Fillérekért vehetsz most kastélyt vidéken: itt a példa, mennyiért újíthatod fel

Az 1073 fős Nézsa községben található Reviczky-kastélyegyüttes regénybe illő története kiváló példa arra, milyen eredményeket érhet el a kreativitás és a hatékonyság az értékmentés során. A kastélyt 1770 körül gróf Klobusitzky István építtette, majd 1891-ben Blaskovich Miklós birtokába került, aki emeletet és két toronyszobát készíttetett rá. Nevét 1910-es tulajdonosáról, dr. Reviczky Tiborról kapta. A hozzá tartozó kiskastély a 19.-20. század fordulóján épülhetett.

Mint a legtöbb vidéki kastély, a Reviczky épületegyüttes is kis híján áldozatául esett a II. világháborút követő időszak ideológiai változásainak. 1945 után az épületben szovjet hadikórház működött, ezt követően pedig állapota olyannyira leromlott, hogy bontásra ítélték. Megmenekülését egy helyi lakosnak is köszönheti, aki kijárta annak útját, hogy a felálló új rendszerben is hasznosítható épületnek nyilvánítsák az egykori nemesi lakot.

Ekkoriban már elkezdték bontani a tetőszerkezetet, hiszen az 1950-es évek vége felé súlyos építőanyaghiány lépett fel mindenhol. Az uralkodó szemlélet szerint a burzsoázia összes épületét le kell bontani, de a kastélyt az utolsó pillanatban mégis sikerült megmenteni. A helyi tanácselnök, Koncz László szólt egy motorkerékpárosnak, felvitette magát Salgótarjánba, és kérvényezte, hogy ebből az épületből iskola lehessen. Ehhez sikerült is papírt szereznie, így egy nap alatt megállították az épület bontását. Előbb csak az alsó négy helyiségben volt oktatás, majd elkezdték a felső szintet is átalakítani iskolai célokra

– foglalta össze a történeti tudnivalókat Nézsa polgármestere, Styevó Gábor.

A Reviczky-kastély ma is iskolaként funkcionál, az elmúlt évtizedekben számos felújításon esett át annak érdekében, hogy megfelelő közeget teremtsen erre. Az eredeti bútorokból nem maradt fenn bemutatható darab, az itt élt dinasztiák tárgyai a világháború után elvesztek, helyi pletykák szerint ezek egy részét a falubeliek hordták el, így csak maga az épület és a hozzá tartozó angolpark emlékeztet az egykori lakókra. A kastély termeinek eredeti cserépkályhái a korai iskola fűtését biztosították, ám az olajkályhák megjelenése után ezeknek is nyoma veszett. Az első nagy, modernizáló felújítás az 1980-as években történt meg, ekkor sok fa nyílászárót eltávolítottak, és a boltozatos tantermeket betongerendásították, csak a jelenlegi fizika terem és a hozzá tartozó szertár őrzi már az eredeti, kazettás mennyezetet, a többi beépítésre került.

2016 óta az iskolát a helyi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat tartja fenn, a felújítás pedig folyamatos, amelyhez a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága évente nyújt működési támogatást a nemzetiségi fenntartású intézmények részére. 2017 nyarán a felső szint faburkolatainak és parkettájának cseréje történt meg ebből a pénzből, 2018 júliusában pedig ledes világítást vezettek be, valamint festésre került a fizika tanterem és az ebédlő- Az iskola tetőszerkezetének javítására 2 millió forint jutott.

A 2019-es nyári szünetben a Miniszterelnökség támogatásának köszönhetően 9 millió forintos beruházás valósult meg. Ezek közé tartozik az aula állványozása, festése, az aula világítóablakának üvegezése, a régi irattár fejlesztőszobává alakítása, a titkárság laminált padlóburkolatának cseréje, bútor beszerzések a 3. és 8. osztályban és a fejlesztőszobában, cipős szekrények bővítése.

– összegezte az intézmény igazgatója, Sztankóné Steflik Éva.

Minden munkálat az örökségvédelmi jogszabályokkal összhangban történt, és a kastély értékeinek megőrzése érdekében is számos felújítás vette kezdetét. Az épület értéktárába tartozik a régi cseréplépcsősor és korlátja, a kazettás mennyezet, és a felújított aula is. Utóbbi dísze az a csillár, melynek üvegburái szintén cserére szorultak, ehhez pedig külön üvegfújó mestert fogadtak, aki az összes hibás darabot újra elkészítette. Kicserélték továbbá a drótüveges ablakot, és újonnan festett, ólomüveges duplaablakot helyeztek el az aulába. Nézsa település önkormányzata 85 millió forintos TOP energetikai korszerűsítés pályázat keretein belül az iskola fűtési rendszerét is korszerűsíti.

Az összes tanteremben a régi lemezradiátorok cseréje megtörtént, és új lapradiátorok kerültek beépítésre. Ehhez kapcsolódóan a régi 15 KW-os kazános cseréje is megtörtént, két új 45 KW-os kazán került a helyükre. A padlás tőzeggyapot szigetelést kapott. Az összes nyílászárót kicseréltük, a régi fa, ablakok helyére, új, dupla üvegezésű ablak került beépítésre. Jelenleg a vészhelyzet miatt sajnos áll a munka. a nagy kastélyban még a spaletták javítása van hátra. Kisebb mértékű bútorbeszerzés is időszerű lesz a növekvő tanulói létszám miatt

– számolt be a munkálatokról a polgármester.

A nemzetiségi önkormányzat által az idén elnyert 20 millió forintnyi támogatásból a kastély udvara és bekötő útja kap burkolatot. az aszfaltos burkolat vízelvezetését is ebből az összegből oldják meg, valamint megújul a murvás kövezetű bejárat. A Reviczky-kastélyhoz tartozik egy 4 és fél hektáros angolpark, az itt lévő bitumenes kézilabdapályát a támogatásnak köszönhetően műfüves pályává fogják alakítani.

A kastély mellett egy kiskastélynak nevezett épület is található, amelyben jelenleg gyógyszertár üzemel. A felújítási hullámban ez az épület is megújul, tetőszerkezetét már sikerült helyreállítani új cserépfedéssel és lécezéssel. A tervek szerint április végéig a homlokzat javítása is megtörténik, ezt követően pedig a nagy épülethez hasonló kastélysárga és fehér színezést fog kapni.

Az épület egy kincs, ami a falué lett. A báró úr idejében kerítéssel volt körbevéve, nagy kovácsoltvas kapui voltak. Ez a gyönyörű kerítés ’45 után elkerült a rétsági katonai laktanyához. Maga az épület is csak az iskola létrehozása miatt maradhatott fenn. Tudok olyan példát mondani, Nógrádsápon és Alsópetényben, a két szomszédos településen, ahol lebontották a helyi kastélyokat. A faramuci helyzet az, hogy Alsópetényben egy magánvállalkozó fényképek alapján visszaépítette magának az egyik kastély korhű mását. De nem minden kúria ilyen szerencsés

– foglalta össze Styevó Gábor.

A megyében számos példát találni felújításra váró kastélyból. Az utóbbi időben több, magánkézben lévő épület került fel ingatlanközvetítő, vagy apróhirdetéses adás-vételi oldalakra. A legéndi Káldy-kastélyért 12 millió 900 ezer forintot kérnének, a kétbodonyi Brack-kastélyért 29,5 millió forintot, míg a becskei Balás-kúriáért 75 millió forintot.

Szerencsésebben jár az a két kastély, amely a Nemzeti Kastélyprogram keretében kap támogatást teljes- vagy részleges felújítási munkálatokra. A szécsényi Forgách-Liphtay-kastély fenntartói a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (NÖF) keretéből turisztikai fejlesztésre 600 millió forintnyi összeget költhetnek el. A kastélyban működő Kubinyi Ferenc Múzeum újabb kiállítótermekkel bővülhet, így a jelenleg raktárban pihenő műtárgyak is bemutatásra kerülhetnek. Ebből a pénzből tervezik egy szabadtéri színpad felállítását is a kastélykertben, valamint a díszterem historizáló díszítőfestésének rekonstruálását.

762 millió forintból gazdálkodhat viszont a rossz állapotban lévő benczúrfalvai Benczúr-kúria. A híres festő munkásságának tematikájára épülő kiállítóterek mellett teljes tetőfelújítás és homlokzati helyreállítás is kezdetét veszi, az épületbe a későbbiekben koncerteket, művészeti programokat is terveznek. A megújulási programban helyet kapott az épület követlen környezetének rehabilitációja is, kerti úthálózat és parkoló egyaránt kialakításra kerül majd.

Az ujjászületett falak között létrehozott kiállítás interaktív módon mutatja be a festő műveit. Az interaktivitást olyan multimédiás eszközökkel növeljük, mint pl. visual guide, hangzó anyagok, fotókból összeállított diapanoráma, projektoros vetítés, többérintős képernyő, falgrafika, épített installáció. A látogatók megismerhetik Benczúr korát és a Millennium időszakát a festmények tükrében

– áll a Nemzeti Kastélyprogram tájékoztatójában.

A kastélyépületek felújított részeit előreláthatólag 2020 második felében adják át. A kiemelt fontosságú projekt ezzel hozzájárul a magyar kultúrtörténet kiemelkedő képzőművészeti időszakának bemutatásához, és tovább gyarapítja a megye hírességeinek látogatható emlékhelyeit. Ebben a képzeletbeli dicsőségcsarnokban olyan alkotók szerepelnek, mint Mikszáth Kálmán, Madách Imre, vagy Tormay Cécile.

Fotók: Nagy Judit Áfonya