100 éve még luxusban éltek itt a leggazdagabb magyarok: ez lett mára a vidéki kastélyokból

Ahogy az "Elherdált kastélyok" sorozatunk előző részében is írtuk, nehéz lenne számszerűsíteni, hány omladozófélben lévő, elhagyatott főúri kastélya lehet ma a magyar vidéknek. Egy biztos, egy jó pár évtizede készített felmérés szerint, 1987-ben 1500-2000-re becsülték a kastélyok számát. Nincs is olyan megyénk, ahol ne omladozna több tucat magára hagyott főúri rezidencia vagy nemesi kúria, számuk azonban térségenként jelentősen eltér. A legtöbb kastélyt Somogy, Vas, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk, míg viszonylag kevés településen van kastély az Alföld megyéiben.

2017-ben műemléki védettséggel több mint 700 épület rendelkezett. Napjainkban a Nemzeti Kastélyprogram foglalkozik a műemléki védettség alatt álló kastélyok felújításával, a programban 2016-2020 között 18 kastély renoválása szerepelt. A kérdés azonban továbbra is az, hogy ezeket a szimbolikus értékű, műemlékileg is jelentős épületegyütteseket és helyszíneket miként tudják a helyi gazdaságot erősíteni és egy közösséget összetartani? Ez ügyben azért van még teendő…

Következzék újabb elfeledett kastélyunk, amelyek a csodára, vagy konkrétan vevőre várnak:

Dreher Antal se talált jobbat - Eladó a Sajnovics-kastély

A tordasi kastélyt - a 17.sz végén és a 18.sz elején - a Sajnovics család építtette. A Fejér megyei település egyik híres szülötte, Sajnovics János jezsuita szerzetes is itt született, lett aztán nyelvtudós, de foglalkozott csillagászattal, matematikával is. Az eredeti Sajnovics-kastélyt a Batthyány család bővítette, majd 1875 novemberétől új tulajdonosa, a Dreher sörgyáros család tagja, Dreher Antal vásárolta meg. Ezért is látható a Dreher címer a kastély hosszanti frontján.

Az átépítés során a Tudor kor formaelemeit, romantikus stílusjegyekkel ötvözték. A díszterem faburkolatot, mennyezete kazettás borítást kapott. A Dreher család díjnyertes versenylovairól, fogatairól készült képei kerültek a termekbe, a kazettákba. Az államosítás után a kastélyba úttörőtábort rendeztek be,

majd a legendás Aranycsapat edzőtábora lett. Később szociális intézetként használták, ahol fogyatékosokat gondoztak.

Érdekesség még, hogy a György walesi herceg 1930-ban egyszer ellátogatott ide. Hat évvel később VI. György néven lett angol királlyá koronázták, de csupán háromszázhuszonhat napig élvezhette a magas méltóságot, mert választania kellett a trón és kétszer elvált, népszerűtlen amerikai felesége, Wallis Simpson között. Anglia megkönnyebbülésére a nőt választotta. Kényszerű lemondása után titulusa Windsor hercege lett.

A 36 + 5 fél szobás Sajnovics-Dreher kastély jelenleg a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdona. A Pazar műemléki kastély – vele 54 145 m² telekterület épp eladósorba került, 304,8 millió a kikiáltási ára.

Ahol Madách Imre felolvasta Az ember tragédiáját - Rudnay kastély

Váchartyán és környéke ősidők óta lakott hely, amit az itteni Várhegyen talált bronzkori leletek is bizonyítanak. Első ismert birtokosai az Ákos nemzetség tagjai voltak. Nevét már 1276-ban említette oklevél Harquiian, ekkor a pápa a nyúlszigeti apácák birtokaként irta össze. 1386-ban Harkyan néven ugyancsak az apácák birtokaként határolták körül. A 14. század elején birtokosa a Rátóti család volt.

Azon ritka magyar települések közé tartozik, amelynek két kastélya is van: a Gosztonyi- és a Rudnay-kastély. Mi az utóbbiról mesélünk most kicsit…

1802-ben Pest megyében, Váchartyánon építették fel a Rudnay kastélyt. Mintegy húsz holdnyi park tartozott hozzá, eredetileg francia stílusúra tervezték.

Rudnay József - a magyarországi nőnevelés úttörőjeként emlegetett - Veres Pálné lányát, Szilárdát vette feleségül. 1863-ban költöztek Váchartyánba, Veres Pálné 1895-ben bekövetkezett haláláig a hazai társasági élet központja lett ez a kastély. Olyan neves közéleti és irodalmi személyiségek is megfordulnak itt, mint: Mikszáth Kálmán, Madách Imre, aki a hagyományok szerint itt olvasta fel első alkalommal Az ember tragédiáját. Élvezhette a főúri társaságot Vámbéry Ármin, Gyulai Pál, Vadnay Károly, Palágyi Menyhért, gr. Vay Sándor, br. Podmaniczky Frigyes, Madarász József és sok más korabeli híresség. Rudnay Józsefet sem kellett félteni, anyósa mellett a kor egyik ismert politikusa volt ő is: megyegyűlési képviselő, a választó kerületi bizottság elnöke.

Néha eladó, néha nem. Volt már panzió, de most egyik sem, a legutolsó hírek szerint állami tulajdon.

Kivételesen szép parkjában mi is elsétálgatnánk - Patay-kastély

A neoklasszicista stílusú Patay-kastély Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Abaújszántó Cekeháza nevű részén található. Jelenleg kihasználatlan, műemlékvédelem alatt áll.

Az 1820-as években épült ez a hároszintes, teljesen szimmetrikus birtokosi kastély. Több mint 1000 m2-es területén egy kivételesen szép park is található, amely több növényritkasággal büszkélkedhet. A második világháború után a kastélyt államosították, falai között kollégium, majd TSZ-irodák működtek. A rendszerváltás után magántulajdonba került, de állapota tovább romlott. 2003-ban Abaújszántó önkormányzata visszavásárolta a kastélyt és tartozékait, idegenforgalmi hasznosítás tervével, mely azonban nem valósult meg.

Az épület állapota az utóbbi években, a folyamatos igénybevétel során tragikusan leromlott. 1983-ban új födémborítást kapott. Jelenleg kihasználatlanul áll, állapota miatt nem látogatható.

Traktorért egy kastélyt – Fancsikapusztai Schwartz-Fried kúria

Fancsikapuszta ma Zsadány része, amely a fancsikapusztai kastélyból és a hozzá tartozó majorságból áll. A hajdanán virágzó gazdaság jelenlegi állapotára a "romhalmaz" a legtalálóbb jelző.

A honfoglalás után Fancsika még önálló település lehetett, amelyet az itt található feltételezett királysírok és korhányok bizonyíthatnak. Elnevezése a néphagyomány szerint: Fancsika, Fanchyka, Fanczika állítólag Attila hun király sok nyelven beszélő kémje, követe volt. A fancsikapusztai klasszicista stílusú kastély egy kúria jellegű épület, mely a 19. század elején épült. Eredetileg az okányi Schwartz földbirtokos család tulajdonában volt. A 1800-as évek második felében aztán a nagyváradi Fried Ignác zsidó földbirtokos tulajdonába került, azzal hogy feleségül vette az örököst, Schwartz Bellát.

1941-ben összesen 12 zsidónak minősülő személy élt Zsadány-Fancsikapusztán. A Fried családnak Budapesten sikerült átvészelnie a holokausztot.

A szovjet invázió után a kastély teljes berendezését széthordták. A deportálásból ketten tértek haza, Blau Jenő és Weisz Dezsőné, akik azonban rövidesen elhagyták Fancsikapusztát. A háború után az épületben két-tantermes iskolát alakítottak ki, melyhez két tanítói lakás is tartozott. Az 1970-es évek közepén az iskola megszűnt. A majorban aztán bolt és Tsz. üzemegység is működött.

A Népszava 2005-ös cikke szerint a klasszicista kúria még 1986-ban, a tanácsi időkben egy rossz traktorért került egy akkori GMK tulajdonos kezébe. Utána egy debreceni polgár vásárolta meg, aki jelentős hitelt vett fel a felújítására, amiből aztán semmi sem lett. Egy olasz érdekeltségű kft tulajdonába került, aki állítólag 2,5 millió forintot fizetett érte. A tulajdonos megbetegedett, a fia pedig nem folytatta a kastély felújítását. Akkor, 2005-ben, a műemlékvédelem szakemberei 500 millióra becsülték a felújításának költségeit.

A jelenlegi állapotot a "romhalmaz" jelző írja le a legkifejezőbben, a kúria őrizetlen és a környéke is lepusztult. A tetők beszakadtak, az egész épület romokban hever. Az ötvenes években történt átépítések teljesen szétrombolták az épület korábbi szerkezetét, ablakait, ajtajait befalazták. A kovácsoltvas kerítésnek csak maradványai fedezhetők fel, a kapuszárnyak kidőltek.

Címlapkép: Getty Images