Őrült sok magyar keres menedéket ebben a vidéki régióban: vajon mi a titka?

A koronavírus-járvány 2020. márciusi hazai megjelenése és a kormány prevenciós intézkedései számos kereskedelmi szálláshelyet bezárásra kényszerítettek. 2020 első tíz hónapjában kevesebb működési egység üzemelt 2019 azonos időszakához képest, kivétel 2020. január, amikor 25-tel több volt ez aszám. A mélypont 2020. áprilisa volt. Ebben a hónapban 593 db-bal (53%-os visszaesés) kevesebb panzió és 517 db-bal (53%-os visszaesés) kevesebb szálloda működött. Legnagyobb visszaesés a kempingeknél volt megfigyelhető, ahol 2020 áprilisában mindössze a 2019 azonos időszakában mért működő egységek 18%-a üzemelt.

A 2020-as világárvány előtt a turizmus az egyik legdinamikusabban növekvő gazdasági húzóágazatnak számított. Fejlődési íve az elmúlt évtizedben Magyarországon is kiemelkedő volt. Az iparág teljesítménye 2010 és 2020 között évről évre rekordokat döntött. Az Utazási és Turisztikai Világtanács adatai alapján a turizmus a magyar gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása 2019-ban már meghaladta a 930 milliárd forintot. Az ország turisztikai vonzereje is fokozatosan erősödött. A bevételek dinamikus növekedése mentén bővült a szektorban foglalkoztatottak száma is – derült ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss turisztikai elemzéséből.

Ahogy aztán a járványadatok javultak, egyre közelebb került a nyitás, viszont ehhez a szektor részvevőinek nagy segítségre volt szüksége. A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program a legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogramja, amelynek célja, hogy 2030-ig Magyarországot Közép-Európa turisztikai központjává tegye. A Program zászlóshajójaként útjára indított Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció 2017-től 2030-ig tartó futamideje alatt összesen 300 milliárd forintos keret teszi lehetővé a szálláshelyek minőségi megújulását, szintlépését.

Ez a tendencia érvényesült az ország nyugati csücskében is: a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján Nyugat-Dunántúl Magyarország második leglátogatottabb régiója.

Nyugat-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, melynek központja Győr. Számtalan turisztikai látványossággasl csalogat ez a régió, nagyon változatos domborzati képpel, tájakkal, valamint épített létnivalókkal gazdag. Előnye az is, hogy a nyugati országhatáron belül elhelyezkedve négy országgal határos, ami megnöveli a régió látogatottságát, az itt eltöltött külföldi vendégéjszakák számát is.

Vonzerejét változatos természeti környezete, tavai, folyói, épített és kulturális öröksége, s nem utolsósorban határmenti fekvése jelentik.

A gazdasági környezet, a megvalósult fejlesztések és a turisták szokásainak változása következtében a különböző kategóriába sorolt szálláshelyek látogatottsága jelentős, a régión belül Zalában a legnagyobb és Vasban a legkisebb. Bár Zalában és Győr-Moson-Sopron megyében a turizmus a hozzáadott értékből közel azonos összeget tett ki, arányszámait tekintve, azon belül az előbbi megyében mégis kétszer akkora hányadot képviselt, a Győr-Moson-Sopron megyei turizmus jelentősége az érték létrehozásában ugyanakkor erősödött.

A régió jellemzői

Magyarország legnyugatibb, észak-déli irányban elnyúló, méretét tekintve harmadik legkisebb régiója négy országgal határos: északon Szlovákiával, nyugaton Ausztriával, dél-nyugaton pedig Szlovéniával és Horvátországgal. Földrajzi fekvése miatt jelentős tranzitforgalmat lebonyolító közlekedési útvonalak haladnak rajta keresztül. Kiterjedése 11 328 km2, ezzel hazánk 12%-án terül el. Nyugat-Dunántúl természeti adottságai szerteágazóak, hegységek, dombságok, síkságok és mélyen fekvő medencék egyaránt előfordulnak. Területén három földrajzi nagytáj, a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék és a Dunántúli-középhegység északnyugati része osztozik. A Kisalföld humuszban gazdag talajai hazánk legjobb mezőgazdasági adottságú termőhelyei, ahol a szántóföldi növénytermesztés formálja a vidék arculatát. Legmélyebben fekvő területe is itt található, a gönyűi Duna-part tengerszint feletti magassága 108 méter.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021. júniusban az előző év azonos hónapjához képest a belföldi vendégek száma 42, a vendégéjszakáké 51%-kal lett nagyobb. A vendégszám 444 ezret, az eltöltött vendégéjszakáké 1107 ezret ért el. Az éjszakák 66%-át szállodákban töltötték, ahol a növekedés mértéke több mint másfélszeres volt. A panziókban 18, a kempingekben 27%-kal több éjszakát regisztráltak. A közösségi szálláshelyeken az előző év júniusi forgalom majdnem kétszerese jelentkezett. A legnépszerűbb turisztikai régió a Balaton volt, ahol a belföldi vendégéjszakák harmadát regisztrálták.

A belföldivendég-éjszakák száma augusztusban a turisztikai régiók több mint felében már meghaladta a 2019. augusztusi értéket, a nyugat-dunántúli régióban pontosan 0,1 százalékkal.

A régió megyékre lebontva

Győr-Moson-Sopron megye

A megye különleges értékei a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő tó, amelyek a világörökségi listán is szerepelnek. A fő turisztikai vonzerőt ezenkívül a számtalan értékes műemlék, Győr és Sopron történelmi hangulatú belvárosa, a kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy hagyományú borkultúra jelentik. Sokan keresik fel a barokk stílus gyöngyszemének tekintett fertődi Esterházy-kastélyt és a magyarság egyik nemzeti zarándokhelyének számító nagycenki Széchenyi-kastélyt. Innen további kirándulás tehető a nagycenki múzeumvasúton. A vidék híres látnivalói közé tartozik még a lébényi román stílusú templom és a fertőrákosi kőfejtő.

Vas megye

A megye fő látnivalói Szombathely és Kőszeg hangulatos történelmi városközpontjai, az Alpokalja természeti értékei, a barokk kastélyok, az őrségi falvak máig megőrzött népi építészete, valamint a jáki templom, a román stílusú építészet remekműve. A múzeumok közül megemlíthető a kőszegi Jurisics-vár kiállítása és a pityerszeri skanzen Szalafőn. A természetkedvelők sok ritka növényfajjal találkozhatnak a jeli (Kám), a Chernel-kerti (Kőszeg), a kámoni (Szombathely), a vépi és a szelestei arborétumokban. Az Őrségi Nemzeti Park és az Írottkő Natúrpark hegyvidéki erdei tiszta, jó minőségű levegője a túrázók számára fontos vonzerőt jelent.

Zala megye

A megye turizmus szempontjából legfontosabb területe Keszthely és a Balaton 30 kilométeres partszakasza, valamint a Hévízi-tó. A megye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak.

A régió szépsége, látnivalók

1. Fertő tó

A Balaton után a második legnagyobb tó Közép-Európában. A korábban legfőbb vonzerőt jelentő vízisportok mellett az utóbbi időben számos elemmel bővült a kínálat, melyek a belföldi és a külföldi turistákat is a vidék településeire csalogatják. Közülük a legfontosabbak a tó körüli táj növény- és állatvilága, természeti értékei, a népi építészet és életmód emlékeit őrző műemlékei, a kulturális lehetőségek, a mélységi gyógy- és termálvizei (Balf, Hegykő), a kerékpározás. Az idegenforgalomhoz szorosan kapcsolódó szőlészet és borászat is kiemelkedő jelentőséggel bír.

A Fertő tó mellett különösen nyaranta számottevő a turistaforgalom. A tájegységhez tartozó tíz Győr-Moson-Sopron megyei településen együttesen közel 6 300 szállásférőhelyen – a régiós kapacitás 6,9%-án – 226 ezer turistát fogadtak 2011-ben, akik átlagosan 2,6 napot tartózkodtak itt. A panzió a második leggyakrabban előforduló szálláshely típus a tájvidék településein. A vendégforgalom közel nyolctizede a tájkörzethez sorolt Sopronban összpontosult.

2. Kőszeghegyalja

Idegenforgalmi központja az ország műemlékekben egyik leggazdagabb városa Kőszeg, valamint a gyógyvízéről híres Bük. A Kőszegi-hegység természeti szépségei, a nemzetközi alpannónia és az Országos Kéktúra útvonal, az egészségre jótékony hatású szubalpin klíma, a természetvédelmi látogatóközpont, a nagy tömegeket megmozgató kulturális és történelmi hagyományokat felelevenítő események teszik a tájat, a településeket vonzóvá az érdeklődők, kirándulni vágyók számára. Errefelé inkább az egynapos kiránduló (szelíd- vagy bakancsos-) és a bevásárló-turizmus a jellemző, kivéve a gyógyfürdővel rendelkező Büköt, ahol az egészségturizmus a meghatározó.A vizsgált ötből ez a tájvidék rendelkezik a Balaton part után a legtöbb szálláshellyel. A régió kapacitásának 11%-a található Kőszeghegyalja 21 vasi településén. A külföldiek Nyugat-Dunántúlon eltöltött vendégéjszakáiból egyötöddel részesedett ez a tájvidék.

A szálláshelyek és a vendégforgalom tekintetében Bük szerepe kiemelkedő és domináns. A külföldiek körében nagyon kedvelt hely. Emellett a leglátogatottabb települések: Kőszeg, Velem és Csepreg.

3. Őrség

A folyók és patakok által formált, változatos felszínű, erősen szabdalt dombvidék ez a táj. Területének 63%-a erdő. Fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelyei, Európában is ritkaságnak számító 30 nagygomba-faj együtt itt fordul elő. A több száz éves hagyományok ápolása megmutatkozik a településszerkezetben, az épületek kialakításában, a használati tárgyakban, az ott élők mindennapjaiban.

A turisták leginkább a szétszórt házcsoportos, úgynevezett „szeres” településszerkezet, a fából készült jellegzetes építészeti elemek (zsuppal, fazsindellyel fedett szoknyás haranglábak), a néprajzi értékek, a népi mesterségek (fazekasság, kosárfonás, fafaragás, tökmag-sajtolás) megismerése céljából látogatnak ide.

A kirándulókat a Szentgotthárdon 2007-ben megnyílt Thermálpark csábítja fürdőzésre széles körű gyógy- és termálszolgáltatásokkal. Az Őrség Nemzeti Park 44 települést ölel fel, ebből öt zalai, a többi vas megyei.

A falusi szállásadók közel ugyanannyi férőhellyel várták az idelátogatókat, mint a kereskedelmiek. Kedvelt úti cél lett e vidék, számottevően megnőtt a belföldről és a határainkon túlról érkező vendégek száma, a vendégkörön belül a külföldiek aránya.

4. Szigetköz

A Győri-medence, a Duna és a Mosoni-Duna által határolt térség, Magyarország legnagyobb szigete. Kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amely otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak.

A sajátos vízrendszer, a flóra és faunavilág megőrzése érdekében alapították 1987-ben a Szigetköz Tájvédelmi Körzetet, amely a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatása alá tartozik. Területének több mint egytizede fokozottan védett.

5. Balaton-part

Relatív magas forgalommal bíró települések tartoznak ide, alapvetően a Balaton, valamint a gyógy- és termálvíz kiaknázásának lehetősége adja a régió ezen részének a népszerűségét. E körbe tartozik még a forgalom nagyságát tekintve Hegyeshalom is, az egyetlen, ahol a szálláshelyek magas száma, illetve a vendégforgalom nagysága a város határátkelő „szerepéből” adódik, s itt átlagosan mindössze egy éjszakára maradnak a vendégek. A koronavírus-járávány előtt: a fővárost leszámítva Hévíz az ország leglátogatottabb települése, Bük a harmadik, Zalakaros az ötödik, Sárvár pedig a nyolcadik a rangsorban, emellett a további tíz helység mindegyike szerepel az első 90 úti cél között volt, ez az arány a fővárosban nem állt vissza, ebben a régióban viszont igen.

Az adatok azt mutatják, hogy ha egy szálloda minőségi felújításokat valósít meg, akkor több vendégéjszakát, magasabb költést és nagyobb bevételt hoz, és mindez hatással van az adott településre és a térségre is

- fejtette ki Horváth Péter, a Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a hévízi Hotel Europa Fit 1,4 milliárd forintot meghaladó összegű fejlesztéseit bemutatva.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján jelenleg Hévízen 681 szálláshely - 54 százalékuk szálloda - 4417 szobát tart fent 9764 férőhellyel. Az idei nyár Hévízen jól alakult, a tavalyihoz képest 23 százalékkal több vendéget és 27 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak.

A vendégéjszakák 74 százalékát belföldiek töltötték el, a turisták közel fele 55 év alatti, 23 százalékuk budapesti és még közel ennyien voltak Pest megyeiek. A legtöbb külföldi turista német, cseh, szlovák, osztrák és lengyel volt az elmúlt három nyári hónapban - ismertette a vezérigazgató, amiról itt számoltunk be részletesen.

Óriási lendületet adhat a térségnek, hogy április óta újra állami tulajdonban van a Sármellék-Zalavári repülőtér, ahol hamarosan elkezdődhetnek azok a fejlesztések, amelyek "soha nem látott szintugrást" eredményeznek. Sármellék lesz "a nyugat kapuja" közvetlen összeköttetésekkel, ami még több vendéget hozhat, és csökkenhet a szezonalitás.

Címlapkép: Getty Images