Meseszép vallási helyek a vidéki Magyarországon: fillérekért ismerheted meg rejtélyes történelmüket

2021-ben indult útjára a Magyar Templom-felújítási Program, mely során összesen 1800 templom újul meg, melyek közül 1400 magyarországi, 400 pedig határon túli magyar lakta településeken van. Az elmúlt évek alatt rengeteg munka zajlott szerte az országban, ezek közül néhány példa:

• Több mint félmilliárd forint értékben újultak meg templomok Baranyában
• 137 templom újult meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
• Több mint négymilliárdból újítottak fel templomokat Salgótarjánban és környékén
• Győr-Moson-Sopron megyében 1,663 milliárd forintból újult meg 110 templom és imaház
• 63 templom, imaház, lelkészi otthon újult meg Bács-Kiskun megyében
• 823 millió forintból újultak meg templomok Zala megyében
• 61 településen 72 templom újulhatott meg Somogyban

Különleges templomok, vallási helyek várnak a vidéki Magyarországon

Rengeteg épületet korszerűsítettek és még van ahol zajlanak a munkálatok, nem csoda, hiszen minden megyére jut jó pár különleges szakrális hely hazánkban. Amikor belföldi utazást tervezünk, érdemes tehát az adott település templomait, kápolnáit szemügyre venni, hiszen szinte kivétel nélkül minden épületnek megvan a maga története, melyhez legendák, csodatételek vagy akár rejtélyek kapcsolódnak. Nem beszélve arról, hogy történelmünk során rengeteg templom, vallási helyszín kiemelkedő szerephez jutott, ezekről pedig még többet tudhatunk meg egy-egy látogatás, séta során.

Merre induljunk? Mit érdemes megnézni?

1. Debrecen egyik fontos jelképe, a református nagytemplom

A református nagytemplom az ország egyik legszebb klasszicista stílusú épülete és a „kálvinista Rómának” becézett Debrecen jelképe. Építészeti jelentősége mellett fontos történelmi események színhelye is volt, többek között hazánk egyik legfontosabb 1848–1849-es nemzeti emlékhelye. Tehát azon túl, hogy a város jelképe, a múltban fontos történelmi események tanúja is volt. Például itt olvasta fel Kossuth Lajos a Habsburgok trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot, és országgyűlést is tartottak már benne. De a neoklasszicista stílusban megépült, közel kétezer fő befogadására képes nagytemplomot 1991-ben még II. János Pál pápa is meglátogatta, mielőtt megkoszorúzta az Emlékkertben a gályarabok emlékművét.

Fontos tudni, hogy minden évszakban ellenőrizni kell a nyitvatartást, hiszen mindig változik! Kedvezményekről is olvashatunk a belépők között böngészve.

A nyári nyitvatartás (június 1-től augusztus 31-ig):

Hétfőtől péntekig 9-18 óráig.
Szombaton 9-13 óráig.
Vasárnap 12-16 óráig.

Belépők:

2. Járd be a csodarabbik útját

A Csodarabbik útja Magyarország legnagyobb zsidó zarándokútja. A 150 kilométeres útvonal bejárja Tokaj‑Hegyalja zsidó emlékhelyeit és épített örökségeit. A zarándokút érinti az egykori csodarabbik sírjait, a zarándokok megismerhetnek a csodarabbik életével, a hozzájuk kapcsolódó legendákkal, az érintett települések egykori zsidó lakosságának történelmével, hagyományaival, a térségben betöltött szerepével és a lélegzetelállítóan szép Tokaj‑Hegyaljával.

A zarándokút a mádi Zsidó Kulturális és Információs Központból, a volt rabbiképzőből indul és ott is fejeződik be. Épp ezért Mád Tokaj‑Hegyalja emblematikus zsidó kulturális emlékhelye. Mádon egy 18. század végén, copf stílusban épült zsinagóga tekinthető meg. A mádi a világ zsinagógáinak egyik legszebbike, így joggal szerepel a Világ legszebb 100 zsinagógája című amerikai albumban. Érdekesség, hogy a régi temető a tokaji vár romjainak falánál, a Bodrog árterében található, ezért csak komppal közelíthető meg. Bodrogkeresztúr az útvonal egyik kiemelt pontja, itt élt ugyanis a zsidó közösség híres csodarabbija, Reb Steiner Saje.

Az út több napos program, a szálláshely árakról és egyéb költségekről itt olvashatunk. Itt lehet kalkulálni azzal, milyen szállást szeretnénk, hány főre stb.

3. Esztergomi Bazilika

Esztergom legmagasabb pontján, a dolomitos várhegyen tornyosul a város legfőbb látványossága, az esztergomi bazilika. A klasszicista stílusban épült főszékesegyház 100 méteres magasságával hazánk legnagyobb és méreteit tekintve a Európa egyik legnagyobb bazilikája. Az épület azonban nemcsak a külsejével, hanem izgalmas történetével is elkápráztat majd titeket.

Az idők során négy érsek és négy építész vezette a munkálatokat – köztük Packh János és Hild József, akiket koruk kiemelkedő építészei között tartottak számon. Az épület 1856-ban még nem készült el teljesen, mégis sor került az ünnepélyes felszentelésére. Ekkor hangzott el először Liszt Ferenc Esztergomi miséje (Missa Solemnis), amelyet a zeneszerző erre az alkalomra komponált, és személyesen vezényelt. A II. világháború alatt a bazilikát súlyos támadás érte: körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá, aminek következtében az oszlopcsarnok és a kupola is megsérült. A helyreállításokat követően visszanyerte régi pompáját, 2005-ben pedig impozáns díszkivilágítást is kapott.

4. Krisztus hajója

Szintén fantasztikus élmény vár a siófoki evangélikus templomban – az egyik leghíresebb magyar építész, Makovecz Imre tervei alapján készült szakrális épület bővelkedik gazdag jelképrendszerekben. Somogy vármegye egyik különleges épülete, a város egyik jelképe. A Makovecz Imre tervei alapján organikus stílusban épült templom 2014 óta országos műemléki védelem alatt áll, 2015-ben pedig megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címet is.

Makovecz Imre templomtervei közül ez volt az első. A „Krisztus hajójának” is nevezett épület négy része a négy égtáj felé mutat, négy bejárata is van. Jelképrendszere gazdag: a főbejárat felett angyalszárnyak láthatók, amelyek a templomba betérőket „óvják”, a tető csúcsán pedig életfát helyeztek el, amelyből kereszt nő ki: ennek jelentése az, hogy a golgotai kereszt nem a halált jelképezi, hanem az örök élethez vezető utat mutatja. Oltárképe nincs, helyette az oltár fölött Péterfy László A feltámadott szobra című alkotása áll.

Nyitvatartás május 1. -szeptember 30.:

hétfőtól szombatig 10.00 - 12.00,

és hétfő, péntek, szombat 16-18-ig.

Belépés: díjtalan

+1 Béke-sztúpa, Zalaszántó

Ha közel áll hozzád a buddhizmus, akkor mindenképp nézd meg a zalaszántói Béke-sztúpát, amely Európa egyik legnagyobb sztúpája, és Buddha szellemét, bölcsességét, együttérzését és szeretetét jelképezi. A Zalaszántói sztúpa Európa egyik legnagyobb sztúpája, időrendben Magyarország hatodik buddhista emlékhelye. A szentély a Zalaszántó melletti Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. A sztúpát Őszentsége a 14. Dalai Láma szentelte fel magyarországi látogatása során. A délkelet felé néző, hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A két szerzetes által őrzött szentély belsejébe nem lehet bejutni, zárt építmény.

Az épületen belül Buddha tanításait, egy eredeti Buddha-ereklyéket, egy 24 méter magas életfát, illetve a központjában egy – Dél-Koreából származó, aranyozott Buddha-szobrot helyeztek el. Az épület körbejárható, amelyet elősegít a kör alakú épület lépcsőzetes formájú talapzata. A körbejárásos tiszteletadást az óramutató járásának megfelelően szokták végezni, méghozzá háromszor. A háromszori körbejárást egyre magasabb talapzaton is lehet végezni. Az első szint az éberség négy alapját (lásd: szatipatthána), a második szint a négy helyes erőfeszítést, a harmadik szint a négy erőhöz vezető utat szimbolizálja. A harmadik szinten imakerekek vannak végig a sztúpa falán. A hegynek ezt a részét, amin az építmény található, az Emberi Jogok Parkjának nevezik.

A sztúpa mellett található egy cipő nélkül látogatható meditációs központ, méretes Buddha-szoborral, és egy ajándékbolt is. A területen mindenfelé színes imazászló van kifeszítve. A sztúpa kupolájának a tetején lévő négyszögletes alakzat a világ csúcsán élő istenek lakhelyének a szimbóluma. A csúcs a tűz elemet jelképezi, a gyűrűk vagy a spirál övezetei a megvilágosodási szinteket jelentik.

A belépés mindenki számára ingyenes.

Címlapkép: Getty Images