Íme a kis magyar Svájc féltve őrzött titkai: rengeteg magyar keresi fel a festői falvakat

2022-ben, a járványügyi korlátozások megszűnése óta a turizmus újra fellendülőben van, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az ország kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 2022 I. félévében 10 millió 818 ezer vendégéjszakát töltöttek el a vendégek. A belföldivendég-éjszakák száma 6 millió 224 ezer, a külföldivendég-éjszakáké 4 millió 594 ezer volt. Ezek szerint a belföldi turizmus 2,2-szeresére nőtt, míg a külföldről érkező vendégek száma 5,1-szerese volt az előző év azonos időszaki értékének. Összességében pedig a vendégéjszakák száma összességében 2,9-szeresére emelkedett a járványügyi korlátozásokkal érintett 2021. I. féléviekhez képest.

Fellendülőben a Pécs-Villány térség turizmusa

Kulturális és borgasztronómiai élmények kavalkádja várja a turistákat a Dunántúl déli részén, a Pécs-Villány turisztikai térségben is, ahol a Mecsek rejtett gyöngyszemei egyre nagyobb figyelmet kapnak, a falusi turizmus fejlődésének is hála.

A kormány turizmusfejlesztési stratégiája, a Kisfaludy Program, ez a célzott ágazati stratégia a turizmus minden részágát fejleszti, a sportturizmust, egészségturizmust, a gasztro- vagy borturizmust, de az agroturizmust és a falusi turizmust is, ez utóbbinál például szobánként egymillió forintot kaphattak fejlesztésre a vendéglátók 2021-ben

- mondta el Dr. Mörk László, a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke a HelloVidék kérdésére.

A népszerű Pécs-Villány turisztikai térség látnivalói és érdekességei közül bemutatjuk a Kelet-Mecsek gyöngyszemeit, ahol a falusi turizmus élénkült meg az utóbbi években kiemelkedően. Ezeket a falvakat, a kis magyar Svájcot, egyszer mindenkinek látnia kell, ha gyönyörű természeti környezetre és hamisítatlan vidéki nyugalomra vágyik, de kulturális érdekességekre is kíváncsi. A fejlődő turizmus hatására ezekben a kicsiny falvakban az sem unatkozik, aki a pörgősebb desztinációkat és programokat keresi, mert azokból is bőven akad errefelé.

Pécs-Villány, a Mecsek tengelye

A Pécs-Villány turisztikai térség profilját meghatározó két turisztikai termék a kulturális és borturizmus, amelyet kiegészít a környezeti adottságokból adódó aktív- és ökoturisztikai kínálat, valamint Harkány révén kiemelten kezelendő az egészségturizmus

- méltatta korábban a környéket a Magyar Turisztikai Ügynökség munkatársa.

Az egyszerű termékalapú megközelítés mellett Pécs város mediterrán hangulata és a villányi pincészetek teszik különlegessé a desztinációt. A térségben az elmúlt évek legjelentősebb turisztikai fejlesztése a Harkányi Gyógyfürdőben zajlott, amely az egyes épületrészek teljes felújításával, szaunavilág kialakításával és az idén szeptemberben átadott Harka Vízivilágnak köszönhetően négyévszakos attrakcióvá vált.

Emellett a folyamatban lévő pécsi UNESCO világörökségi helyszínek fejlesztése, a kiállítóterek és az épületek átfogó rekonstruálása a 21. századi igényeknek megfelelő, interaktív tartalmak és megoldások kialakítására ad lehetőséget.

Baranya megye kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 2022 I. félévében 325 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek, ebből a belföldivendég-éjszakák száma közel 281 ezer, a külföldivendég-éjszakáké közel 45 ezer volt.

A külföldivendég-éjszakák részaránya a teljes vendégforgalomban itt volt az egyik legalacsonyabb a főváros és a megyék között. Ezek száma 5,5-szerese, a belföldivendég-éjszakáké 2,9-szerese volt a járványügyi korlátozásokkal érintett 2021. I. félévi értéknek. A vendégéjszakák száma összességében 3,1-szeresére nőtt.

A mobilcella adatok alapján a Pécs-Villány térségben kiemelkedő volt az egynapos látogatások száma a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben, illetve a szintén pécsi Széchenyi téren. A Pécsi- és Orfűi-tó környéke szintén népszerű volt a látogatók körében, ahogyan a Villányi Pincesor és a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő is vonzó attrakciónak bizonyult. A térség településeire a belföldi egynapos látogatók közül legtöbben Baranya megyéből érkeznek, ezt követi Somogy megye és Budapest. A külföldről érkezőket tekintve ez a térség a német, a cseh és a szlovák turisták körében a legnépszerűbb.

Egyre többen keresik a falusi turizmus vendéghelyeit

A Dél-Dunántúl ékköve a Mecsek vonulata, ami maga is számtalan természeti és kulturális csodát rejt. A Kelet-Mecsek egyike a Mecsek hegység három fő tömbjének: a Magyaregregy, Komló, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd határolta területen fekszik, jórészt Baranya megyében, de átnyúlik Tolna megyébe is. Legmagasabb pontja és egyben a Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő.

Egész területe védett, a Hidasi-völgy és környéke, illetve a Kisújbánya és Óbánya közti völgy és környéke pedig fokozottan védett, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, ezt a térséget emlegetik a leginkább magyar Svájc néven, a táj szépsége okán, és amiatt, mert Óbánya lakosságának közel fele németajkúnak vallja magát.

A Kelet-Mecseket természeti és épített szépségei és hagyományai miatt ma is gyakran nevezik Kun Lajos, egykori kárászi plébános szavaival „kis Svájcnak”.

Óbánya, a magyar Svájc

Óbánya egy elzárt kis völgyben lévő község Baranya megyében. Óbányát gyakran a “magyar Svájc”-ként emlegetik német nemzetiségű lakosai miatt. A Pécstől 20 kilométerre lévő kis község két domb között fekszik a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgykatlanában. Óbánya egyetlen utcából álló település, melyet egy patak szel át.

Egyetlen utcájának kiemelkedő épülete a középkori templom. A település házai jórészt fehérre meszelt, fésűs beépítésű, tornácos parasztházak.

Az utcaképet a település közgyűlése védetté nyilvánította, melynek kinézetétől a lakók sem kívánnak eltérni. A faluban több turistaút találkozik, külterületének nagy része erdő.

Óbányai Völgy

Az Óbánya és Kisújbánya között húzódó völgy a Keleti-Mecsek legismertebb és egyik legszebb patakos völgye. A bővizű patak kisebb-nagyobb zuhatagokon, vízeséseken halad Mecseknádasd irányába. A völgyben olyan természeti csodákat láthatunk, mint a Ferde-vízesés vagy a Csepegő szikla.

Ferde vízesés

A Keleti-Mecsek látványos zúgója, a Tündér-lépcső, vagy közismert nevén a Ferde-vízesés. A vízesés lépcsős szerkezetű, 10 – 25 cm magas lépcsői az alapkőzet jura kori rétegei, melyeket tektonikus erők mozdítottak ki vízszintes helyzetükből. Ezen a helyen a kibillent pados mészkőrétegeken ferdén, félig folyva, félig vízesésszerűen átbukva rohan keresztül a kis patak vize.

A megbillent mészkőrétegen alázúduló víztömeg felejthetetlen élménnyel ajándékozza meg az erre járókat. A vízeséstől jobbra található a Csepegő szikla.

Csepegő szikla

A völgy egyik különleges látványossága a Csepegő szikla, ami voltaképpen egy apró cseppkőbarlang. A nagyjából 30 méter hosszú mésztufa lerakódás 4-6 méterrel a völgytalp felett található. A Csepegő szikla egy ritka természeti látványosságot jelentő vízmegjelenési hely. Az egymáshoz közeli források számát nem lehet egyértelműen meghatározni.Csepegő szikla - Óbánya

A vízmegjelenés az év minden időszakában tapasztalható. A szikla körül a mederben hatalmas forrásmészkő tömbök láthatók. A látványt óriási sziklatömbök és kéken csillogó meder teszi igazán lenyűgözővé.

Óbányai kilátó

Az Óbányai kilátó egy kétszintes fából készült kilátó, melyet Óbánya és Mecseknádasd közösen építtetett. A 2009-ben átadott kilátó a településtől dél-keletre lévő egyik magaslaton áll.Óbánya kilátóA kilátóból szép kilátás nyílik a Óbányára és a közeli hegyekre.

Óbánya központból a zöld kereszt (Z+) jelzésű úton kell indulni keleti irányba, majd a faluból kiérve a zöld háromszög (Z3) vezet egészen a kilátóig.

Óbányai Fazekas kiállítás és Helytörténeti Gyűjtemény

A Fő utca 70. számú egykori lakóházban található helytörténeti kiállításon mutatják be az egykori használati tárgyakat, helyi viseletet, valamint itt látható a híres óbányai fazekasság gyűjteménye is. A kiállítás létrejöttét egy magángyűjtői felajánlás indította, melyben 150 darab 19. és 20. századi fazekasedény szerepelt.

A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek, mintázatban gazdagok. Óbánya több nagynevű fazekasdinasztiát tart számon, mint a Keszler, a Teimel, a Kovács és a Müller dinasztia. Valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is.

Hosszúhetény, a Mecsek gyöngyszeme

A falusi turizmus kedvelt célpontja a Zengő és a Hármashegy lábánál festői környezetben fekvő falu. A népviseletén és a népzenéjén kivül arról is híres, hogy itt található a bánáti bazsarózsa nevű gyönyörú virág világpopulációjának a 90 százaléka. Külön a bazsarózsáért járnak ide a turisták virágzáskor, a virágturizmus helyi specialitása a kicsiny községnek.

Ásatások alapján ismert, hogy már a kőkor népe otthonra talált itt. A római korban Pannónia egy kisebb, de jelentős települése volt a hely. Egy III-IV. századból való római villa nyomait 1937-ben tárták fel. Az épület valószínűleg egy nagybirtok középpontjához tartozott. A villától keletre egy téglasír is előkerült, ami elpusztult ugyan, de ugyanezen a helyen később még négy téglasírt tártak fel.

1091-ből származik az első írásos feljegyzés Hosszúhetényről, amely a pécsváradi apátsághoz való tartozását igazolja. Árpád-kori okmányokban Villa Heten, illetve Hetyn néven említették. A török kiűzésekor írták le mai elnevezését, a Hosszúhetényt. Védett fekvésének köszönhetően aránylag könnyen átvészelte a hódoltságot, ezért megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Német családok csak a múlt század második felében jelentek meg nagyobb számban. Ők főként iparosok voltak. A falu középkori temploma helyén 1733-ban kezdték építeni az új, barokk stílusú római katolikus templomot, melyet 1740-ban szenteltek fel Szent Miklós tiszteletére. A Zengő oldalában álló Száz Mária kápolna 1907-ben épült.

Hosszúhetényben ígéretesen fejlődik a falusi turizmus, hiszen több család is kínál szállást, üdülési lehetőséget, programokat az ide érkezőknek. A falu szépsége, festői környezete, jó levegője, szívélyes lakói és a kitűnő helyi bor sok vendéget csábít Hosszúheténybe.

A Hosszúhetényi Népi Együttes, az Ifjúsági Fúvószenekar és a Daloskör számos helyre elvitte már a település jó hírét. A gyönyörű hetényi népviseletet, többek között, a hetényi szüret alkalmával csodálhatjuk meg.

Aki teljesen el akar vonulni a világ zajától, az a Hosszúhetényhez tartozó két üdülőfaluban, Püspökszentlászlón és Kisújbányán kereshet felfrissülést. Ide egyébként fél- vagy akár egynapos, kellemes kirándulást, gyalogtúrát is tehetünk.

Püspökszentlászló

A hajdan önálló falucska ma településrész a Kelet-Mecsekben, a Zengő hegy tövében, északi oldalának szűk völgyecskéjében bújik meg, 1942 óta ugyanis közigazgatásilag Hosszúhetény része.

Hagyományos parasztházai, gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé teszik. Állandó lakóinak a száma mindössze 20 fő, az itt található 32 telekből, melyek jórészt eredeti állapotban megőrzött parasztházak és rendezett udvarok, néhány szálláshelyként vagy hétvégi nyaralóként funkcionál.

Fent Gyula plébános jegyzett le egy népi regét, miszerint a helyiek úgy emlékeztek, hogy annak idején Szent László király bölényre vadászott e területen, ám nagy vihar tört ki, az uralkodó pedig az itt élő remeték barlangjában talált menedéket. A szent életű király hálából templomot építtetett e helyen, írja a puspokszentlaszloikastely.hu.

Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben emeltette a korábbi kápolna helyére a klasszicizáló késő barokk stílusú új templomot, és mellette püspöki nyaralókastélyt építtetett. Az 1725-ös épületről egy latin feliratú homokkő tábla emlékezik meg az épület déli falán. A település 1898-ban kapta a Püspökszentlászló nevet, mivel a vármegyében létezett egy másik Szentlászló nevű település is.

Ősszel is csodaszép az arborétum

A kastély arborétumát mai formájában Hetyey Sámuel püspök létesítette. Ugyanakkor már a kastély 1797-es felépítése után parkosították az épület környezetét. Felder atya Historia Domusa (plébániatörténete) arról számol be, hogy Esterházy püspök idején már szökőkút állt a kastély előtt, a réten pedig egy halastó terült el. Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. November 30-ig látogatható a kert előzetes bejelentkezés alapján, a belépőjegy ára pedig 500 Ft.

Az itt lakók nyugodt életét 1955-ben zavarta meg egy nagyobb incidens, amikor július 12-én az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) huszonnégy órán belüli távozásra szólította fel őket. A csomagjaikat nyolc teherautó vitte utánuk Verőcére. A sietség indoka az volt, hogy július 17-én itt helyezték el titokban a koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érseket, prímást, bíborost.

A tréfa szerint Püspökszentlászlón csak egyik oldalon sütik a palacsintát. Aki már járt itt, könnyen megérti a tréfát: a meredek völgyoldal miatt a falu egyetlen utcájának csak az egyik, az északi oldalán állnak házak, ezért csak azon az „oldalon” sütnek palacsintát.

A nevezetességek megtekintését remekül tudjuk kombinálni egy rövid, változatos körtúrával, a fenséges bükkösben fekvő Mária-kápolnához és a Zarándok-kúthoz.

Új kilátó épül a Zselicen

Új, csaknem huszonöt méter magas kilátó épül a Zselic legmagasabb dombján, valamint megújul az ibafai pipamúzeum is a Baranya megyei önkormányzat tájékoztatása szerint. A területi operatív program keretéből a helyhatóság és az ibafai önkormányzat alkotta konzorcium által elnyert, több mint 170 millió forintos támogatásból a változatos természeti és kulturális adottságokkal rendelkező Dél-Zselic vonzerejét kívánják növelni.

A dombság legmagasabb pontján, az Országos Kéktúra mentén egy egész évben ingyenesen látogatható, kilencszintes, csaknem 25 méter magas kilátót építenek, körülötte pedig egy fás ligetet alakítanak ki.

Az ibafai Pipamúzeum is megújul

Megújul a közeli, a dohányzás történetének emlékeit bemutató ibafai pipakiállítás is, amely korszerű múzeumtechnológiai eszközök alkalmazásával, interaktív módon mutatja be a Janus Pannonius Múzeum és a Pécsi Egyházmegye gyűjteményét.

Az új kiállítás a jelenlegi „régi kiállítás” közvetlen közelében, új épületben valósul meg, és 2022 év végére készül el.

Az önkormányzat Őri Lászlót, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökét idézve azt közölte: Baranya turizmusfejlesztési stratégiájának részeként a következő időszakban magánszereplők és a magánszféra elképzelései is helyet kapnak a fejlesztési elképzelésekben.

Magyaregregyen védi a sárkány Máré várát

Ahogy Püspökszentlászló a kicsiny műemlék templomáról, úgy Magyaregregy romantikus lovagváráról híres. A hajdani középkori lovagvár a Mecsek egyik erdős kis hegycsúcsán áll 340 méter magasan a gyönyörű völgy fölött. Az épület elődje a 13. században épült egy fa őrtorony helyén, gótikus stílusban. Károly Róbert adományozta Bogár Istvánnak, később a Gunyafiak, majd a Váradi család kezébe került.

A szabálytalan, ötszögű erődítményt Várday Ferenc humanista műveltségű főpap építtette át csodálatos reneszánsz palotává, de 1543-ban a törökök lerombolták az építményt. Hadászatilag azonban egy ideig így is jelentős vár maradt, állandó, kis létszámú katonasággal.

Pécs visszafoglalása után ismét keresztény kezekbe került, 1698-ban már elhagyott romként, egy pécsi püspök birtokaként említik. Ezt követően majd háromszáz évig állt gazdátlanul az építmény, csak a Mecsekben kirándulók látogatták meg maradványait. Az 1960-as években indult meg jelentős régészeti feltárása, és részben restauráltak a romokat.

A vár legendája - ősi titok lengi körül

A Máré-vár legendája szerint a vár ura, a háborúba induló Máré vitéz a várban hagyta szép feleségét, akit előszeretettel látogatott a szomszédos vár ura, Miklós gróf. A románc gyümölcse egy kislány lett, a hazatérő Máré pedig csalfa feleségét a vár pincéjébe zárva tartotta annak haláláig. Ám még halála előtt megátkozta lányát. Az átok alól minden 77. évben, pünkösd hajnalán szabadulhat meg a lány, akinek a szelleme azóta is a vár körüli erdőkben bolyong. Méghozzá csakis úgy, ha egy arra járó vadász egymásután megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát. Mivel azonban ez még nem történt meg, így a völgyben fújó szél gyakran hordozza a lány sóhajtását, írja a magyaregregy.hu.

Sárkány őrzi a várat

Baráth Gábor szobrász háromfejű, gumiabroncsokból készült sárkányszobra a dísze Máré várának, kedvelt fotótéma az idelátogató turisták körében

A Covid legyőzésének a szimbólumai számomra az utóbbi időben ezek az alkotások. A háromfejű sárkánnyal sokan fotózkodnak, hallom a pozitív visszajelzéseket, mennyire szeretik az emberek, és sokan meséket olvasnak fel ott a gyerekeknek. A bikali élményparkban folytatást is kértek, nagyon megkedvelték a Sárkányölő Szent György-szobrot, így tervben van oda egy különleges sárkány is a Trónok harcából, néhány plusz szereplővel. A részleteken még dolgozunk, tervezgetünk

- osztotta meg velünk az alkotó.

A borturizmus mellett a meseturizmust is fejlesztenék a környéken, az Isten keze kilátóhoz hasonlóan tervben van egy ördögfejes kilátó ezen a vidéken - a már meglévő három mecseki óriás mintáján és sikerén felbuzdulva - , ami erős turisztikai vonzerőt jelentene a környéknek. Ennek a története is kapcsolódna egy helyi népmesei forrású ördöglegendához. Az ördögnek be kellett szántania a hegyoldalt hajnalig, de amikor a kakas megszólalt, eldobta az ekét. Ahol pedig az ekevas beállt a földbe, ott melegvízű forrás tört fel, innen ered a harkányi gyógyvíz. De a Balaton legendáját, a kecskekörmöket is körbejárnánk a szobrokkal. Az önkormányzatokkal tárgyalunk a lehetséges anyagi forrásokról és a megvalósításról, mondta el a HelloVidéknek Baráth Gábor.

Címlapkép: Getty Images