Hihetetlen kincseket találtak magyar barlangokban: megérte a sokmilliárdos beruházás

Magyarország teljes területének harmada természetközeli állapotban maradt meg: 9 százaléka védett, 21 százaléka pedig Natura 2000 terület. Az országban működő 10 nemzeti parki igazgatóság összesen 300 ezer hektár állami tulajdonú védett területetért felel. Ebbe az is beletartozik, hogy őrizzék a rájuk bízott kincseket, ritka erdő- és állatállománytípusokat, hegyi kaszálókat, mocsárréteket, a természetes növény- és állatvilágot, a tájak kulturális értékeit.

Amellett, hogy biztosítják a tudományos kutatásokhoz szükséges feltételeket és a természeti értékek oktatási-ismeretterjesztési célú bemutatását, időről időre fejlesztésekkel is tenniük kell a környezet karbantartásáért. Március a barlangok hónapja, ezért cikkünkben most azt szedtük össze, milyen újításokat hoztak tető alá az elmúlt években a nemzeti parkok a barlangrendszereket illetően, és azt is, hogy miért voltak ezek fontosak nemcsak turisztikai, hanem természetvédelmi szempontok miatt is.

Milyen fejlesztésekre szorul a természet?

Egy ideje minden évben országos kampányt indítanak azoknak a fejlesztéseknek a bemutatására, amik a nemzeti parkokban, a Széchenyi 2020 program keretén belül, magyar és európai uniós forrásokból valósultak meg. A 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban 61 milliárd forintot fordítanak természetvédelmi beruházásokra.

A cél, hogy javuljon a természetes élőhelyek, védett értékek állapota, és minél több látogatóközpont, tanösvény jöjjön létre.

38 milliárdot a nemzeti park igazgatóságainak fejlesztéseire költenek, amiből 92 projekt valósul meg, nagyjából 100 ezer hektáron javítva a természetes és természetközeli élőhelyek állapotát. Fejlesztik a természetvédelmi kezelést és a nagyközönség számára a bemutatást szolgáló infrastruktúrát, illetve az őrszolgálatot is.

A Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program forrásaiból 2,4 milliárdot lehet fordítani a barlangok, a földtani alapszelvények megújítására, a földvárak, használaton kívüli bányák feltárására. A nemzeti parkok folyamatos természetvédelmi intézkedéseinek és ezeknek a projekteknek köszönhetően a barlangok turisztikailag is fejlődhettek az elmúlt években. A magyar állam is sokat fordít rájuk: 10 év alatt 1,5 milliárd forintért valósulhattak meg a barlangok kiépítésére, műszaki eszközeinek fejlesztésére, állékonyságának javítására, denevérek élőhelyeinek javítására vonatkozó fejlesztések 160 barlangban és 15 mesterséges üregben.

Magyarországon gyakorlatilag hétről hétre nő az újonnan felfedezett barlangok, barlangjáratok száma.

A barlangkutatás ugyanakkor nem öncélú szabadidős tevékenység, nem is divatos extrémsport, ugyanis az újonnan feltárt barlangjáratok természettudományos jelentőséggel bírnak. A barlangok világa rengeteg védett állatfaj számára nyújt életteret, ráadásul egyedülálló régészeti leleteket is rejthet.

A ma nyilvántartott 4150 barlangból 40 az, ami nemcsak a barlangászok és kutatók, hanem a nagyközönség előtt is nyitva áll. Legtöbbjük karsztbarlang vagy hévíz formálta barlang, védettek, és a nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezelésében állnak. Járataik hossza eléri a 290 kilométert. Itthon 5 nemzeti parkban találunk olyanokat, amiket egy-egy kirándulás során mi is felfedezhetünk: a Balaton-felvidéki, a Bükki, a Duna-Dráva, a Duna-Ipoly és az Aggteleki Nemzeti Parkban. Lássuk, mit tettek a közelmúltban a barlangokért!

Duna-Dráva Nemzeti Park

Egy 170 milliós összértékű projekt részeként környezetbaráttá tették a mecseki, villányi barlangok, köztük az Abaligeti-barlang és a Tettyei-mésztufabarlang világításrendszerét. A szükséges helyeken, a látogatók által bejárható szakaszokon kőzetállékonysági vizsgálatokat és kőzetmegerősítési munkákat végeztek. Az Abaligeti-barlangban a patakot, a levegőjét, élővilágát és a kőzetek mozgását figyelő monitoringrendszer épült ki, a Tettyei-mésztufabarlangban pedig természetvédelmi témájú kiállítást nyitottak, ami 2018-ban elnyerte az Év digitális ökoturisztikai élménye díjat) nyitottak. Emellett mindkét barlang bejáratát helyreállították.

A világításkorszerűsítés, aminek keretében a régi lámpatesteket ledes világítótestek váltották fel, nem csak energiatakarékossági szempontból volt fontos, a kisebb hőkibocsátás és a fényszennyezés mérséklése ugyanis hozzájárul a barlangok élővilágának megőrzéséhez is. A monitoringrendszer használata pedig sokkal több információt nyújt a barlang és környezetének fizikai tulajdonságairól, élővilágáról.

Abaligeten még egy közel 650 ezer eurós, határokon átívelő európai uniós fejlesztési program egyik elemeként valósulhatott meg a 2004-ben megnyílt Denevérmúzeum fejlesztése is. Korszerűsítették a barlang mellett található épületet és megújult, interaktívvá vált a 28 magyarországi denevérfaj világát bemutató kiállítás anyaga is.

Bükki Nemzeti Park

A területén összesen 1242 regisztrált barlang található. Az igazgatóság legutóbbi, 380 milliós projektjében 38 barlangot és azok közvetlen környezetét újítják fel, közülük 25 fokozottan védett, 11 megkülönböztetett jelentőségű, 2 védett. A cél a barlangok műszaki létesítményeinek korszerűsítése, a megrongált, elavult vagy a természet- és tájvédelmi szempontokat nem kielégítő lezárások felújítása, átalakítása, valamint a barlangokban egykor elhelyezett, korrodált, balesetveszélyes, funkciójukat vesztett vas- és egyéb szerkezetek eltávolítása. Létrehoznak új, a természet- és/vagy életvédelmi szempontból indokolt barlanglezárásokat, és rekonstruálják a megrongált barlangszakaszokat, barlangi képződményeket.

A mátraszentimrei, fokozottan védett Csörgő-lyukban járatot biztosítanak, az instabil kőzettömböket aláfalazzák, illetve pillért építenek, az Elveszett-ág omlásveszélyes oldalfalazatát pedig stabilizálják. A barlang 3 szakaszán végeznek járatmegerősítési, kőzetstabilizálási munkát, részben betonalapra helyezett cementhabarcsba rakott kőfalazattal, részben aláfalazással. Az Elveszett-ág irányába induló hasadék omlásveszélyes járatfalát helyben szerelhető, létraszerű acélszerkezettel és sűrűszövésű georáccsal stabilizálják. A felsőtárkányi Esztáz-kői-barlangban a régi ajtókeretet eltávolítják, a Nap terem felső forráskürtőjéből a törmelékeket kiszállítják. A kitakarított akna elé, a baleset megelőzése érdekében védőkorlátot építenek, a denevérnyílást pedig az ajtó felső egynegyed részén alakítják ki.

Korábban, még 2014-ben újították fel a Szent István-barlangot. A nemzeti park 170 millió forint uniós támogatást nyert nemcsak erre, hanem a Kiskőháti-zsomboly és a különösen védett Soltész-kerti-mésztufabarlang természeti állapotának megőrzésére.

A Szent István-barlang világítási rendszerét 1988-ban és 1989-ben építették ki, és akárcsak az Abaligeti-barlang esetében, az elmúlt évtizedekben a lámpatestek elavultak, ráadásul nagy mennyiségű hőt termeltek. (Hasonló okok miatt alakították át a lillafüredi Anna-barlangot még 2011-ben 57 millióért.) A fényforrások körül és a nagy felületű cseppkőlefolyások, álló cseppkövek és cseppkőoszlopok megvilágított felületein zöld moha- és algaszőnyeg, úgynevezett lámpaflóra alakult ki az idők során, ami egyáltalán nem tesz jót a természeti állapot megóvásának, és amit csak átfogó vegyszeres kezeléssel lehetett eltávolítani. A ledes világítás ezzel szemben nem bocsát ki hőt, és még esztétikai szempontból is előnyös: a fénye szebbé teszi a cseppkőképződményeket.

Idei újítás lesz a miskolci Szeleta-park átadása, amit nagyjából másfél milliárd forintból alakít ki a nemzeti park. Az egyik legfontosabb ősemberbarlanghoz, a Szeleta-barlanghoz kapcsolódik, hangsúlyos szerepet kap benne a Bükk őstörténete is.

Aggteleki Nemzeti Park

8 helyszínen, több mint 300 millióból újultak meg az itteni, a világörökség részét képező élő- és élettelen értékek. A projekt célja a természetvédelmi kezelést igénylő Natura 2000, védett, valamint fokozottan védett természeti területek ökológiai potenciáljának megőrzése volt. Az igazgatóság az élettelen természeti értékek (barlangok, bányák, mesterséges üregek) és az ezekhez kapcsolódó sérülékeny élővilág megőrzését, rehabilitációját szolgáló infrastrukturális fejlesztést valósította meg többek között a Meteor-, a Béke- és a Baradla-barlangokban.

A beavatkozások kizárólag természetvédelmi és balesetvédelmi szempontokat szolgáltak. Eltávolították a barlangidegen műtárgyakat, balesetveszélyes omladékokat, stabilizálták az omlásveszélyes vagy eltömődött barlangbejáratokat. A rozsdamentes létrák beépítése, új útvonal és a biztonságos közlekedést elősegítő járófelület kialakításával hosszú évekre, akár évtizedekre megelőzhető a további károkozás. Ezzel egy időben lehetővé válik, hogy a sérült képződmények újra fejlődni, regenerálódni tudjanak és a természet elkezdje helyreállítani önmagát.

Több barlang esetében az ott élő denevérpopuláció igényeit figyelembe véve újították fel a lezárásokat, emellett a biztonságos közlekedést, munkát szolgáló felújítások és egyéb tevékenységek, például szén-dioxid-mentesítés is megvalósult. A fejlesztésben szereplő helyszínek különleges élőhelyek, telelő- és szaporodó helyei számos denevérnek. A szén-dioxid-koncentráció csökkentésével, az átszellőzés biztosításával, a bejáratok denevérbarát lezárásával és azok felújításával a denevérek újabb háborítatlan élőhelyekhez juthatnak.

Egy közös szlovák-magyar projektben gyógyturisztikai fejlesztések kezdődtek az Aggteleki- és Szlovák-karszt világörökségi barlangjaiban, az Aggteleki-cseppkőbarlangban és a Domicai-cseppkőbarlangban. A projekt összköltsége bruttó 1 616 098,40 euró volt, amiből a magyar rész 1 303 524,40 euró. A közvetlen cél az volt, hogy a magyarországi barlangrendszerben lefolytassák a Baradla-barlang gyógybarlanggá történő minősítéshez szükséges vizsgálatokat, megszerezzék a minősítést, kialakítsák a gyógyterápiához szükséges infrastruktúrát és előkészítsék a jósvafői Béke-barlang minősítésének megújítását.

2020 januárjában indították el a próbaterápiát. A gyógyterápia a barlang bizonyítottan gyógyhatású mikroklímáját használja fel elsősorban légúti betegségek kezelésére. A gyógyhatás függ a barlang levegőjének összetételétől, a légáramlás mértékétől és a barlang vizétől, így ezeknek az elemeknek a meghatározása, mérése fontos adatokat szolgáltat a gyógyhatás eredményességéről.

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A nemzeti park 585 millió forintos természetvédelmi programot indított a táti szigetek vizes élőhelyeinek helyreállítására, valamint a Gerecse, a Pilis és a Vértes denevérkolóniáinak védelmére. Mindennek része volt, hogy a Gerecse, a Pilis és a Vértes hegységben 19 barlang és 5 mesterséges üreg bejáratának részleges lezárásával biztosították a természetvédelmi szempontból jelentős denevérkolóniák telelő- és szaporodóhelyeit.

2015-ben járhatóvá tették a korábban csak nagyon nehezen megközelíthető, ám látványában páratlan szépséget nyújtó Honti-szakadékot és szurdokvölgyet. A beruházással sikerült elérni a barlangok mint élettelen természeti értékek védelmét, az itt élő védett és fokozottan védett állatfajok, többségében denevérek élőhelyének megőrzését, valamint a tanösvény kiépítését. A pályázaton elnyert mintegy 220 millió forintból megvalósult 29 barlang bejáratának kiépítése, létrák cseréje, lépcsővasak kiépítése, hulladék elszállítása, veszélyelhárítás és balesetmentesség biztosítása 5 bányában.

A nemzeti park emellett 220 milliós támogatást nyert el a működési területén, azon belül is a Budai-hegységben található két, fokozottan védett, idegenforgalmi barlang, a Pál-völgyi és a Szemlő-hegyi világítási berendezésének korszerűsítésére. A projekt másik fő célkitűzése az volt, hogy javítsák a természetvédelmi helyzetet és a leromlott ökoszisztémákat megőrizzék a Budai- és a Pilis-hegységben található 22 barlangot és a Börzsönyben 1 mesterséges üreget, helyreállítsák a leromlott állapotú élőhelyeket és megteremtsék az ottani élő- és élettelen természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez szükséges feltételeket.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

2015-ben épült meg a Tapolcai-tavasbarlang új látogatóközpontja 300 millió forint uniós pénzből. Ezzel egy meglévő természeti attrakcióra épülő, a kor igényeit követő beruházás valósult meg, ami egyben a Tapolcai-tavasbarlang eddigi legnagyobb beruházása. Átfogó természetvédelmi rekonstrukciójára még 2012-ben került sor, de már régóta esedékes volt. A 70 millió forintos beruházás keretében megszüntették az omlásveszélyes részeket, kicserélték a teljes világítási rendszert és több helyen kiszélesítették a csónakázó körjárat útvonalát. A teljes pályázati pénz (128 millió forint) maradékát a nemzeti park a Káli-medence kőtengereinek tisztítására, a balatonedericsi Csodabogyós-barlang és a balatonfüredi Lóczy-barlang természetvédelmi rekonstrukciójára fordította. Utóbbiban kőzetstabilizálást végeztek, új bejárati ajtót szereltek fel denevérbarát röpnyílással, új, 60-70 százalékos energiamegtakarítást eredményező világítási rendszert alakítottak ki, valamint felújították a járófelületeket és korlátokat.

Még nem zárult le az a projekt, amire 372 milliót nyert el a nemzeti park, és aminek a célja a szervezeten belüli hálózatosodás érdekében a Lóczy-barlang látogatóközpontjának kialakítása, illetve a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely, a Salföld Major és a Tapolcai-tavasbarlang látogatóközpontjának infrastrukturális- és kínálatfejlesztése.

Címlapkép: Getty Images