Börtön is lehet a féktelen gyűjtögetés vége? Ezek a legdrágább virágok a magyar erdőkben

Tavasszal a természetjárók útjai mindenütt színpompás vadvirág-mezőket kereszteznek, ebben a sokszínűségben pedig különleges ritkaságok is előfordulnak. Érdemes néhánnyal közelebbről megismerkedni: egyrészt azért, hogy még nagyobb élmény legyen a kirándulás, ha közben ráismerünk ezekre a csodálatos értékekre, másrészt azért is, mert akár többszázezres bírságot is bezsebelhetünk egy-egy növény letépéséért. Több tavasszal nyíló virágunk számít ugyanis védettnek vagy fokozottan védettnek, ezért több tíz vagy akár százezres büntetéssel is járhat a rendkívül magas természetvédelmi, eszmei értékű növények leszedése.

A büntetés természetkárosítás esetén 1-5 évi szabadságvesztés is lehet,

ha az elpusztított egyedek pénzben kifejezett együttes összege eléri a fokozottan védett egyedeinek legmagasabb, pénzben kifejezett értékének a kétszeresét.

Szigorúan büntetik a szabálysértőket

Az élővilág jogszabályi védelme napjainkban kétféle módon valósul meg. Egyrészt védelemben részesülnek bizonyos állat- és növényfajok, ugyanakkor a védelem egy másik lehetősége, amikor úgynevezett védett természeti területeken (nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, természetvédelmi területeken és természeti emlékek helyén) az élővilág területi védelemben részesül. A 733 jelenleg védett növényfajból 87 fokozott védettséget élvez. 2000 óta 37%-kal nőtt a védett növények száma, ezen belül a fokozottan védetteké több mint kétharmadával. Aki jogellenesen megszerzi, forgalomba hozza, az ország területére behozza vagy onnan kiviszi, azon átszállítja vagy éppen azzal kereskedik, illetve károsítja vagy elpusztítja, az bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Emellett arra is érdemes odafigyelni, hogy védett területen a nem-védett fajok, például a népszerű medvehagyma gyűjtése is tilos, illetve engedélyhez kötött. Nem védett területen, nem védett fajokat saját célra, azaz 1-2 marékkal, lehet gyűjteni.

Milyen fajokkal is találkozhatunk, és mit érdemes tudni róluk?

A tavasszal virágzó növényekkel kapcsolatos ismeretekből gyűjtöttek össze egy csokorra valót a pilisi erdészek, íme tehát, milyen virágokkal találkozhatunk, ha kimerészkedünk a közeli erdőkbe:

• A legkorábban virágzó fajok közé tartozik a hóvirág, amely egyes helyeken már januárban megjelent, majd szerencsésen átvészelte a márciusi telet. Védett növény, és áprilisra már csak néhány hűvösebb zugban található, de az északi lejtőkön még lehet néhány fotót készíteni róla.
• Szintén korai fajnak számít a csillagvirág, ami gyakori a folyómenti ligeterdőkben és az üde, jó vízellátottságú területeken.
• Különlegesen szép védett növény a pirosló hunyor, ami jellemzően az Északi-középhegységben előforduló faj, de térségünkben, a Visegrádi-hegységben is megtalálható. Rokonai között igen érdekes, zöld virágszirmú fajokat is találunk, s számos kertészeti változata is létezik, ezek a szabadon beszerezhetők, de az erdőben található példányokat kímélni kell!
• A legtöbbször tölgyesek alján szinte szőnyegként borítják a talajt a keltikék. Két fajuk közül az odvas keltike földalatti üreges gumójáról, míg az ujjas keltike leveleinek alakjáról kapta a nevét. Lila, rózsaszínbe hajló, vagy fehér virágaik erősen illatoznak. Önmagukban mérgezőek, de értő kézben gyógynövényként használatosak. Érdekességük, hogy magvaikat a hangyák terjesztik.
• A védett növényeink egyik legszebbje a leánykökörcsin. Erdei tisztások, bokros erdőszélek ritka virága, de ahol megjelenik, ott nagyobb csoportokban is előfordul. Rokona, a fekete kökörcsin, még ritkább. Semmiképpen se szedjük le, viszont gyönyörű fotókat lehet róla készíteni!
• Ha az egyik legszebb a kökörcsin, akkor a másik legszebb minden bizonnyal a szintén védett, élénksárga virágú tavaszi hérics. Tudományos elnevezése (Adonis) egy ógörög mondára vezethető vissza: amikor a férfiszépséget megtestesítő Adoniszt egy vadkan megölte, azokon a helyeken, ahová a vére kicsöppent, a virág egy-egy piros virágú rokona bújt elő. Más változat szerint Aphrodité, a szerelem istennője maga változtatta virággá Adoniszt. Akárhogy is volt, a száraz tisztásokon nyíló, kikericsnek is nevezett védett virág joggal pályázhat a legszebbnek járó elismerésre.
• Nem véletlen a sárga virágú salátaboglárka elnevezése, régen ugyanis leveleit rendszeresen fogyasztották. A virágzás időszakában ez azonban tilos, mert ilyenkor méreganyagot termel, amire a levél csípős íze is figyelmeztet!
• Nemcsak a virágjaik, de a nevük is gyönyörű a szellőrózsáknak. Legritkább és védett közülük a fehér virágú erdei szellőrózsa, ami a szárazabb, meszes talajú erdőkben fordul elő. Gyakori, olykor tömeges előfordulású a sárga virágú bogláros szellőrózsa, ami a nedvesebb termőhelyeken, szurdok- és ligeterdőkben nyílik.
• Nem maradhat ki a felsorolásból az illatos ibolya, ami főleg a napos tisztásokat, erdőszéleket borítja. Mint ahogy a neve is utal rá, erős illata miatt napjainkban több helyen termesztik, de a középkorban gyógyászati célokra is használták. Az ibolyák között találunk illat nélküli virággal rendelkező fajokat is, ilyen például az Északi-középhegységben gyakori sovány ibolya.
• A tavasz biztos jele a cserjék között a húsos som sárga virágainak megjelenése. „Somvirág, somvirág, aranysárga a világ” – jól utal az ismert vers a kirándulásra csábító hangulatra, amit tavasszal, a sombokrokkal borított erdők árasztanak. A húsos som ősszel érő termései ehetőek, kiváló lekvár készül belőlük. Fája pedig igen szívós és ellenálló, ezért szerszámnyelek, túrabotok kedvelt faanyaga.
• Egyes fafajok is már a lombfakadás előtt virágoznak. A városi fasorokban, parkokban is láthatjuk már a korai juhar zöldessárga virágait, amiket a színe miatt sokszor friss leveleknek vélhetnénk. Szabad állásban a korai juhar már 10 éves kora körül virágzik. A főváros környéki erdők tipikus elegyfája, bőséges lombja lehullva fontos talajjavító hatású.
• Patakok és folyók mentén lassan elvirágzik már a mézgás éger. A patakok és folyók menti ligeterdőkben, vagy a láperdőkben található fafaj porzós virágai a látványosabbak: barnásvörös, lecsüngő barkákban nyílnak. Ugyanazon a faegyeden találhatók a termős virágok is, azaz úgynevezett egylaki fajról van szó. A vizes élőhelyek igen fontos ökológiai szerepű fafaja, érdekes, sárgás színű faanyaga különlegesnek számít.
• Már a tavaszi lombfakadással egy időben virágzik a madárcseresznye, aminek fehér virágai messzire ellátszanak a tavaszi erdőben. A kilátókról körbetekintve ilyenkor akár egyesével megszámolható, hogy hány cseresznyefa van a környéken. Az erdőkben élő cseresznyefajok júniusban érő termése ugyan ehető, de a legtöbbször kesernyés ízű, ezért inkább a madarak eledelének számít.

Zsebbenyúlós lehet a büntetés

Hogy némi elképzelésünk legyen, milyen mértékű bírság ütheti a markunk, összeszedtünk néhány ismertebb virágot, illetve hozzá a bírság összegét. A védett növényekről szóló teljes lista itt olvasható. Ezek mentén érdemes átgondolni: valóban megéri letépni pár szál virágot, hogy néhány óráig gyönyörködhessünk bennük?

• Kikeleti hóvirág: Magyarországon ez az egyedüli őshonos hóvirágfaj. Rendkívül ismert, népszerű növény, de gyűjteni nem szabad. Termete: 10-20 cm. Februártól áprilisig virágozhat. Üde- és nedves lomboserdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyómenti ligeterdőkben.
  
  Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft
• Dombi ibolya: Az ibolya az ibolyafélék családjának névadó és egyben legnagyobb nemzetsége, mintegy négyszázötven fajjal. A fajok többsége évelő gyökérzetű lágyszárú, néhány félcserje, egy csoportjuk egy- vagy kétéves lágyszárú növény. Termete: 4-15 cm. Márciusban, áprilisban virágzik.
  
  Természetvédelmi értéke: 5000 Ft
• Tavaszi kikerics: Az Ásotthalmi Lápréten él a Kárpát-medence egyik legjelentősebb, körülbelül 80000 tövet számláló állománya. A törékeny, rózsaszín-ibolyás színezetű növényt hívják egyhajúvirágnak vagy tavaszkikericsnek is. Magyarországon fokozottan védett, azonban valószínű, hogy hathatósabb védelem nélkül a hazai állomány nagy része ki fog pusztulni.
  
  Természetvédelmi értéke: 250 000 Ft
• Kakasmandikó: Szent György virágának is nevezik, illetve kutyafoggyökérnek is, a tatárok szerelemkeltő szernek tartották. Termete: 10-30 cm. Márciusban virágzik. Inkább mészkedvelő, így bükkösök, gyertyános-tölgyesek, száraz tölgyesek, hegyi és nedves rétek virága.
  
  Természetvédelmi értéke: 50 000 Ft
• Kárpáti sáfrány: A nősziromfélék családjába tartozó faj, európai eredetű. Termete: 10-20 cm. Márciusban, áprilisban virágzik. A Kárpátok és a Balkán-hegység endemikus növénye. Élőhelyei hegyvidéki, alhavasi rétek, legelők, bozótok, üde lombhullató erdők, főként gyertyános–tölgyesekben, keményfa-ligeterdőkben és ezek tisztásain él.
  
  Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft
• Magyar kökörcsin: Magyarországon bennszülött növény, de alig tíz, kisebb-nagyobb különböző helyzetű populációja fordul elő a Nyírségben. Ezen kívül a Pilisben és a Bodrogközben is előfordul. Fokozottan védett. Termete: 6–10 (–20) cm. Márciusban, áprilisban virágzik. Mészszegény vagy mészmentes, száraz, sovány homoktalajon, napos vagy félárnyékos, viszonylag meleg termőhelyeken fordulnak elő.
  
  Természetvédelmi értéke: 100 000 Ft
• Tavaszi hérics: A boglárkafélék családjához tartozó, mérgező növényfaj. Termete: 5–40 cm. Márciustól májusig virágzik. Mészkedvelő sztyepnövény, száraz, napsütötte pusztafüves lejtőkön, zárt sziklagyepekben, lösz- és homoki gyepekben, karsztbokorerdőkben, ligetes tölgyesekben, irtásréteken és legelőkön néhol ma még gyakori.
  
  Természetvédelmi értéke: 5000 Ft

Címlapkép: Getty Images