Csodákat rejt a magyar erdők mélye: különleges tavak, amiket csak nagyon kevesen ismernek

Egy csipetnyi Erdély

A Hamuházi-séd és a Szalai-séd összefolyásánál, a Somberek-séd völgyében, apró tisztásként rejtőzködik az erdő mélyén a Hamuházi-rét. Itt, Hubertlakon állt egykoron az erdőbirtokos Eszterházy-gróf emeletes vadászkastélya, a hubertlaki vadászkastély. A festői kastély azonban az 1900-as évek második felében, egy tűzesetben a lángok martalékává vált. Helyén ma vadászház áll.

Nem messze tőle, kis völgyben mesterségesen felduzzasztott tavacska, a Hubertlaki-tó bújik meg. Csillogó víztükrét meg-megszakítják a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai. Talán ezért, akik látták már Erdély jellegzetes tavát, azok előszeretettel nevezik a Hubertlaki-tavat a magyar Gyilkos-tónak.

Akik szeretik a mesék, mondák világát, azoknak sem okoz csalódást ez a különleges tó. A hely csendjével és varázsával méltán adózik a több, mint ezer éve a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertus emléke előtt. Az addig kicsapongó életet élő hercegi sarj nagypénteken, egy vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a X. században a vadászok védőszentjévé választottak.

Mint egy Tolkien regényben

Amikor a híres angol író, J. R. R. Tolkien a Gyűrűk ura sorozatot írta, biztosan hasonló helyszíneket képzelt el, mint a Megyer-hegyi tengerszem tó és környéke. Aki kedveli a fantasy könyvek világát, mindenképp látogasson el ide, hiszen a sziklák között tényleg apró hobbitnak érezheti magát az ember. A tengerszem Sárospatak városa fölött elhelyezkedő 324 méter magas Megyer-hegy területén található. Mélysége egyes helyeken a 6,5 métert is elérheti, a tavat körbevevő sziklafalak maximum 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. A bányagödör mindössze 4000 köbméter. Ma a tengerszem kedvelt túrázó és kirándulóhely, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is, ahol napjainkban jó állapotban levő ösvények találhatók a turisták számára, és információs táblák is segítenek tájékozódásban. Gyalogos turistaösvényeken Károlyfalváról és Sárospatakról is megközelíthető. A Malomkő tanösvény kiemelt látogatottsággal bír, mely piros túraút-jelzéssel vezet Sárospatak belvárosától. Az erdőben a jelek jól kivehetőek, azonban a terep elég meredek, de érdemes nekivágni, hisz korlátok teszik biztonságossá azoknak, akik felülről – a hajdani bánya pereméről – is szeretnének bepillantani a vízzel kitöltött katlanba. Az ösvények hossza körülbelül 1 km.

Völgyben fekvő mesefalu

Jósvafő, Miskolctól közúton körülbelül 65 kilométerrel északra, az Északi-középhegységben, azon belül az Aggteleki-karszt középső részén, az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik, a Jósva-patak forrásvidékén. Mindössze néhány kilométerre fekszik a szlovák határtól, de a falu közigazgatási területének nincs határszakasza, az államhatár melletti területek az Aggteleki-karsztnak ezen a szakaszán részben Aggtelekhez, részben Szögligethez tartoznak.

Az Aggteleki Nemzeti Park területén, Jósvafő határában található Tengerszem-tó hazánk egyik legcsodálatosabb mesterséges tava. A Tengerszem-tavat 1942-ben a Baradla-barlangból karsztforrásként kibukkanó Jósva-forrás felduzzasztásával hozták létre, áramtermelés céljából. Nem minden előzmény nélkül, ugyanis a mai tó helyén a Klein család már 1840-ben malmot, illetve villanytelepet létesített, s e telep később, 1917-től a falut is ellátta villamos árammal.

Elrejtett ékszerdoboz a Mátrában

A Zagyva folyó völgyében, annak bal partján fekszik Apc, mely településszerkezete szerint többutcás sorfalu. Árpád-kori településnek számít, de régészeti leletek szerint már a bronzkorban is lakott hely volt. 2009-ben a régészek neolit település maradványait tárták fel a falu határában lévő Berekalja településrészen. Első fennmaradt írásos említése 1246-ból való (Opucz néven említik). Nevéhez több történet is kapcsolódik. Az egyik szerint, nevét a falut birtokló Apc nemzetségről kapta, de ismeretes egy legenda is, amely szerint az itt élő apácákról nevezték el. Ez a történet a kutatók szerint a szájhagyomány útján maradt fent, mely az úgynevezett "Fekete-majorban" lévő, Fűz-kúthoz kapcsolódik. A monda szerint ugyanis a Fűz-kutat eredetileg "Szűz-kút"-nak hívták és apácák laktak itt. Az ivóvizet nyújtó kutak egyikébe az itt álló zárda hét apácáját ölték bele a törökök és ehhez az eseményhez kapcsolja a község nevének eredetét, miszerint Apc az apáca szóból alakult volna és annak rövidített formája.

A település északkeleti szélén találjuk meg az Apci tengerszemet, amely valójában egy volt kőbánya több méter mély, vízzel megtelt gödre. Apc közigazgatási területén lévő bányató a Somlyó és a Nagyhársas hegyek közti nyeregben helyezkedik el. Az 1870-es évektől jó minőségű andezitet bányásztak itt, amit útépítésre használtak. Egy robbantás során a közeli források egyike elöntötte a bányát, és azóta a „tengerszem” a környék egyik legkeresettebb kiránduló, túrázó és pihenőhelye.

Hazánk legmélyebb állóvize

Rudabánya egyik nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize! A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat is fogtak itt, de nem ez a jellemző.

A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos és életveszélyes!

Bányató a hajdani kőfejtő üregében

Erdőbénye egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. A község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji járásban található. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják számon. A település a Mulató-hegy köré épült, a Zemplén-hegység és az Alföld találkozásánál az Aranyosi völgy kapujában fekszik. Hegyekkel körülvett, őslénytani érdekességekben és ásványokban gazdag területen elhelyezkedő község.

A község déli végénél, a 230 m magas Mulató-hegy lábánál az 1983-as bezárást követően, a hajdani Hubertus-kőfejtő üregében, a bányaudvarban egy tájképileg is igen jelentős tó alakult ki, ez ma már Erdőbényei-tó (Erdőbényei tengerszem) névem ismerjük. A művelést abbahagyva a süllyesztő gödörben felemelkedett a víz, majd azt a termelés újraindításával az 1950-es években újra leszívták. Ezután a tulajdonosi és bányaművelési változások miatt az 1990-es évek elejétől a különleges vízminőségű 20 méter mély hatalmas bányató (3 millió m³) vizét ismét felengedték. A helyiek a környék más azonos jellegű bányatavához hasonlóan tengerszemnek neveznek el és horgásztóvá alakítottak át.

Címlapkép: Getty Images