagyon sokan foglalkoznak a begyűjtött növények, termések árusításával. Az elmúlt években számos módosítás és szigorítás történt viszont annak érdekében, hogy még biztonságosabban működjön ezeknek a termékeknek a begyűjtése és az eladása.

A saját célra történő gyűjtés egy bizonyos mennyiségig rendben van, ugyanakkor az így gyűjtött növényeket tilos értékesíteni. A kereskedelmi célú gyűjtésre ugyanis egészen más szabályok vonatkoznak. Erről minden esetben érdemes a NAV holapján tájékozódni, hiszen fajonként eltérő lehet a mennyisége annak, hogy miből és mennyit gyűjthetünk.

Éppen ezért, fő szabályként fontos tudni, hogy a legtöbb növényt saját fogyasztásra, csak meghatározott mennyiségben szabad gyűjteni azokban az állami erdőkben, amelyek nem minősülnek természetvédelmi területnek. Az erdők besorolásáról a hatóság interaktív erdőtérképéről lehet tájékozódni.

Példaként említhetnénk a medvehagymát, amit rengetegen gyűjtenek a tavaszi hónapokban. Erről a növényről fontos tudni, hogy a kereskedelmi célú gyűjtéséhez minden esetben engedély szükséges. Az előzetes hozzájárulást magánterületre annak tulajdonosa, állami erdő esetén a területet kezelő erdészet állítja ki. Ezen felül a kereskedelmi forgalomba hozott medvehagymára jelölési kötelezettség vonatkozik, azaz a címkén fel kell tüntetni a gyűjtő vagy forgalmazó nevét és címét, valamint a származási országot.

De többen keresgélnek a hazai erdőkben gombákat is. Amit jó, ha tudunk, az az, hogy személyenként naponta két kilogramm gomba gyűjthető be, magánterületről pedig engedély is szükséges a tulajdonostól. Valamint a gombaszakellenőr a lakossági gombaminősítésről nyilvántartást, naplót kell, hogy vezessen, amit aztán az utolsó bejegyzés időpontjától számított két évig meg is kell őrizni.

Fontos tudni továbbá azt is, hogy a vadon gyűjtött növények értékesítésének szabályairól a hatóság rendszeresen ad ki közleményeket. Ennek alapján érdemes átolvasni a híreket, többek közt azért, hogy megtudjuk, hogyan kell adóznunk az értékesítés céljából gyűjtött termények után.

A jogszabály szerint, ha a magánszemély az általa gyűjtött gyógy- és fűszernövényeket, vadon termő gyümölcsöket és gombát, valamint éti csigát gyűjt, és nem egyéni vállalkozó vagy nem őstermelő, és a gyűjtött terményeket felvásárlónak értékesíti, akkor az adót a felvásárlónak kell megállapítania és a kifizetéskor levonnia.

Az adó alapja a felvásárlási ár 25 százaléka. A levont adót a felvásárlónak kell magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bevallania és megfizetnie. Az értékesítéssel kapcsolatban más, közteherrel összefüggő kötelezettség a magánszemélyt nem terheli. Erről részletesen a NAV oldalán lehet többet olvasni.

Címlapkép: Getty Images