Ide özönlöttek a magyarok idén nyáron: íme a belföldi slágerszállások

A koronavírus hatására a kiránduló, nyaralni vágyó magyarok szokásai is megváltoztak. A járványtudatosság beépült az emberek gondolkozásába, egyre többen kerestek olyan szállásokat, ahol nem jelentett gondot a másoktól való elszigetelődés. A korlátozások feloldása után a magyar turisták többsége belföldi szálláshelyen nyaralt, éppen ezért kerülhettek jobban fókuszba a vidéki szálláshelyek. Persze a szállásadóknak még most is folyamatosan igazodniuk kell a változásokhoz, ráadásul a következő hónapokban is fontos kihívás előtt állnak. Mire számíthatnak a szállásadók? Hogyan változtak a magyarok utazási szokásai? Ennek jártunk most utána.

A nyarat már pozitívan zárták a szálláshelyek

A járvány 2020. márciusi hazai megjelenése és a kormány prevenciós intézkedései számos kereskedelmi szálláshelyet bezárásra kényszerítettek. 2020 első tíz hónapjában kevesebb működési egység üzemelt 2019 azonos időszakához képest, kivétel 2020. január, amikor 25-tel több működési egység üzemelt. A mélypont 2020. áprilisa volt. Ebben a hónapban 593 db-bal (53%-os visszaesés) kevesebb panzió és 517 db-bal (53%-os visszaesés) kevesebb szálloda működött. Legnagyobb visszaesés a kempingeknél volt megfigyelhető, ahol 2020 áprilisában mindössze a 2019 azonos időszakában mért működ ő egységek 18%-a üzemelt.

Ahogy aztán a járványadatok javultak, egyre közelebb került a nyitás, viszont ehhez a szektor részvevőinek nagy segítségre volt szüksége. A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program a legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogramja, amelynek célja, hogy 2030-ig Magyarországot Közép-Európa turisztikai központjává tegye. A Program zászlóshajójaként útjára indított Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció 2017-től 2030-ig tartó futamideje alatt összesen 300 milliárd forintos keret teszi lehetővé a szálláshelyek minőségi megújulását, szintlépését.

A program fejlesztési területei között szerepel a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, attrakcióműködtetés, programszervezés, turisztikai infrastruktúra üzemeltetés, és egyéb területek. A Programban 150 milliárd forintot biztosítanak a magyarországi szálláshelyek teljeskörű megújítás át célzó program utolsó szakaszának megvalósítására. Ebből 85 milliárd forint keret összegű támogatásra pályázhattak a 100 szoba feletti vidéki szállodák építésre, vagy felújításra.

A Programon belül egy másik, 60 milliárd forintos keretösszeggel kiírt pályázaton a vidéki Magyarország magánszálláshelyei és egyéb szálláshelyei juthattak szobánként 1 millió forintos támogatáshoz. A támogatások sokrétűek, a turisztikai ágazat legtöbb szereplőit kívánja bevonni, így például 2020 folyamán strand- és kempingfejlesztésekre is került pályázati kiírás. Májusban 5 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázatot Balaton-parti kempingek fejlesztésére.

Az adatok szerencsére idén már pozitívabb képet mutattak, már a nyár végén is. A kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó, a járvány megfékezését célzó védelmi intézkedések könnyítésének hatására a belföldi vendégek által szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma idén júniusban 2020 azonos hónapjához viszonyítva másfélszeresére nőtt, de 33%-kal elmaradt a járvány kitörése előtti év, 2019 júniusához képest.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021. júniusban az előző év azonos hónapjához képest a belföldi vendégek száma 42, a vendégéjszakáké 51%-kal lett nagyobb. A vendégszám 444 ezret, az eltöltött vendégéjszakáké 1107 ezret ért el. Az éjszakák 66%-át szállodákban töltötték, ahol a növekedés mértéke több mint másfélszeres volt. A panziókban 18, a kempingekben 27%-kal több éjszakát regisztráltak. A közösségi szálláshelyeken az előző év júniusi forgalom majdnem kétszerese jelentkezett. A legnépszerűbb turisztikai régió a Balaton volt, ahol a belföldi vendégéjszakák harmadát regisztrálták.

Nyitottak a magyarok az új szállásformák felé

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a járvány alatt például a kempingezés is népszerűbb lett a magyar turisták körében, és ezzel párhuzamosan a közösségi szálláshelyek népszerűsége jelentősen visszaesett. Mindez nem véletlen, hiszen inkább olyan szálláshelyeket választottak a magyarok, amelyek nyitott térben és saját, hozott felszereléssel (sátor, lakókocsi) vehető igénybe.

• De nem csak a magyarok vágytak a belföldi kempinghelyekre. Az Állami Számvevőszék adatai szerint a Magyarországra látogató külföldi turisták körében a szállodán kívül a kemping volt a legnépszerűbb a járvány alatt.
• A járvány első hulláma után a kempingek esetében megfigyelhető volt, hogy a magyar turisták pár hónap alatt megközelítőleg kompenzálták az elmaradást, de a külföldi turisták visszaesése miatt így is komoly bevételtől estek el ezek a szálláshelyek (összesen 40%-os visszaesés).

A pandémia óta kis mértékben csökkent a kempingekbe szóló foglalások száma (és aránya) a Szallas.hu-n. Habár idén arányaiban népszerűbb mint tavaly, adataink szerint (még) nem éri el a 2019-es népszerűségi szintet (pontos képet csak augusztus végén kapunk majd a last-minute foglalásokkal összesítve)

- mondta el a HelloVidéknek Trepess Beatrixra, a Szallas.hu PR-menedzsere.

Hozzátette, ha kempingezésről van szó egyértelműen a balatoni régió a legfelkapottabb (a kempinges foglalások 40%-a szól ide), azon belül is Siófok és Badacsony/Badacsonylábdihegy uralja a kempingek világát. Mint mondta, népszerűnek számít még a Közép- és Nyugat-dunántúli régió (pl. Komárom) vagy délen Orfű (fesztiválturizmus) is.

A kempingek átlagára nagyságrendileg együtt mozog az apartmanok átlagárával, idén nyáron átlagosan 6906Ft/fő/éj áron szólnak kempingbe a foglalások. 2020-ról 2021-re átlagosan 10%-os átlagár-emelkedést látunk. Az átlagos foglalási érték idén 75 105 Ft kempingek esetén, nem lehet azonban egy kalap alá venni az összes kempinget és az általuk kínált szolgáltatásokat: a legolcsóbb kempingben 8 ezer forint az átlag foglalási érték, a legdrágább helyen pedig 230 ezer Ft

- közölte a szakember.

A koronvavírus megjelenése még óvatosabbá és megfontoltabbá tette a turistákat, kevésbé vágynak olyan szálláshelyekre, amelyek zsúfoltabbak és nagyobb az esély a megfertőződéshez. Ezt a járványtudatosságot jól szemlélteti a közösségi szálláshelyek 2020 vizsgált időszakában mért szállásdíj-bevételeinek elmaradása is.

Fontos változás előtt a szálláshelyek

A járványhelyzet számos változásra kényszerítette a szállásadókat, viszont idén még egy fontos feladat vár rájuk. A szálláshelyminősítési rendszer fokozatos bevezetését, valamint a vendéglátóhelyek és attrakciók Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK) való csatlakozását érintő fontos változások hamarosan életbe lépnek.

A Magyar Turisztikai Ügynökség közleményéből kiderül, hogy az ezt taglaló kormányrendelet megteremti a nemzeti szálláshelyminősítő rendszer (kötelező nemzeti tanúsító védjegyrendszer) keretfeltételeit, továbbá megállapítja a technikai és működési részletszabályokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ attrakciókkal és vendéglátó üzletekkel való kibővítéséről. A jövőben a szálláshelyeknek, üzemeltetési tevékenységük folytatásához, minősíttetni kell magukat, és meg kell a felelniük a minősítő szervezet által közétett követelményeknek.

A már nyilvántartásba vett szálláshelyek a minősítési folyamatot egy egyszerű regisztráció segítségével, a kormányrendeletben jelölt határidők szerint szükséges kezdeményezni: szállodák és panziók 2021. december 31-ig, kempingek, üdülőházak és közösségi szálláshelyek 2022. június 30-ig, magán- és egyéb szálláshelyek 2023. január 1-ig.

A besorolás célja, hogy a vendégek minden típusú szálláshelyen megbízható minőséget kapjanak, legyen az szálloda, panzió vagy éppen magánszálláshely. Az eddigi szubjektív véleményeket objektív szempontrendszer váltja fel valamennyi szálláshelytípus esetén. A rendszer fokozatosan kerül bevezetésre, az első minősítés ingyenes lesz, és a kisebb szálláshelyeket hosszabb felkészülési idő segíti. A szálláshelyek minősítése típusonként egységes szempontok mentén történik, a folyamat 2022 januárjában a szállodákkal és a panziókkal indul.

A minősítéssel kapcsolatos teendőkről további részletes információkat kapnak majd az érintettek. A turisztikai szektor digitalizációja újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ bővítésével. Az adatszolgáltatók köre a vendéglátóhelyekkel és az attrakciókkal egészül ki, így a jövőben ezen szolgáltatók adatai is részét képezik a naprakész turisztikai statisztikáknak. Az NTAK bővítése újabb lépcsőfok az adatvezérelt ágazattámogatás felé, fontos segítség a döntéshozatalban, és a gazdaság fehérítését is elősegíti. Így még teljesebb képet lehet majd kapni a szektor forgalmáról, és a fejlesztési irányok meghatározásának is támogató pillére lesz

- olvasható a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményében.

Címlapkép: Getty Images