Van élet a Balatonon túl is: íme 5 csodás látnivaló a nyugat-magyarországi béke szigetén

Vas megye délnyugati részén, a Göcsej és a Hetés találkozásánál találjuk az egyik legvadregényesebb történeti és néprajzi régiónkat, az Őrséget, amely részben átnyúlik a trianoni határokon túlra, Szlovénia és Ausztria területére is. A túlnyomórészt az Őrségi Nemzeti Park védelme alatt álló tájegység jellegzetes falvai máig őrzik az ősi „szeres” (a szomszédos Göcsejben „szegesnek” hívott) településformát, melynek jellemzője a néhány, egymáshoz közel épített házból álló, eredetileg rokoni kisközösségeket alkotó „szerek” laza hálózata. Egy domboldalt jellemzően régen egy nagycsalád birtokolta. A határ közelsége miatt az itt megtelepedett magyarok évszázadokon át a domboldalakról védték a határt, innen a tájegység neve is, ezért lett Őrvidék. Az itt élők közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak, a határok őrzéséért különböző kiváltságok jártak nekik.

A történelmi Őrség központja a kilenc szerből álló Őriszentpéter, rajta kívül még 21 magyarországi és nyolc szlovéniai települést sorolunk a tájegységhez, de turisztikailag a Szentgotthárdtól délre fekvő Vendvidéket és a Zala megyéhez tartozó Hetés néhány falvát is ide értjük.

Családi nyaralás az Őrségben? Miért is ne?!

Az Őrség mára a Nyugat-Dunántúl egyik legéletképesebb, és legkedveltebb turisztikai desztinációja. Nincs Balatonja, csak számos fürdésre alkalmas tava, mi az idei nyárban a Vadása-tó kívül a Borostyán-tavat ajánljuk: nagyobb, dombos-erdős természeti környezetben áll, tiszta vizű, szellősebb a strandja is. (700 forint a felnőtt belépő, viszont elkerítve külön kutyás strandot is találni.)

Árakban és a kiadó porták színvonalában az Őrség így is vetekszik a Balaton-felvidékkel. Talán egy fokkal szellősebb, több még az eredeti helyi falusi porta, bár a szerek között járva szinte minden második ház vagy nyaraló kiadásra szakosodott szálláshely. Reggeli biciklizés közben azonban még hallani kakaskukorékolást, látni egy-egy működő falusi portát, udvar közepén trágyadombbal, szilvafák alatt kapirgáló tyúkokkal. Kevésbé hepehupás és dombos, mint a Göcsej, ezért a kerékpáros túrázóknak ideális környék. Szinte minden szeren találni kiadó szállást, hétvégente a nyitott portákon helyi lakáséttermekben falatozhatunk, kóstolhatunk tökös-mákos rétest, vagy betérhetünk egy vargányás szarvasgulyásra. Ősszel vagy tavasszal is bátran, pár napos ottalvásra is remek, hiszen van a közelben gyógyfürdő is (Lentiben például, de az már nem az Őrség) és még sok-sok felfedezni váró látnivaló található, de erről majd később...

Szálláslehetőségek az Őrségben

A booking.com-on rákerestünk egy képzeletbeli 4 fős család, 2 gyermekkel (6 és 10 évesekkel) – az augusztus 20-ai hétvégén, 3 éjszaka ottalvással mennyiért tudna szállást foglalni most az Őrségben / vagy a környékén. A honlap 11 szállást talált a környéken, viszont az Őrség szívében, a szereken már alig találni üres helyet. Árak tekintetében 67 ezer - 330 ezer forint között nagy a szórás (a fentebb felírt keresésre). Viszont a határ túl oldalán, Szlovéniában is nem egy, a magyar áraknál olcsóbb apartmant is tudnánk foglalni. Hozzuk a lehetőségeket, bár itt jegyeznénk meg, hogy nem egy szálláshely nem az Őrség történelmi határain belül, hanem a szomszédos településeken található - mégis a online szállásfoglaló oldal is "Őrségként" hozza be:

• Liget Vendégház, Kerkafalva: 67 390 Ft
• La Villa Pergola, Szentgotthárd : 81 180Ft
  
• Tó Panzió, Bajánsenye: 81 970 Ft
• Kovács Vendégház, Csesztreg 89 850 Ft
• Gyurka Kisrönkház, Ispánk: 106 680 Ft
• Tókert Vendégház, Őriszentpéter: 112 315 Ft
• Őrség Kincse Nagy Apartman, Hegyhátszentjakab- 6 főre: 115 940 Ft
• Tündérkert Panzió Őrség, Viszák: 132 410 Ft
• Gotthard Therme Hotel & Conference, Szentgotthárd: 313 530 Ft

Eszem-iszom az Őrségben

A Pityerszeren kemencében sült réteslelőhelyet is találunk, ahol horribilis áron (800 forint/db áron ) már tökös- meggyes, vagy sima túrós sós-káposztás réteseket, vagy meggyes málét is kóstolhatunk. Viszont érdemes megnézni a nyitva tartásokat! Az Őrségben több családias nyitott porta, vagy lakásétterem is működik, ahol vargányalevest, tökmagolajos salátát vagy vadpörkölttel megdobott vasi dödöllét is kóstolhatunk, de érdemes előtte külön tájékozódni, mert jellemzően csak időszakosan, vagy hétvégén vannak nyitva. Az őrség egyik top gasztroniómiai helye a Piyterszeren található Pajta sincs mindig nyitva, itt is érdemes előre tájékozódni. A helyi vendéglátóhelyeken jellemzően a kínálat ügyesen keveredik a helyi jellegű tájételek és a közepes- turistacsalogató, szokásos magyaros éttermi felhozatallal.

Mi az idei nyárban két helyet is felfedeztünk magunknak, az egyik az Abbázia Countria Club, a szlovén határ mellett, Nemesnép közelében - ami, ha a történelmi határokat nézzük már is az Őrségben, de pár faluval arébb, a közelben található. Igényes a konyha, a vadpörkölt vagy a gombapaprikás dödöllével csak a kezdet, a tökmagos túrógombócukért vagy a rántott kecskesajtért külön is érdemes betérni. Itt egy 4 fős család 15.000-20.000 forint körül már bőséggel megebédelhet.

Bajánsenyén, a szlovén határátkelőhöz közel szintén ráakadtunk egy autentikus étteremre, ahol a hajdinás vargányalevest feltétlenül érdemes megkóstolni, de a főfogásaik is korrektek. Nyáron meleg és fülledt üvegteraszuk, de a hajdinás szilvalekváros málé és a réteseik mindenért kárpótolnak.

Vannak még jó helyek az Őrségben, amiket mi idő hiányában most nem fedeztünk fel, de a tripadvisor.com ajánlatában szerepelnek. Íme a top 3, ami kiváló értékelést kapott:

• Pajta-Őriszentpéter: 4.5
• Határ Csárda Panzió – Bajánsenye: 4.5
• Apát Panzió és Étterem (Ez már Vendvidék, viszont isteni a konyhája, és a közelben van): 4.5

Google-térkép értékelése – és véleménye alapján:

• KisCsupor Lakásétterem, Szalafő: 5,0
• Eszti Falusi Vendégasztala: 4,8
• Őriterasz, Városszer: 4,8
• Kati Vendégház, Őriszentpéter: 5,0
• Őrségi Ízek Portája, Szalafő: 4,7
• Őrségi 5érzék Házak, Őrimagyaród: 4,7

Bakancslistás látnivalók, amikért tényleg érdemes kimozdulni

1. Régi-új strand az Őrség szívében: Vadása-tó

A Vadása-tó a nyugati határszél egyik legismertebb és legkedveltebb üdülőövezete, a patakok táplálta tavacska az Őrség igazi gyöngyszeme. Négy hektáron, csodaszép természeti környezetben fekszik. Egyben természetvédelmi terület is, és az Őrségi Nemzeti Park jó járható turistaútjai is itt futnak össze.

Állítólag a környék egykori földesurának, Sigray grófnak is volt már a Vadása-patak völgyében egy tava, ahová néha külföldi vendégeket is hozott. A tó ma Hegyhátszentjakab település határában áll, a helyiek kezdeményezésére 1968-ban kezdték el kialakítani, zömmel társadalmi munkában. Elnevezése pedig onnét ered, hogy sok volt a környéken a róka A rőtfarkúak lyukakat ástak a patak mentén, így lett vad-ásta a patak, aztán Vadása a tó.

Két tóból áll, az egyik a helyi önkormányzat tulajdonában, a másik magánkézben van. Tiszta vizét 12 forrás táplálja. A 200 méter széles, 350 méter hosszú tó a nyári hónapokban a kirándulók kedvelt helye.

Pár éve teljes karbantartáson esett át. 2017 augusztusától tilos volt már a tóban fürdeni, akkor a felszaporodott a kékalga miatt. Az legnagyobb csapást azonban egy évvel később, 2018. nyarán egy hirtelen jött esőzés okozta, ami megrongálta az utakat és az árkokat, de alámosta a gátat és tönkretette a zsilipet is. Később leeresztették a vizét, aztán kitisztították – összesen 107 millió forintból újra strandolhatóvá tették az Őrség tavát.

2. Őrségi Kerámia Magyarszombatfán

A 300 fős őrségi településen, Magyarszombatfán érdemes megállni, ugyanis ez a falu az egyik legjellegzetesebb őrségi népi mesterség, a fazekasság központja. A fazekasság közel 700 éves múltra tekint vissza, mely múltnak a helyi és környékbeli fazekasok mindig is szerves részei voltak, és lesznek is. Egy 1790-ben épült bájos, zsúpfedeles, döngölt padlójú parasztházban, a Fazekasházban ismerkedhetünk a helyi agyagból készült termékekkel, és készítésük folyamataival. Az autentikus környezetben lévő kis házikóban hajdanán tényleg egy fazekas család lakott.

Idén júliusban szintén Magyarszombatfán, pár utcával arrébb nyitotta meg kapuit az Őrségi Kerámia Látogatóközpont. Az épületegyüttes eredetileg 1934-ben épült Zsohár-féle egykori fazekas családi ház, később szövetkezeti telephelyként, majd Kerámiagyárként üzemelt egészen a 90-as évekig. 2005 óta kályhacsempe és cserépkályha gyártó cég működik a régi gyár területén, melyet azóta is folyamatos felújításokkal fejlesztenek, bővítenek. Ennek eredményeképpen jött létre a látogatóközpont is, ahol a kerámia- és csempegyártás történetét – interaktív tárlatvezetéssel – mutatják be.

3. Csend, természet és misztika - Veleméri templom

Magyarország egyik legmisztikusabb temploma az Őrség eldugott falujában, Velemér határában, az erdő szélén egy dombon– ma Paprétnek nevezett területen – áll. A falucska az Árpád-kor kezdetén tíz falu központja volt, ezért nagy valószínűséggel még Szent István rendelte el templomának építését. Pontos ideje azonban nem ismert, de az biztos, hogy az 1300-as években festette ki Aquila János, aki önmagát is odapingálta a falra, ezzel megalkotta az egyik legelső önarcképet Magyarország területén. Aquila János festményei azért is különlegesek, mert sehol máshol nem maradt meg nálunk ilyen gazdag belső falfestés ebből a korból. Másik különlegessége, hogy a templombelsőbe beszűrődő fényt a korabeli építészek aszimmetrikus ablakokkal és rézsűkkel – speciálisan a falfestményekre terelik. Így érik el mind a mai napig, hogy a bejövő fénysugarak mindent pontosan akkor világítsanak meg, amikor kell: a nyári napforduló, a napéjegyenlőség és a téli napforduló idején. A csodaszép kis templom jellegzetes példája a román és gót stílus közötti átmenetnek.

4. A pityerszeri skanzen

Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületei az 1700-as évekbeli állapotot őrizték meg. Az épületek ma is az eredeti környezetükben, korhű berendezéssel állnak. A pityerszeri szabadtéri múzeum legrégebbi épülete az egyszerű, zsúpfedeles boronaház, a Csordás-ház. Ez a fajta épület az első háztípusok egyike, a honfoglalás kori jurtákat váltotta fel. A skanzen nevezetességei közé tartozik még a „kerített ház” és az „emeletes kástu”. Ezek az országban csak itt találhatók.

5. Lenyűgöző csoda: Szentgyörgyvölgy kék égbolt, bodros kis felhőkkel

A Nyugat - Dunántúl egyik legkülönlegesebb műemléke az 1787-ben épült szentgyörgyvölgyi fa kazettás református templom. A késő barokk stílusú templom, a türelmi rendelet kihirdetése után épült. Ekkor még nem volt tornya, az épület mellé egy kis fa haranglábat emeltek. A torony, és vele a végleges épület 1805-re készült el. Belseje egyszerű, egyhajós szerkezetű, mely kazettás mennyezettel fedett. A templom koronás szószéke, berendezései, kazettás famennyezete 1805 és 1828 között készült el. A fakazetták kékkel festett bárányfelhőket ábrázolnak, a középső két táblán virágmotívum és szöveg látható. A templom kifestése nemes Patkó András munkája 1829-ből, aki 1784-ben a falu első református tanítója volt. Amikor a templom festésére vállalkozott, 74 éves, nyugalmazott oskolamester volt.

Címlapkép és fotók: Pais-H Szilvia