Őrület, milyen népszerű ez a magyar vidék: de vajon mit rejteget télen?

A koronavírus-járvány 2020. márciusi hazai megjelenése és a kormány prevenciós intézkedései számos kereskedelmi szálláshelyet bezárásra kényszerítettek. 2020 első tíz hónapjában kevesebb működési egység üzemelt 2019 azonos időszakához képest, kivétel 2020. január, amikor 25-tel több volt ez aszám. A mélypont 2020. áprilisa volt. Ebben a hónapban 593 db-bal (53%-os visszaesés) kevesebb panzió és 517 db-bal (53%-os visszaesés) kevesebb szálloda működött. Legnagyobb visszaesés a kempingeknél volt megfigyelhető, ahol 2020 áprilisában mindössze a 2019 azonos időszakában mért működő egységek 18%-a üzemelt.

Ahogy aztán a járványadatok javultak, egyre közelebb került a nyitás, viszont ehhez a szektor részvevőinek nagy segítségre volt szüksége. A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program a legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogramja, amelynek célja, hogy 2030-ig Magyarországot Közép-Európa turisztikai központjává tegye. A Program zászlóshajójaként útjára indított Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció 2017-től 2030-ig tartó futamideje alatt összesen 300 milliárd forintos keret teszi lehetővé a szálláshelyek minőségi megújulását, szintlépését.

A turizmus fejlődési pályája új szakaszba lépett azzal, hogy 2020 őszén megtörtént a 11 turisztikai térség kijelölése. A cél a turisztikai feladatok ellátásnak hatékonyabbá tétele, jól értelmezhető és körülhatárolható fogadóterületek létrehozása volt. Emellett fontos szempont volt, hogy a térségek a turisták számára is egymástól jól megkülönböztethetőek legyenek.

Elmondhatjuk, hogy nagyjából visszakapaszkodott a turizmus a nyitás után, a szálláshelyek fel vannak töltve, de a gazdagabb régiók idősebb turistái, jellemzően a németek közül sokan elmaradtak, egyfajta vendégcsere történt, helyettük a magyar turisták utaztak idén belföldön többet. Persze azt az árszintet a szállások tekintetében magyar turistákkal nem tudjuk elérni, hiszen kevesebb szolgáltatást vesznek általában igénybe, mint a külföldiek, nem járnak úgy étterembe és a többi. A kormány turizmusfejlesztési stratégiája, a Kisfaludy Program egyedülálló, ez az első célzott ágazati stratégia, és minden részágát fejleszti a turizmusnak, a sportturizmust, egészségturizmust, az agroturizmust vagy falusi turizmust, ez utóbbinál például szobánként egymillió forintot kaphattak fejlesztésre a vendéglátók

- mondta el Dr. Mörk László, a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke a HelloVidék kérdésére.

Az új turisztikai térség: Tokaj-Nyíregyháza

A Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség a legnagyobb alapterületű és legtöbb települést lehatároló desztinációk közé tartozik. Tokaj szerepe elsősorban a borturizmushoz köthető, mely kiegészül a Zemplén aktív turisztikai kínálatával, ikonikus váraival. A Felső-Tisza térség az aktív- és ökoturisztikai lehetőségeivel és középkori templomaival jelent sajátos vonzerőt. A Nyírség a családosok számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget az aktív, egészségturisztikai, vallási és kulturális sokszínűségének köszönhetően.

A világörökség részét képező Tokaj-Hegyalja borvidék az egyik legemblematikusabb része a térségnek, ahol különleges emeletes pincesorok is találhatók. Emellett aktív- és ökoturisztikai programlehetőségek, természetjárás (Megyer-hegyi tengerszem, a tarcali Áldó Krisztus szobor) és a Bodrogon, illetve a Bodrogzugban szervezett vízitúrák színesítik a kínálatot

- mondta el a HelloVidéknek az MTÜ munkatársa.

A Zempléni-hegység túraútvonalai, az országosan egyik legmagasabb látogatószámot realizáló kalandparkja, és folyamatosan fejlődő várai (a sárospataki Rákóczi-vár, Boldogkő vára, Füzér vára) egyre inkább utazási döntést befolyásoló tényezők. A várak a kerékpározóknak is kedvelt célpontjai, a térségben jól kitáblázott és egyre jobb minőségű kerékpárutak találhatók.

A Nyíregyházi Állatpark vonzereje országos hatókörű, ahol idén tavasszal megépült az India-ház. A város tudatos fejlesztését mutatja Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő négyévszakos fürdőkomplexuma. A térség egyik új termékét jelenti a Felső-Tisza és a Bodrog térségében a nyaralóhajózás. A Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség vallásturisztikai értéke is kiemelkedő, búcsújáró kegyhelye Máriapócs, amely évente több százezer zarándokot fogad. Az elmúlt időszak legjelentősebb fejlesztései között említhetjük az idén októberben átadott füzérradványi Károlyi-kastélyt, vagy a Regéci vár helyreállított reneszánsz palotaszárnyát is.

Nyíregyháza - Sóstó

A névadó 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó átlagos mélysége 1,5 méter, a sok oldott sót tartalmazó nátrium-kloridos termálvíz, amely a brómos, jódos ásványvizek csoportjába sorolható, gyógyvízzé minősített termálvíz kiválóan alkalmas gerincbetegségek, reumatikus, mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére, rehabilitáció és utókezelés esetén.

A tóban nemcsak fürdőzni, hanem csónakázni, vízibiciklizni és horgászni is lehet, valamint a sportkedvelők futópályán élhetik ki mozgás iránti szenvedélyüket. Erdei tornapálya, több modern, kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakozást nyújtó játszótér, esőbeállók, szalonnasütő helyek, sétányok várják itt a kirándulókat. Az országos hírű gyógy- és termálfürdő, valamint hazánk legszebb állatparkja már csak hab a tortán. Az erdőt külön is kedveltté teszi tavasszal a híresen intenzív akácillat, és egy botanikai érdekesség: a tóparti sétányon látható hársfa nyírségi fajtaváltozata.

Itt van a világ legritkább állatainak otthont adó Nyíregyházi Állatpark is, ahol több mint 5000 állat között sétálhatunk. Az Aquarius Élmény- és Parkfürdő egész évben vár, ahol az élmény-, termál-, gyermek- és szaunavilágban az egész család felfrissülhet télen is, a kinti termálmedencékből a gyönyörű csillagos eget, a havas téli tájat is megcsodálhatjuk. 2013-ban nyílt meg az Aquarius Fürdőgyógyászat, ahol luxus körülmények között regenerálódhatunk. A tófürdőben is élvezhetjük a sós víz jótékony hatását, de termálmedence is található a szabad ég alatt a strandkomplexum területén. A belépőjegy ára 2021-ben 2500 Ft volt.

Sóstói Múzeumfalu

Hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a Sóstói Múzeumfalu, amelyet jelenleg átépítenek és korszerűsítenek, de a tervek szerint szeptember 1-én újra megnyitja kapuit a látogatók előtt, az eddig megszokottnál is színesebb és látványosabb programkínálattal.

A múzeumfalu nem papucsos múzeum, vagyis otthon érezheti magát az ember, mintha valóban egy szép vidéki faluba tévedt volna. A gyerekek labdázhatnak, fogócskázhatnak, megehetik a magukkal hozott elemózsiát, még szalonnát is süthetnek itt.

Öt dolog, amit nem hagyhat ki, aki erre jár

1. Borok nyomában a naplementében

Ha a Tokaji borvidék hamisítatlan hangulatát szeretné megismerni, ne hagyja ki a dűlőtúrát, melyet ma már számos pincészet indít. Tokaj-Hegyalja több száz vulkáni eredetű dombon fekszik, így a festői kilátás is garantált. Útközben kóstolja meg a tokaji aszút is, melynek világszerte csodájára járnak.

2. Száguldás a hegyek között

A Szár-hegy és a Magas-hegy közötti 1036 méteres kötélpályán 80 km/h-s sebességgel csúszhat le. A Magyarországon egyedülálló létesítményhez hasonlót Európában is csak az alpesi területeken találni. A különböző kalandpályákat és mászófalakat is kipróbálhatja, bobszánkóval száguldhat az ország leghosszabb és leggyorsabb pályáján, és a három sípálya egyikén akár a havas időszakon kívül is síelhet a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandparkban.

3. Szelfizés ezeréves háttérrel

A boldogkői vár messzire kinyúló, meredek sziklagerince remek hely a vidám szelfik készítéséhez. A majdnem ezeréves múltra visszatekintő erődítmény a magyar történelem és egy szívmelengető ősi monda szerves részévé is vált az elmúlt évszázadok során. A történet szerint IV. Béla király bízott meg egy aszalómestert a vár megépíttetésével hálából, amiért elbújtatta őt a tatárok elől. A mester hét lánya is segített a munkálatokban, ezért a király róluk nevezte el a várat Boldogkőnek, hiszen e „hét tündér” itt volt a legboldogabb.

4. Kerékpárral a középkorba

Utánozhatatlan élményben lehet része, ha kerékpárral járja be a Felső-Tisza-vidéken húzódó Középkori Templomok Útját, ahol különleges, aprócska templomok és csodás állapotban fennmaradt középkori freskók várják Önt többek között Csarodán, Lónyán és Ófehértón.

5. Kenuval a vadregényes tájon

Egyszer mindenkinek ki kell próbálnia, milyen a Felső-Tisza legnépszerűbb vízitúra-útvonalán evezni. Kezdőknek is ideális terep a technika elsajátításához, miközben a Tisza számtalan kanyarral és homokzátonnyal teszi kalandossá az itt eltöltött órákat.

Magyarország legszebb természeti csodája télen is hívogat

Megyer-hegyi tengerszem

A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája. A tengerszemet emberkéz formálta a középkor óta, de mára a hajdani malomkőbánya és a természet lenyűgözően harmonikus egységet alkot itt.

Kialakulása: A 303 m magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas malomkőgyártásra, már a 15. században is működő kőbánya volt a területen. A 19. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott. A bányában felgyülemlett víz eltávolítására a vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori bánya szegletében. A felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében alakult ki az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. Az itt bányászott malomköveket gabonaőrlésre, érczúzásra, de még paprikamalomban is használták. A Megyer-hegyen bányászott „pataki malomkövek” külföldön is keresettek voltak.

Látogatása: A tó legnagyobb mélysége 6,5 méter, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. A lélegzetelállító szépségű tavacskát a Malomkő tanösvényen keresztül közelíthetjük meg. A tájékoztató táblák részletes ismertetést adnak a természeti jelenség kialakulásáról, a malomkőbánya történetéről, a bányászatról, a terület élővilágáról. A csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű, védett terület. A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott "kanyon" szintén érdekes látványt nyújtanak.

A Tengerszem, a kilátó és a Malomkő tanösvény egész évben szabadon látogatható. A Bányaközpont (via ferrata szett bérlés), az őrlőműhely és a Ciróka pihenőpark büféje márciustól októberig minden nap 10.00 - 18.00, november és február között csütörtöktől vasárnapig 10.00 és 16.00 óra között várja a látogatókat.

Öt vár, amit látni kell

1. Boldogkő vára

A tatárjárást követően épült a Zempléni-hegység védelmező sziklaormán Boldogkő vára. A déli szárny megfigyelőbástyájából a környező települések és földek tárják fel szépségüket, majd egy könnyed vár körüli séta után a lakótorony és a palota kiállítása is megtekinthető.

2. Regéc vára

Érdemes meglátogatnia Regéc várát, ahol Rákóczi fejedelem gyermekkora első néhány évét töltötte. Az árnyékos hegyoromra felkapaszkodva megcsodálhatja az egyre táguló, pazar panorámát. A felújított várba érve több kiállítás, ajándékbolt és büfé is várja.

3. Rákóczi-vár

A Bodrog partján emelkedik a sárospataki Rákóczi-vár. Habár alapjait majdnem ezer éve helyezték le, virágkorát a 17. században élte, amikor a Rákóczi-szabadságharc centrumává vált. A fordulatokkal teli történelem emlékezetét a nyugalmas természet egyensúlyozza, ami kellemes sétát ígér.

4. Füzér vára

Magyarország hét természeti csodájának egyikén, a Várhegyen magasodik Füzér vára. A meredek vulkáni kúpon álló vár hazánk egyik leglátványosabb erődítménye, és egyik legrégebbi építménye is. A reneszánsz és a romantika vonásait is magán viselő vár egyik kiemelkedő látnivalója a színpompás mozaiküveges kápolna.

5. Szerencs vára

A reneszánsz kor szerelmeseinek ajánljuk Szerencs várát, amely egy tavakkal, fűzfákkal és hidakkal tűzdelt park középen áll. A még manapság is fejedelmi pompában fürdő épületben jelenleg a Zempléni Múzeum működik. Ha pedig már arra jár, érdemes ellátogatnia a helyi bonbongyárba is, ahol prémium édességek készülnek.

Ha karácsony, akkor Krisztus és kereszténység

Krisztus áldó kezei alatt

Kétségkívül a tokaji borvidék egyik leglenyűgözőbb látványossága a Tarcalt megkoronázó Áldó Krisztus szobor. Magyarország legnagyobb Jézus szobra mellett állva fenséges körpanorámának lehet szemtanúja a végtelennek tűnő szőlős, valamint a Kopasz-hegybe vájt bányató látványával megfűszerezve.

Öt templom, amit nem hagyhatunk ki

1. Máriapócsi kegytemplom

A Szent Mihály-templom ismertségét a könnyező Szűz Mária kegykép hozta meg, és az azóta eltelt 300 évben a régió, valamint a Közép-Európát átszelő zarándokútvonal kiemelt állomásává vált. Az épületet még II. János Pál pápa is felkereste magyarországi látogatása során.

2. Szamosújlaki református templom

Az épület kora gótikus jellegzetességei a mai napig visszaköszönnek a vakítóan fehér szamosújlaki templomról. A takaros épület alatt az Ajtay család sírboltja is megtekinthető, akik egykor a csendes kis települést uralták.

3. Csarodai református templom

Az alig pár száz lelket számláló Csaroda bűbájos látványossága a Csaronda-patak formálta kisdombon álló templom. A virágokkal ölelt épület falait többszáz éves freskók díszítik, melyek körül népies virágmotívumok kacskaringóznak.

4. Tákosi református templom

A templom a helyiek adományaiból épült a 18. században. Ennek köszönhetően a favázas épületet szemkápráztató népi motívumok ékesítik, melyek között tisztán kivehetők a településre oly jellemző beregi keresztszemes minták.

5. Csengersimai református templom

Egy álmos tó partján emelkedik a kicsiny, fazsindelyes csengersimai református templom. A több korszak jellegzetességeit is magán hordozó Árpád-kori templom belsejében reformkori bútorzaton megpihenve engedheti át magát a mindent átjáró csendnek.

A térség turizmusa számokban

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján 2021 nyarán a vendégek száma 12%-kal, a vendégéjszakáké pedig 25%-kal volt több, mint egy évvel korábban. A Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térséghez tartozó 120 település közül a legnagyobb szálláshelyi forgalom Nyíregyházán van (38%), ezt követi Sárospatak, Tokaj, Sátoraljaújhely, Nyírbátor és Háromhuta. Ez a hat település adja a teljes térség szálláshelyi forgalmának 65%-át.

A mobilcella adatok alapján kiemelkedő az egynapos látogatások száma a nyíregyházi Sóstógyógyfürdőnél, ahová a térségbe látogatók több mint fele ellátogat, a tokaji Nagy-Kopasz TV toronynál, Tokajban és a tokaji vízitúraközpont megállóhelynél, valamint a sárospataki Rákóczi-várnál. Az ide látogató turisták 90%-a megfordul ezen látványosságok egyikénél. Belföldi egynapos látogatásokra legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyéből érkeznek, de sokan keresik fel Budapestről és Pest megyéből is. A külföldről érkezőket tekintve a legtöbben Romániából, Lengyelországból, Ukrajnából, Szlovákiából és Németországból érkeznek a térségbe

- tudtuk meg az MTÜ-től.

Címlapkép: Getty Images