Őrület, mennyien utaznak erre a vidékre: vajon mi a magyar térség titka?

A koronavírus-járvány 2020. márciusi hazai megjelenése és a kormány prevenciós intézkedései számos kereskedelmi szálláshelyet bezárásra kényszerítettek. 2020 első tíz hónapjában kevesebb működési egység üzemelt 2019 azonos időszakához képest, kivétel 2020. január, amikor 25-tel több volt ez aszám. A mélypont 2020. áprilisa volt. Ebben a hónapban 593 db-bal (53%-os visszaesés) kevesebb panzió és 517 db-bal (53%-os visszaesés) kevesebb szálloda működött. Legnagyobb visszaesés a kempingeknél volt megfigyelhető, ahol 2020 áprilisában mindössze a 2019 azonos időszakában mért működő egységek 18%-a üzemelt.

Ahogy aztán a járványadatok javultak, egyre közelebb került a nyitás, viszont ehhez a szektor részvevőinek nagy segítségre volt szüksége. A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program a legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogramja, amelynek célja, hogy 2030-ig Magyarországot Közép-Európa turisztikai központjává tegye. A Program zászlóshajójaként útjára indított Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció 2017-től 2030-ig tartó futamideje alatt összesen 300 milliárd forintos keret teszi lehetővé a szálláshelyek minőségi megújulását, szintlépését.

A turizmus fejlődési pályája új szakaszba lépett azzal, hogy 2020 őszén megtörtént a 11 turisztikai térség kijelölése. A cél a turisztikai feladatok ellátásnak hatékonyabbá tétele, jól értelmezhető és körülhatárolható fogadóterületek létrehozása volt. Emellett fontos szempont volt, hogy a térségek a turisták számára is egymástól jól megkülönböztethetőek legyenek.

Elmondhatjuk, hogy nagyjából visszakapaszkodott a turizmus a nyitás után, a szálláshelyek fel vannak töltve, de a gazdagabb régiók idősebb turistái, jellemzően a németek közül sokan elmaradtak, egyfajta vendégcsere történt, helyettük a magyar turisták utaztak idén belföldön többet. Persze azt az árszintet a szállások tekintetében magyar turistákkal nem tudjuk elérni, hiszen kevesebb szolgáltatást vesznek általában igénybe, mint a külföldiek, nem járnak úgy étterembe és a többi. A kormány turizmusfejlesztési stratégiája, a Kisfaludy Program egyedülálló, ez az első célzott ágazati stratégia, és minden részágát fejleszti a turizmusnak, a sportturizmust, egészségturizmust, az agroturizmust vagy falusi turizmust, ez utóbbinál például szobánként egymillió forintot kaphattak fejlesztésre a vendéglátók

- mondta el Dr. Mörk László, a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke a HelloVidék kérdésére.

Statisztikai régió: Dél-Alföld

Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el, az ország egyötödét teszi ki. Régióként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyéket foglalja magába. A régió központja Szeged.

A régió turisztikai vonzerejét elsősorban a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet és a városok műemlékei jelentik. Az utóbbi időben a turisták a tanyákra is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik.

Bács-Kiskun megye

A megyében Kecskemét, Kalocsa és Baja hangulatos történelmi belvárosai mellett különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Tisza Tiszakécskénél és a Duna Tasstól az országhatárig. Kedvelt kirándulóhely Bugac, valamint Hajós az 1200 pincéből álló híres pincesorral. A május végén tartott Orbán-napi Borünnep sok vendéget vonz ide. A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika, a kalocsai hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka.

Békés megye

Békés megye fő látnivalói közé tartozik a gyulai vár, a szarvasi arborétum és a mezőhegyesi ménes. A természetszeretők számára különleges élményt kínál a dévaványai túzokrezervátum és a kardoskúti hagyományos állattartó telep. Békés megye nevezetességei közé tartozik a csabai kolbász, a gyulai szalámi és a békési szilvapálinka. A tudomány szerelmesei pedig felkereshetik a nagyszénási Kiss György Csillagdát.[13] Békés megye fürdőkben is gazdag: Gyopárosfürdő, Gyulai Várfürdő vagy a Nagyszénási Parkfürdő, hogy csak párat említsünk.

Csongrád-Csanád megye

Csongrád-Csanád megye fő turisztikai vonzerejét városai, múzeumai és néprajzi emlékei adják. Szeged kiemelkedő látnivalója a Dóm tér és épületei, ezenkívül figyelmet érdemel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Makó épített öröksége, Szentesen a történelmi belváros, Hódmezővásárhelyen pedig a város műemlékein kívül a közelben található Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A megye múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a makói József Attila Múzeum valamint a szentesi Koszta József Múzeum. A jellegzetes ételek, italok közé tartozik a szegedi fűszerpaprika, a makói vöröshagyma, a Pick-szalámi valamint a Csongrádi borvidék nedűje. A turisták körében népszerű évenként megrendezett programok közé tartoznak a Szegedi Szabadtéri Játékok, a szentesi lecsófőző fesztivál és Makói Nemzetközi Hagymafesztivál.

1. Az új turisztikai térség: Szeged és térsége

Az új Szeged és térsége turisztikai térség meghatározó vonzereje Makovecz Imre kulturális öröksége, Makó és Mórahalom egészségturisztikai kínálata, valamint Szeged kulturális és építészeti értékeinek sora.

Az elsődleges termékeket kiegészítő elemek a térség egyéb fürdői, a magyarság szempontjából kiemelkedő Ópusztaszer, valamint ide kapcsolódik jelentős fejlesztését követően Mezőhegyes kulturális kínálata is

- írja a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

A turisztikai térség nevesítése elősegíti a turisztikai attrakciók szorosabb összekapcsolását, így a jelenleg jellemző átlagos tartózkodási idő növelését is.

Településlista: Hódmezővásárhely, Makó, Mezőhegyes, Mórahalom, Ópusztaszer, Sándorfalva, Szeged.

Szeged

Szeged a Dél-Alföld ékszerdoboza. Díszes épületei és szecessziós műremekei minden sarkon meglepetést ígérnek, míg múzeumai és galériái számtalan izgalmas tárlattal kedveskednek. Ám a város nemcsak a szemet gyönyörködteti, hiszen a település és térsége méltán híres a hungarikum Tiszai halászléről, a hagymáról és a paprikáról. A hangulatos éttermek és csárdák magyaros ínyencségei, valamint a színes gasztronómiai fesztiválok garantáltan kielégítik a kulináris élvezetek szerelmeseit.

Makó és Mórahalom

Ez a két város népszerű gyógy- és élményfürdőkkel is várja látogatóit, itt található a híres Hagymatikum. A legkisebbektől a legidősebbekig minden korosztály megtalálhatja itt a számára legkedvesebb kikapcsolódási formát.

Amennyiben aktív programot keres, vadregényes túrába is belevághat földön és vízen egyaránt. Az Alföld délibábos útvonalai közepette a magyarság hagyományait, illetve a vidék flórájának és faunájának ellenállhatatlan szépségét is megismerheti közelebbről

- mondta el a térségről az MTÜ munkatársa.

A térség kiemelt látnivalója, és egyben tökéletes kikapcsolódást nyújtó gyógy- és élményfürdő a makói Hagymatikum. A Makovecz Imre elképzelései és a Makona Tervező Iroda tervei alapján elkészülő, 2021 júniusában indult beruházás megduplázza a fürdő mai kapacitását. A több mint 3200 négyzetméteres alapterületen megvalósuló fejlesztés so­­rán családi és élményzóna, há­­rom fedett csúszdával ellátott csúszdatorony, valamint napozóteraszos, nyári öltöző épül, és kialakítanak egy 220 négyzetméteres külső termálmedencét.

A 9,2 milliárdos beruházás kivitelezésére a székesfehérvári székhelyű Fehérép Kft. kapott megbízást, a munka előreláthatólag 16 hónapot vesz igénybe.

November 17-én a kivitelező átvette az utolsó részt is a munkaterületből. Az élményfürdő földszinti pillérei 50 százalékig elkészültek, megtörtént a földvisszatöltés az alaplemez szintjéig, a csúszdatorony betonozása pedig már másfél szint magasságáig ha­­ladt el. A 360 fülkével rendelkező nyári öltöző terveit az ön­­kormányzat kérésére átdolgozták, hogy azok télen is használhatók legyenek.

2. Az új turisztikai térség: Gyula és térsége

A turisztikai térség megközelíthetőségének megkönnyítése, mind Budapest, mind Románia felől új turisztikai folyosókat nyit meg, amelyek a következő években jelentős turisztikai potenciálnövekedést biztosítanak Gyula és Békéscsaba számára.

Az elmúlt évek lezárult és még folyamatban lévő fejlesztései (Szabadkígyós, Munkácsy negyed stb.) kiváló kiegészítő turisztikai termékeket biztosítanak a térség márkaprofiljának középpontjában álló gyógyfürdőnek.Az egyedi, kulturális és fürdőélmény összekapcsolása elősegítheti a vendégszám növelését a számos (a szenior korosztály, valamint a kisgyermekes családok, fiatalok és diákcsoportok) célcsoport vonatkozásában. Mind Gyulán, mind pedig Békéscsabán évente több, országos jelentőségű, utazási motivációt biztosító fesztivált is tartanak, amelyek ugyancsak fontos szerepet játszanak a térség turisztikai kínálatában

- írja az MTÜ.

Településlista: Békéscsaba, Gyula.

Gyula

Gyulán már a török időkben is virágzott a fürdőkultúra, és legtöbben ma is a gyógyvizek és gyógykezelések miatt érkeznek a történelmi fürdővárosba. A város kulturális látnivalókban is bővelkedik: érdemes felkeresni a központját, betérni a múzeumokba, tájházakba, templomokba, majd csatlakozni valamelyik fesztivál forgatagához, és megkóstolni a számos helyi finomságot.

Békéscsaba

Innen mindössze 17 km-re található Békéscsaba, ahol Munkácsy Mihály egyedülálló öröksége, valamint további látnivalók és programok várják. A környező falvak takaros utcáin sétálgatva pedig az igazi, semmihez sem fogható vidéki hangulatot lehet átélni. Gyula és Békéscsaba a Körösök völgyében, az Alföld déli részén fekszik, mely különleges báját vadregényes folyópartjainak és erdőinek, valamint kellemes, szinte egész évben napsütéses klímájának köszönheti.

Itt az is kiderül, mi a különbség a híres gyulai és a csabai kolbász között, valamint a lehető legautentikusabb közegben, a legszakavatottabb készítők termékeit kóstolhatjuk meg.

A dél-alföldi régió turisztikai erősségei és lehetőségei

• Kimagaslóak a régió gyógyhatású termálvízi adottságai. melyre hazai és nemzetközi hírű gyógyfürdők épültek ki
• A régió - turisztikai szempontból - érdekes és vonzó természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik
• Az országos átlagnál magasabb itt a napsütéses órák száma, és ez a terület az ország folyóvizekben leggazdagabb régiója
• A régió kulturális értékei kimagaslóak (az épített környezet, kulturális örökség, kulturális rendezvények és programok)
• Szegeden (de részben a régió más városaiban is) kiépült a konferenciaturizmus infrastruktúrája
• A régió egészére jellemző a tanyás településszerkezet (ez jó alapot biztosít a falusi-tanyai turizmus fejlesztésének)
• A régió gazdag nemzetiségi tradíciókkal rendelkezik (román szlovák, szerb, horvát, székely)
• Az interregionális együttműködés növekedése (a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió)
• A növekvő Európai Uniós források a területfejlesztésben, vidékfejlesztésben és a turizmusban
• Növekvő nemzetközi és hazai érdeklődés a gyógyturizmus és az ún. wellness és fitness turizmus iránt
• A regionális szerveződéssel - mind tartalmában, mind minőségében - növekszik a régió turisztikai programkínálata

Turizmus számokban országosan és a térségben

2021. októberben:

• 2099 kereskedelmi szálláshely, köztük 772 szálloda és 834 panzió volt nyitva a hónap egy részében vagy egészében.
• Az összes vendégéjszaka 60%-át a belföldi vendégek töltötték el.
• Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken 2,5%-kal többet, összességében 2,6 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok.

2021. január–októberben az előző év azonos időszakához képest:

• A kereskedelmi szálláshelyek 3,1%-kal kevesebb, összesen 13 millió vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégek 3,3, a külföldiek 2,4%-kal kevesebb (9,2, illetve 3,6 millió) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.
• A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron 4,2%-kal nőtt, és 234 milliárd forintot tett ki.

2019-ben a Szeged és térsége turisztikai térség szálláshelyei összesen 392 ezer vendéget és közel 862 ezer vendégéjszakát regisztráltak; a vendégek száma 4,7%-kal, a vendégéjszakák száma 8,6%-kal nőtt 2018-hoz képest. A belföldi vendégek száma (260 ezer) 2018-hoz képest 0,9%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma (578 ezer) 5,9%-kal emelkedett, a külföldi vendégek száma (132 ezer) 13,1%-kal nőtt, a külföldi vendégéjszakák száma (284 ezer) 14,4%-kal volt több, mint 2018-ban. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei a térségben 5 milliárd forintot tettek ki, és 4,2%-kal bővültek; ezen belül a belföldiektől származó szállásdíjbevételek (3,4 milliárd forint) 7,4%-kal nőttek, a külföldiektől származó szállásdíjbevételek (1,5 milliárd forint) pedig 2,2%-kal csökkentek 2018-hoz képest

- tudtuk meg az MTÜ-től.

A vendégéjszakák száma alapján a Szeged és térsége legfontosabb küldőpiacai: Szerbia, Románia és Németország.

Az összesített vendégéjszakaszámok alapján a Szeged és térsége legforgalmasabb települései: Szeged, Mórahalom, Hódmezővásárhely, Makó és Ópusztaszer.

2019-ben Gyula térségének szálláshelyei összesen közel 212 ezer vendéget és több, mint 613 ezer vendégéjszakát regisztráltak; a vendégek száma 1,6%-kal növekedett 2018-hoz képest, ellenben a vendégéjszakák száma minimális mértékben (-0,4%) csökkent; a belföldi vendégek száma (179 ezer) 2018-hoz képest 0,9%-kal emelkedett, a belföldi vendégéjszakák száma viszont (521 ezer) 0,5%-kal csökkent. A külföldi vendégek száma (33 ezer) 5,7%-kal nőtt, a külföldi vendégéjszakák száma pedig (92 ezer) 0,7%-kal volt több, mint 2018-ban. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei a térségben 3,1 milliárd forintot tettek ki, és 8,9%-kal bővültek; ezen belül a belföldiektől származó szállásdíjbevételek (2,6 milliárd forint) 8,0%-kal gyarapodtak, a külföldiektől származó szállásdíjbevételek (0,5 milliárd forint) pedig 13,9%-kal nőttek 2018-hoz képest

- derült ki az MTÜ adataiból Gyula és térsége vonatkozásában.

A vendégéjszakák száma alapján Gyula térségének legfontosabb küldőpiacai Románia, Szerbia, Németország és Szlovákia.

Gyula térsége mindössze két településből áll, a forgalom jelentős része Gyulához kötődik. Míg Gyula összes vendégéjszaka száma 2019-ben 560 ezer volt, addig Békéscsabán 53 ezer vendégéjszakát regisztráltak.

Címlapkép: Getty Images