Foghatják a fejüket az autósok: ezeken a vidéki utakon veszik át a hatalmat a bringások

A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokkal egyre többen szálltak át a tömegközlekedési eszközökről kerékpárokra és ennek a folyamatnak a jó idő is jelentősen kedvezett. Budapesten az ideiglenes biciklisávok felfestésével eddig soha nem látott számú kétkerekű lepte el az utakat és egyre többen ültek a nyeregbe már nemcsak hétvégén, szabadidős céllal, hanem a mindennapi közlekedésre is.

Természetesen kerékpáros infrastruktúrára a vidéki településeken, országszerte szükség van, ezért is kezdeményezte a Magyar Kerékpárosklub további 50 településen gyors és olcsó megoldásként a kerékpársávok felfestését.

Az elképzelések szerint olyan helyeken születnének meg az új útvonalak, ahol nem akadályozzák az autók forgalmát. A cél, hogy hosszú távon egy egészséges, biztonságos, környezetbarát közlekedés kialakítását segíthessék.

Kíváncsiak voltunk, hogy lenne-e igény ezekre a módosításokra vagyis, hogy mennyire uralkodott el az utóbbi időszakban a biciklizési láz a fővároson kívül, ezért megvizsgáltuk a forgalomszámlálók adatait és felkerestük a vidéki közbringa szolgáltatókat is, valamint a kerékpárosklubot megkérdeztük arról is, hogy egy ilyen hirtelen, gyors hullám mennyire lehet tartós és, hogy vannak-e tervek a kerékpározási kedv megőrzésére.

A VeloClass országos kerékpárforgalom-számláló rendszer statisztikái alapján látható, hogy valóban jóval nagyobb számokkal találkozhatunk a májusi havi forgalmi adatokat tekintve, mint áprilisban. Néhányat említve csak a több mint 50 telepített állomás közül: a Debrecen közeli Hajdúsámsonról áprilisban összesen 755-en tekertek Debrecen felé, ám májusban már 1446-an indultak a megyeszékhely irányába. Az országhatár közelében fekvő Mórahalmon áthaladó kerékpárút forgalma is hónapról hónapra növekedett: márciusban 1419-en, áprilisban 1551-en, májusban pedig már 1715-en tartottak a határ felé.

A Dunántúlon a Velencei-tótól nem messze található Pákozdon éles forgalomnövekedést láthatunk, ha összehasonlítjuk a márciusi, április és a májusi Sukoró irányába tartó biciklisek számát. Márciusban 1898-an tekertek az útvonalon, ami máshol magas összlétszámnak számít, ám ezen a szakaszon áprilisban már a rendkívül kiugró 3453-as adatot olvashatjuk le a statisztikáról, ami májusra egészen 9202-ig szökött fel.

Hasonlóan kiugró számokkal találkozhatunk a Veszprém közeli Szentkirályszabadja kerékpáros adatait szemlélve: áprilisban 2211-en ültek nyeregbe a megyeszékhely irányába tartó szakaszon, de májusban már 7423-an tekertek Veszprém felé. Nyugat felé haladva és a délnyugati országrészen már kevésbé találkozhatunk extrém számokkal, de jellemzően ezeken a területeken is növekedés volt tapasztalható.

Budapesten a közbringa szolgáltatók is hasítottak az utóbbi időszakban és a bérlések száma jelentősen megugrott. A HelloVidék megkérdezte a vidéki szolgáltatókat is a tapasztalataikról. A tavaly júniusban indított, még egészen újdonságnak számító szolgáltatás, a Pécsike, elektromos rásegítésű, pedelec rendszerű kerékpárok hozzáférését nyújtja hét állomáson Pécs Belvárosában és részben az egyetemvárosban.

Kérdésünkre, hogy hozott-e számukra fellendülést a járványhelyzet elmondták, hogy a 2019-es turistaszezonban elindított rendszer a szeptemberi szemeszter indulásával lendült fel és a téli időszakra, decembertől februárig leállt. Az újrainduláskor, amikor beütött a koronavírus, a városban szinte minden "behúzta a kéziféket": a márciusi korlátozások bevezetésével általános és jelentős gyalogos-, utas és járműforgalom-csökkenés volt tapasztalható Pécsett. Élénkülés április végétől volt csak a közlekedésben.

A Pécsike arra számít, hogy a turizmus feléledésével a nyári időszak hozhatja meg a forgalom növekedését ismét, illetve szeptemberben az őszi szemeszter indulásával újra a tavalyihoz hasonló forgalomnövekedést várnak.

A válaszok alapján elmondhatjuk, hogy a pécsi szolgáltatónak alapvetően nem hozott túl sok pozitívumot ez az időszak, hiszen forgalmuk jelentős részét a turizmus és az egyetemhez kapcsolódó közlekedés adta.

Az egyetemek bezárása a Győr Bike-nak sem kedvezett, mivel mint kiderült a helyi lakosokon kívül nekik is az egyetemisták éves és féléves bérletértékesítése adja az árbevétel jelentős hányadát. Elmondták, hogy természetesen a turisztikai jegyvásárlások is visszaestek az elmúlt időszakban, ám összességében mégsem számítanak nagyságrendi változásra az éves bevételben.

A járvány enyhülésével, a szigorítások enyhítésével Győrben is fellendült a kerékpáros közlekedés, amely a jó időjárásnak is köszönhető

- fogalmaztak és hangsúlyozták, hogy várhatóan a korlátozások feloldásával, majd az egyetemek szeptemberi indulásával, egyre több ingázó veszi újra igénybe a szolgáltatást.

Az Esztergomban és Párkányon, valamint a határon túli Štúrovo Város közigazgatási határain belül működő Mária Valéria Bike jóval pozitívabb eredményekről számolt be. Válaszukban elmondták, hogy a járvány az esztergomi és párkányi autós forgalmat jelentős mértékben csökkentette és a településeken, ahol eddig is sokan kerékpároztak, ebben az időszakban még többen tették.

Március hónapban 2-3 hétig tapasztaltunk csökkenést a használatban. Áprilisban azonban elkezdett felkúszni és most még többen használják mint a vírus előtt. Jelenleg napi 150 bérlésünk van

- válaszolta a szolgáltató, illetve hozzáfűzte, hogy a járvány előtt a napi összes bérlések száma 120-130 volt, majd a márciusi bevétel kiesést követően elindult a növekedés és úgy tűnik ez jellemzi a májust és a további időszakot is.

A három szolgáltató válaszaiból kiderült, hogy legtöbb esetben bevételük jelentős részét olyan tényezők határozzák meg, amelyek a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások következtében leálltak vagy lelassultak, így vidéken a kerékpár bérlések tekintetében a veszélyhelyzet és a "karantén" nem az éles fellendülés időszaka volt.

Az egyetemek bezárása és a turisztikai szezon eltolása fontos célcsoportokat vont meg a szolgáltatóktól. Ennek ellenére a forgalomszámlálók adatai alapján az látható, hogy többen pattantak nyeregbe áprilisban és májusban, mint korábban. Mivel még viszonylag kevés helyen érhetők el a bérelhető bicikliket nyújtó vidéki szolgáltatók, így az emberek nagyobb százaléka beszerez egy kétkerekűt, így valószínűleg inkább saját kerékpárjaikat használták.

Ezt a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettese és szóvivője, Halász Áron is megerősítette, aki elmondta, hogy egy 2018-as felmérésük alapján a magyar felnőtt lakosság 70 százalékának van kerékpárja, így nekik rendelkezésükre áll az eszköz, mint opció, csak a megfelelő helyre és infrastruktúrára van szükségük, hogy egyre többen biciklizzenek a mindennapokban.

Valóban akarnak az emberek biciklivel közlekedni?

Felmerülhet, hogy egyáltalán szeretnének-e az emberek biciklivel közlekedni. Természetesen erről is megkérdeztük Halász Áront, aki elárulta, hogy a felmérés eredményeit tekintve, a legtöbb ember szívesen közlekedne biciklivel, csak nem szeretne a forgalomban elindulni. Ez az igény hívta életre a fővárosi kerékpársávokat is.

A cél, hogy azok az emberek is el tudjanak indulni, akik a nem megfelelő infrastruktúra miatt, eddig kizárólag autóval vagy tömegközlekedéssel jártak.

Ebben nagyon hasznosak lehetnek az új sávok is, általánosságban mindenhol az országban. Ezért is született meg a május elején napvilágot látott elképzelés, javaslat, amely az ország 19 megyéjében számos lehetőséget vázol fel további olcsó, felfestésekkel megoldható kerékpársávok kialakítására, hasonlóan a budapesti megoldásokhoz.

Erről a tervről is megkérdeztük az elnökhelyettest, aki elmondta, hogy egyelőre még nem tud új információkkal szolgálni, még csak a tervezés, gondolkodás fázisában van a javaslat. Arra, hogy nem akadályoznák-e ezek az új sávok az autós forgalmat, illetve, hogy mi alapján választották ki az útvonalakat. Elárulta, hogy a fő szempont az volt, hogy megvizsgálják, hol vannak olyan útvonalak, ahol elférne a sáv vagy a forgalom nagysága nem indokolja a meglévő szélességet és így kialakítható például egy 2x2 sávos útból, egy 2x1+1 kerékpársávos szakasz. Hozzáfűzte, hogy ez főleg olyan helyeken működhet jól, ahol már elkerülő út is épül, vagyis tényleg nincs szükség fenntartani a jelenlegi széles keresztmetszetet.

Kérdésünkre, hogy az elmondott feltétel alapján válogatott szakaszok mégis mennyire kötnek össze például ingázás szempontjából fontos célpontokat elmondta, hogy szerencsére nagyon sok olyan vonal van, ami fontos célokat köthetne össze.

Például Kecskemét belvárosában vagy Tatán, ahol az 1-es útnak van az egyirányú szakasza, ami kellően széles és lehetne felfestéssel segíteni a belvárosi közlekedésben az embereket.

Halász Áron szerint a kerékpározásnak nemcsak szabadidős és rekreációs tevékenységek tekintetében van jelentősége.

Városi környezetben, településen belül a hely kihasználás, a levegő minősége és a zaj csökkentés szempontjából is nagyon jó ha az emberek biciklire tudnak ülni. A kerékpársávoknak a mindennapi forgalomnak is fontos eleme

- mondta. Megjegyezte, hogy természetesen van, akinek nem megoldható a munkahely és a lakóhely közötti távolság miatt, hogy átüljenek kerékpárra, így nekik csak az autó vagy a tömegközlekedés lehet csak opció, de minél több módon lehetőséget kell adni azoknak, akik bicikliznének.

Mit ígér a jövő?

Számos galéria jelent meg az interneten a fővárosi biciklisávokban, vidéki kerékpárutakon vagy népszerű kirándulóhelyeken kerékpározó tömegekről, ami egy egészen új irányt ígérhet a jövőre nézve. A szkeptikusabbak már a járványhelyzet csillapodása előtt elkezdték fejtegetni, hogy vajon meddig tarthat ez az idillinek tűnő összkép és, hogy van-e létjogosultsága a kerékpározásnak és az új, tervezés alatt álló sávoknak a jövőben, amikor minden visszaáll a "normális kerékvágásba".

Halász Áron szerint a lakosság részéről egyértelműen látszik az igény és a nyitottság. Budapest példáját tekintve így, hogy lett hely és a forgalom is csökkent, elkezdtek az emberek kerékpározni. Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy természetesen ahhoz, hogy ez megmaradjon és elinduljon egy tartós változás, lépéseket kell tenni, támogatni kell a folyamatot.

Ez a legtöbb környezetbarát újítás, életmódváltás kapcsán így szokott lenni. A lakosság nyitott rá, de nagy szükség van arra, hogy megteremtsék a változás feltételeit

- fogalmazott és hozzáfűzte: ahhoz, hogy amikor teljesen újraindul az élet és visszatérünk a normális kerékvágásba, akkor a "normálissal" ne oda térjünk vissza, hogy ismét állunk a dugóban és pöfögnek az autók, segíteni kell a lakosságot abban, hogy legyen lehetőségük környezettudatosabban élni.

Címlapkép: Getty Images