Íme a giga botanikus kert, amit egyszer minden magyar családnak látnia kell

A megyeszékhelytől, Kecskeméttől nem messze, Jakabszállás alatt, mondhatni annak déli kapuja előtt terül el az a 93 ezer négyzetméteres terület, amely ezerszeres kicsinyítésben adja vissza kis hazánk vízrajzát és domborzatát, ahol minden megtett lépés pontosan 1 km-nek felel meg. „2011-ben a Föld Napján nyitott meg a kert, viszont ’14-ben tönkre is ment, mert az előző tulajdonos nem ápolta megfelelően, elgazosodott, elhanyagolt, rossz állapotba került, valamint sok olyan vállalkozást tett, amit nem tudott teljesíteni, ezért az ide látogatók rossz hírét vitték. A felszámolást követően más kezébe került, aki inkább gazdája, mint tulajdonosa a helynek. 2015. júniusában nyitott újra, mi már ekkortól ünnepeljük a Magyarkert születésnapját, mert innentől számítva él abban a formájában, ahogy a most hozzánk látogatók látják” – avatta be a HelloVidéket a területi vezető a hely rögös előéletébe.

A kert az ötéves megfeszített munkát követően teljesen megújult, amihez nem kevesebb, mint 300 kocsinyi termőföld és 20-22 mázsa fűmag járult hozzá, hogy a terület egészén harsogóan zöldelljen a fű és a hazai domborzatot, hegységeket jelképező növényvilág teljes pompájában virulhasson. A kert karbantartása már csak méretéből adódóan nem kis munkát igényel, ám mindössze négy ember közt oszlanak meg a feladatok, akik közt a területi vezető szerint nincs a szó szoros értelmében vett szakember.

Többször megkérdezték már tőlem, hány kertész dolgozik itt. Ilyenkor mindig büszkeség tölt el, mert senkinek nem ez a szakmája, mégis mindenki nagyon jól végzi a dolgát, mert lelkesek, és szívvel-lélekkel dolgoznak azért, hogy ez a hely fennmaradhasson

– beszélt a Magyarkert gondozásáért felelős csapatról Tóthné Szalontai Tünde.

A HelloVidék ottjártakor többek között azt is elárulta, hogy a korábbi eszközeikkel a teljes 93 ezer négyzetmétert 6,5 napba tartott lenyírni (ami a mostani gépparknak köszönhetően 2-3 napra redukálódott), így mondhatni egész héten zúgott a fűnyíró, és mire körbeértek, már kezdhették is elölről a munkát, mert a locsolórendszer szüntelen munkájának köszönhetően errefelé gyorsan nő a fű.

Kinek az önfeledtség, kinek a szabadság, a hit megélésének helyszíne

Időközben a botanikus kert gazdagodott egy, a gyerekek számára kedves állatsimogatóval, egy fürdővel/pancsolóval, látványos tereptárgyakkal, valamint már folyamatban van mind a 3165 településkő lehelyezése, így mindenki megkeresheti szülő- és lakóhelyét a térképen. Ezek később a tervek szerint egy-egy QR-kóddal fognak kiegészülni, ahol a legfontosabb tudnivalókat, érdekességeket olvashatjuk el az adott helységekről mintegy turisztikai kedvcsinálóként. Bár a kert és annak közvetlen környezetében lévő területek idővel újabb és újabb projektekkel gazdagodnak, az alapkoncepció az elejétől fogva változatlan: hazánkat olyan formájában mutassák meg az odalátogatóknak, ami a gyerekeknek tanulmányi értékkel bírjon, míg a családok, nyugdíjasok számára pihenést, szabadidős tevékenységet kínáljon.

Sok nyugdíjas csoport keresi fel a Magyarkertet, de a látogatottságunk 80%-át a diákok adják. Sok iskolából hozzák ide földrajz-, történelem vagy irodalomórára a gyerekeket, nyáron pedig napközis és ittalvós táborokat szervezünk 6-12 éves korig. Van olyan fiatal, akinek már ez a harmadik éve a napközinkben, ami úgy gondolom, önmagáért beszél. A gyerekek itt nincsenek lekorlátozva, szabadok lehetnek, ami egy hatalmas élményt nyújt nekik. A nyugdíjasok körbesétálhatják az egész országot, megpihenhetnek egy-egy padon, és közben olyan távoli helyekre is eljuthatnak, ahol még soha nem jártak, és lehet, hogy már nem is tudnának elmenni. Azt mondhatom, hogy most már minden korcsoportból keresnek minket. A koronavírus miatti bezártság óta most különösen nagy a szabadságvágy az emberekben, ezért jobban értékelik a környezetüket, és hogy itt jól tudják magukat érezni

– beszélt Tóthné Szalontai Tünde arról, mit kínál a kert az odalátogatók számára.

A gyerekek a táborban többek között lovaskocsikázhatnak, számháborúzhatnak, pusztaolimpián és éjszakai vezetett túrán vehetnek részt, este pedig a „külhoni”, korabeli jurta sátrakban vagy a Kis-Magyarország szívében álló felújított tanyaházban pihenhetnek meg, utóbbihoz pedig egy érdekes történet is társul. A valamikor a Bugaci Nemzeti Park szomszédságában fekvő farmon egy idős néni lakott, aki csak úgy volt hajlandó eladni területét az egykori tulajdonosnak, ha otthonát és az előtte magasodó eperfával együtt megőrzik az utókor számára. A házat végül felújították, a fát azonban időközben ki kellett vágni, törzséből viszont egy művész faragott látványos szobrot a helyére.

Apró Tamás fafaragó kapta meg az eperfa nagyobb részét, aminek mikor a külső részét kezdte lebontogatni, egy emberi szívformát talált. Nem ő faragta bele, nem ő készítette, csak az erezetét faragta ki, maga a forma egy természetes képződmény. Ezért lett a neve életfa, aminek a fölfele törekvő levelei jelképezik az életet

– árult el egy érdekességet a területi vezető a tanyaház mellett álló szoborról.

Azonban nem ez az egyetlen szokatlan történet a Magyarkert háza táján. A 93 ezer négyzetméteres területet elhagyva, az északi szomszédaink területén fekvő Csodaerdőben található az a koszorúformára nőtt fenyőág, ami alatt Szent György-vonalat mértek be, ezért sokan ide járnak elcsendesedni, meditálni, vagy itt fogalmazzák meg kívánságaikat. Tóthné Szalontai Tünde szerint csodatévő helynek számít, mert sok látogató akad, aki gyógyulását ennek a különleges természeti képződménynek tulajdonítja, például az a hölgy is, aki a sorozatos sikertelen lombikbébi programot követően látogatott el hozzájuk a gyermekáldás reményében, kisfia pedig idén lesz ötéves. Hiába azonban az Európában páratlan épített természeti környezet, a területi vezető elárulta, a teljes önfenntartástól még messze vannak. 10 ezer látogató hozná az éves nullszaldót, ehhez képest tavaly pedig mindössze 3600-an látogattak ki hozzájuk.

Az egyelőre még deficites vállalkozás tulajdonosa volt izsákiként azonban úgy tűnik, nem mond le a Magyarkert felvirágoztatásáról. A jövőben még élménydúsabbá tervezik tenni a kert északi határában elterülő játszóteret, szeretnék felfejleszteni szálláshelyeiket és további programokkal gazdagabbá tenni az idelátogatók élményeit mind a táborokban, mind a csoportos kirándulások alkalmával. Tóthné Szalontai Tünde megjegyezte, pusztaolimpiázott már francia nyugdíjas csoporttal is, akik ugyanolyan, ha nem nagyobb felszabadultsággal játszottak, mint a fiatalok, ezért tudja, hogy a hely varázsa mindenkit megérint, csak el kell látogatni hozzájuk.

A harapnivalóan zöld füvet látva rögtön lerúgja az ember a cipőjét, hogy mezítláb járhassa be Magyarország egész területét, térdig gázolva a Balatonban, bokáig süllyedve a hűs vizű hazai folyókban, majd megpihenve a Bács-Kiskun megye északi részén fekvő függőágyas, árnyas területen. Úgy tűnik, a zöldellő terület, a szabadság és a természet mindenkiből kihozza az önfeledt gyermeket, bármilyen mélyen van elzárva bennünk.

Fotók: Steiner Petra