Erről a legtöbb magyar megfeledkezik, ha vízparton nyaral: akár az életünk is múlhat rajta

A WHO és az UNICEF legutóbbi gyermekek sérüléseinek megelőzéséről szóló globális jelentése szerint, naponta hozzávetőleg 2000 gyerek veszti el az életét balesetben. Ezeknek a fele azonban megakadályozható lenne megfelelő odafigyeléssel.

Magyarországon a kétezres évek elején a 0-18 év közötti korosztályban 40, 2019-ben 4, 2020-ban 7, 2021-ben pedig 9 gyermek hunyt el vízbefulladás miatt.

Az ezredfordulótól kezdve azonban egyre csökkent a halálos balesetek száma, ami egyrészt köszönhető a felnőtt társadalom nagyobb odafigyelésének, a Mentőszolgálatnak, civil szervezetknek, például a Vízimentők magyarországi Szakszolgálatának, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány munkájának és a különböző kampányoknak, melyek felhívják a figyelmet a vízi balesetekre, de a vízbeesést gátló eszközök, termékek használata is jelentős szereppel bír a probléma megelőzésében.

Dr. Kassai Tamás, a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ osztályvezető főorvosa, traumatológus és kézsebész szakorvos, gyermektraumatológus specialista, valamint a Magyar Gyermekmentő Alapítvány kivonuló mentőorvosa szerint 3 módon lehet megelőzni a víz alá merüléssel kapcsolatos baleseteket:

Elsődleges prevenció, hogy nem engedjük a gyermekeket a tengerbe, Balatonba, vagy akár a családi medence köré egyedül, folyamatos figyelmet szentelünk számukra, amíg a parton vagy a kertben tartózkodunk. Utóbbi esetet tekintve nagyon fontos a megelőzésben a medencék körbekerítése, vagy azok lefedése. Másodsorban az olyan eszközök használata, mint például a galléros mentőmellény vagy az úszógumi nagy biztonságot nyújthat viselőjének. Ezeken túl a megfelelő elsősegélynyújtás és az azonnali ellátás is kiemelt szereppel bír a baj bekövetkeztekor

Azzal kapcsolatban, hogy milyen idős korú gyerekekre kell leginkább odafigyelni, Dr. Kassai Tamás úgy fogalmazott:

A problémában leginkább a 4 év alatti kisgyermekek érintettek, akik a víz mellett, olykor felügyelet nélkül játszanak. További érintett korosztály a kamaszoké, akik kockázatértékelése olykor nem megfelelő. Az ő esetükben viszont többnyire nyílt vízi balesetekről beszélhetünk

Tehát ne vegyük félvállról a figyelmeztetéseket!

A Balaton vizén egy nyári napon akár százezren is lehetnek, fürdőzők, csónakázók, vízi biciklizők, vitorlások, komolyan kitéve a tó szeszélyes időjárásának. Nem is kell pusztító viharokra gondolni, a felhőmentes forró napokon is komoly problémát tud okozni a déli szél, amely a déli part közelében sokszor csak gyenge szélnek tűnik, amely könnyen besodorja a gumimatracokat, vízi bicikliket. A parttól eltávolodva a szél egyre erősebb lesz, és nagyon gyakran előfordul, hogy mire a matracokon, vízi bicikliken tartózkodók észbe kapnak, már olyan nagy a szélnyomás, hogy nem tudnak kimenni a partra. Sokszor a vízi rendészet motorosai mentik ki a bajbajutottakat. Ha verőfényes meleg nyári napon érvényes viharjelzést látunk, érdemes erre gondolni.

Látványosabb viharokat tudnak okozni a zivatarok. Alig 20 perc elegendő ahhoz, hogy a "semmiből" hatalmas felhőtornyok keletkezzenek. A zivatarok okozta szélviharok hirtelen csapnak le a vízre, szemmel is jól követhető szélsávokban. A helyi zivataroknál előfordulhat, hogy amíg az egyik helyen viharos erősségű a szél, 4-5 kilométerrel arrébb teljes a szélcsend. Az ilyen típusú viharok általában nem tartanak sokáig.10-15 perc után jelentősen mérséklődik a szél.

Más a helyzet a zivatarrendszereknél, vagy a nagyobb időjárás-változásokat okozó hidegfrontoknál. Az Alpok felől a Dunántúlra bezúduló hideg levegő akár egy gigantikus dugattyú feltorlaszolja maga előtt a meleg levegőt, és széles zivatarláncok alakulnak ki. Tapasztaltabb balatoni vízjárók jól ismerik ennek előjeleit, az északnyugati ég alján elszürkülő eget, a vihar előtti forró, nyomott levegőt.

A legváratlanabb és talán a leghevesebb viharok azonban délnyugatról törnek a Balatonra. Nagyon összetett meteorológiai folyamatok eredményeként jóval a hidegfront előtt, Szlovénia irányából fejlődnek a vonalba rendeződött hatalmas zivatarok, amelyek hevességüknél és gyors mozgásuknál fogva nagyon nehezen jelezhetők előre, és a hazai tornádók nagy részéért ők a felelősek. Amikor a felhőkből kirontó szél a sima vízre tör, nincs idő ahhoz, hogy a vízen hullámok alakuljanak ki, a szél felkapja a vizet és kialakul a felszín fölötti körülbelül 1 m magas vízfüggöny. Ebben a rétegben olyan nagy a levegő víztartalma, hogy a vízben úszó ember tüdeje feltelik vízzel, egy idő után meg is fulladhat, annak dacára, hogy az illető jó úszó, vagy akár mentőmellényt is visel. Gyakori az olyan eset, amikor egy időjárási frontot nem kísérnek felhők, látszólag semmi előjele nincs a hirtelen szélfordulásnak, a szélerősödésnek.

Ilyenkor is csak egyetlen mód van arra, hogy időben felismerjük a veszélyt: figyelemmel kell kísérni a viharjelzést.

Négy legnagyobb tavunkon április 1-től október 31-ig működteti a Katasztrófavédelem a viharjelzőrendszert. Kevesen tudják, hogy mire kell figyelni és mit jeleznek a lámpák, illetve az okostelefonos applikáció. Pedig a viharjelző rendszer értünk van, a fürdőzők, sportolók biztonságát szolgálja. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a Balatonon, a Tisza-, a Velencei-, és a Fertő tavon fürdőzők, sportolók számára.

A viharjelzés fokozatai mind a négy tavunkon megegyeznek, és mindegyiken villogó lámpákkal jelzik, még a szél erősödése előtt, hogy veszélyessé fordulhat az időjárás. Érdemes vízbe vagy vízre menetel előtt tájékozódni arról, hogy hol vannak a viharjelző lámpák, melyik irányba kell figyelnünk. A TaVihar nevű mobiltelefonos alkalmazásban karikákkal jelzik lámpák helyét, ahogyan a Katasztrófavédelem honlapján is.

A viharjelzés figyelemmel kísérése saját biztonságunk szempontjából fontos. A vihar erejét tekintve alapfok, első- és másodfokú viharjelzést különböztetünk meg.

• Alapfok:
  
  Ha a jelzőrendszer alapon van, akkor a legerősebb széllökések a következő órákban várhatóan nem haladják meg az erős, 40-45 km/h sebességet. Alapfok esetén nem lép működésbe a viharjelző lámpa.
• Elsőfokú viharjelzés:
  
  Elsőfokú viharjelzés esetén a szél várhatóan erősebb lesz, mint 45 km/h, azonban nem haladja meg a 60 km/h sebességet, a viharjelző berendezés percenként 45-öt villan. Ebben az esetben úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. A szélirány figyelemmel kísérése nagyon fontos.
  
  Például, ha valaki az északi parton fürdik, amikor elrendelik az elsőfokú viharjelzést, és déli szél van, nem kell annyira aggódni, nagyok lesznek a hullámok (bár ezekkel is érdemes vigyázni), de mindenképpen hamar partot érünk, ha azonban északi szél van, és az északi parton vagyunk, akkor nagy a veszélye annak, hogy elsodródunk. Ilyenkor kerülni kell a gumimatracos, gumicsónakos stb. eszközökkel való fürdőzést és ha már elvitte a szél a fürdőeszközt, akkor se ússzunk utána, nem érdemes kockáztatni az életünket pár ezer forintért.
• Máspdfokú viharjelzés:
  
  Másodfokú viharjelzés esetén már viharos – 65 km/h-t meghaladó – szél várható, a viharjelző lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ebben az esetben a vihar rövid időn belüli megérkezését jelzik. Ilyen esetben fürödni tilos! Továbbá tilos csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni (a vitorláshajók kivételével). Aki megszegi ezeket a szabályokat az felelőtlenül kockáztatja az életét.
  
  A másodfokú viharjelzést nagyon sokszor nem veszik figyelembe a fürdőzők, pedig Ők vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Ilyenkor számítani kell arra, hogy „porzani” fog a víz, ami azt jelenti, hogy a vízfelszín felett akár 40-50 cm magasságban is 80-90 % páratartalmú a levegő, tehát itt is szinte lehetetlen levegőt venni. Ilyen helyzetben arra kell törekedni, hogy kikerüljünk ebből a rétegből valamilyen módon.

Hogy kérhetünk segítséget baj esetén?

Ha a Balatonon kerülünk bajba, a leggyorsabban úgy kapunk segítséget, ha a BalatonHelp alkalmazáson keresztül értesítjük a vízimentőket. Csak meg kell nyomni az alkalmazás segélyhívóját, és a Mentésirányítási Központunk azonnal megkapja a GPS koordinátáinkat, rögtön elindul oda a mentőhajó. Fel is hívják azt a telefonszámot, amiről a jelzés érkezett, de ha a bajbajutott nem tudja felvenni, akkor is az adott GPS ponthoz indulnak.

• A BalatonHelp applikáció Androidos telefonra innen, IOS-re innen tölthető le.
• A TaVihar alkalmazás Androidos telefonra innen, IOS-re innen tölthető le.

A széllel és az esővel kapcsolatban fontos tudni még egy veszélyről, ami miatt azt javasoljuk, hogy ne menj úszni szélben vagy esőben. Ha fúj a szél, a víz felszínén könnyen kialakulhat egy kb. 30-40 centiméteres páraoszlop, pont ott, ahol az úszó a levegőt veszi, jobban mondva venné. Ez a páraoszlop láthatatlan, tehát az úszó vízzel kevert levegőt lélegzik be, aminek következtében megfulladhat. Az eső is okoz hasonló bajt, az esőcseppek felcsapódása, valamint a víz és a levegő hőmérsékletének különbsége miatt is kialakul ez a jelenség.

Mire számíthatnak azok, akik valamelyik hazai tavunk mellett pihennek?

Időjárás tekintetében az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadta már figyelmeztető előrejelzését az egész ország tekintetében a zivatarok miatt. Mint írják, kedden,

késő délutántól a Dunántúl nyugati és középső részén (leginkább az Alpokalján és a Balaton tágabb környezetében) egyre nagyobb területen várható zápor, zivatar. Az intenzívebb cellákat elsősorban felhőszakadás (akár > 30-40 mm) kísérheti, de kisebb eséllyel jégeső (apróbb szemű), illetve szélerősödés (> 45-50 km/h) is előfordulhat környezetükben.

A zivatartevékenység keddre virradó éjszaka az ország középső, keleti részére is átterjed, s a délelőtt, kora délután folyamán is számítani lehet még beágyazott zivatarokra. Délután a zivatarok számossága északnyugat felől várhatóan csökken, de szórványosan még ezt követően is előfordulhat egy-egy cella a maihoz hasonló kísérőjelenséggel.

• Előrejelzés a Balaton és a Velencei-tó térségére:
  
  A gyenge-mérsékelt (5-20 km/h) nyugatias (dny, d, ény) irányú szél a keleti medencében és a Velencei-tónál időnként megélénkülhet (25-30 km/h, átmenetileg egy-egy ~35 km/h) délnyugati felől. A délután második felétől nyugat felől változó irányúvá válik a legyengülő légmozgás (3-15 km/h), a képződő záporok hatására azonban átmeneti élénkülés-erősödés előfordulhat (25-45 km/h).
  
  A déli órákra már keleten is erősebben megnövekszik a felhőzet, amely délután szakodozottabbá válik, így ekkor a fátyol- és gomolyfelhők mellett már nyugaton is előfordul szűrt napsütés. Egy-egy zápor napközben kialakulhat, de érdemileg az esti órákhoz közeledve nő a csapadék kialakulásának az esélye. Késő este 21, 22 fok valószínű. A Balaton Siófoknál 23.5, a Velencei-tó Agárdnál 25 fokos.
• Előrejelzés a Tisza-tó térségére
  
  A gyenge, mérsékelt (5-20 km/h), nyugatias szél kora délutántól időnként kissé megélénkül (25-30 km/h). Többnyire napos lesz az idő a megnövekvő fátyolfelhőzet mellett. Csapadék nem valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 fok körül alakul. Késő este 22 fok valószínű. A Tisza-tónál az élő Tisza vizének hőmérséklete 24 fok.

Címlapkép: Getty Images