Kirándulók, figyelem! Brutális bírságot kaphattok ezért 2021-ben Magyarországon

A szeszélyes időjárás kihtott a mezei növényekre is, a pipacsok hosszabb ideig virágzanak, a repce nemsokára elvirágzik, de gyönyörű látványt mutat még a búzavirág, a nagylucerna, a facélia (mézontófű), a bíborhere, a mustár is. A természet csodálatos, tavasszal és nyáron különösen sok szépsége tárul fel – ami sok kíváncsi tekintetet és kameralencsét vonz. Ez rendjén is van így, de sajnos számos esetben egy-egy perc gyönyörködés vagy egy jól sikerült fotó kedvéért sokan gondolkodás nélkül letapossák a környező vetéseket.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pedig már korábban is arra kérte a lakosságot, hogy figyeljenek a természet és a gazdálkodók értékeire! Egy-egy szép fotó elkészítésével ugyanis jelentős kárt is okozhatnak.

Tovább nehezíti a helyzetet az is, hogy a mezőgazdasági területek, a természetvédelmi területek és a Natura 2000-es területek határán sok helyütt nincs tábla, vagy ha van is, azt figyelmen kívül hagyják a turisták, az autósok. Ugyancsak nehéz megkülönböztetni egy például szarvasmarhák legeltetésére használt legelőt és a mellette lévő védett, hasonló kinézetű területet. A gazdálkodók természetesen tudják, hogy hol van a határ, de az a nem szakavatottak számára nehezen felismerhető.

A már említett slágernövények mellett, most a hűvösebb tavasz miatt, ezeken a területeken számos védett növény is virágzik. Éppen ezért sok helyen találhatunk bíboros kosbor is, meg pusztai árvalányhajat. Utóbbiról ráadásul kevesen tudják, hogy védett növény, így nem érdemes csak úgy nekiesni nyírbálni és hazavinni a vázába.

Mezei növények, melyekkel találkozhatunk egy kirándulás során:

• Hosszú levelű vagy kardos madársisak természetvédelmi értéke: 10000 Ft
• Kétlevelű sarkvirág természetvédelmi értéke: 10000 Ft.
• Bíboros kosbor természetvédelmi értéke: 10000 Ft
• Pusztai árvalányhaj természetvédelmi értéke: 5000 Ft
• Apró nőszirom természetvédelmi értéke 5000 Ft
• Epergyöngyike természetvédelmi értéke 5000 Ft
• Fehér sáfrány természetvédelmi értéke 5000 Ft

De a szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy számos védett madár fészkel a talaj közelében, és sok védett rovar, kétéltű is él a mezőkön, réteken, földeken. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a védett természeti területeket és értékeket - a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően - a következőképpen lehet csoportosítani:

A.) Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek:

1. Egyedi jogszabállyal védett természeti területek

• nemzeti park,
• tájvédelmi körzet,
• természetvédelmi terület,
• természeti emlék.

2. Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek

• élő szervezetek,
• ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok,
• mesterséges üregek.

3. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek

a.) természetvédelmi területnek minősül valamennyi

• láp,
• szikes tó;

b.) természeti emléknek minősül valamennyi

• kunhalom,
• földvár,
• forrás,
• víznyelő.

4. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti értékek

• barlangok.

B.) Helyi jelentőségű védett természeti területek:

• természetvédelmi terület
• természeti emlék

Védett és fokozottan védett növény- és állatfajok védelme

A természet védelméről szóló törvény alapján kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes vadon élő szervezeteket, azaz az állat-, növény-, gomba- és zuzmófajokat, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket. Ez a kiemelt oltalom a védetté nyilvánítással jön létre. Amennyiben egy védett természeti érték védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket fokozottan védetté kell nyilvánítani.

A fajokat a természetvédelemért felelős miniszter nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté. Emellett a miniszter határozza meg az európai közösségi jogi aktusokban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, beleértve az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat. A miniszter egy adott védett faj meghatározott fejlődési szakaszának, alakjának, állapotának vagy származékának kiemelt természeti oltalmát feloldhatja, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok nem indokolják. Ilyen például a homoktövis gyümölcse, illetve az abból készített lekvár, vagy az éti csiga már üres háza, a csigahéj.

Bár hazánkban már az 1883-as vadászati törvény tiltotta az éneklőmadarak elejtését „minden időben”, az első fajokat védetté nyilvánító jogszabálynak az 1901-ben született, 24655/VII. 1. számú FM körrendeletet tekintjük, mely 132 madárfaj, illetve 30 emlősfaj számára biztosított védelmet, elismerve azt, hogy e fajok a mezőgazdaság számára hasznos szervezetek. A világon az elsők között, hazánkban 1912-ben kerültek védelem alá madárfajok (a nagy és kis kócsag, az üstökösgém, a batla és a kanalasgém) valóban a mai értelemben vett természetvédelmi okokból. Ebből az okból egyéb gerinces 1974-ben, gerinctelen 1982-ben, az első növényfaj 1971-ben, míg gombafaj 2005-ben került oltalom alá.

Mára a védett fajok száma megközelíti a kétezret. A legveszélyeztetettebb fajok, szám szerint 272, fokozottan védettek. E fajok védelmében – megfelelő kompenzáció mellett - még az okszerű gazdálkodás is korlátozható, és e fajok egyedeinek elpusztítása automatikusan büntetőjogi tényállásnak minősül.

Címlapkép: Getty Images