Gigafejlesztések várnak a vidéki kerékpárutakra? Itt épülhetnek újabb útvonalak a jövőben

Ez lett a 2024-es Év Kerékpárútja:

Idén ötödik alkalommal hirdették meg az Év Kerékpárútja pályázatot, melyet 1743 szavazattal nyert a Beregi kör, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe érkezett tehát az egyik legrangosabb kerékpáros turisztikai díj. A 11 döntősre összesen több mint 11 ezer szavazat érkezett a kerékpározás szerelmeseitől.

Mit érdemes tudni a Beregi körről?

Magyarország keleti csücskében vezet a 2024-es Év Kerékpárútja, amely 1743 szavazattal lett nyertes. A Gergelyiugornyáról induló túra 50 kilométernyi élménnyel vár. A keletre startoló út első látnivalója Tákos református temploma, melyet mezítlábas Notre Dame-ként is emlegetnek. A zsindelytetős templomokból lesz még bemutató: Csarodán, Tarpán és Márokpapin is lehet találkozni a középkorban emelt lenyűgöző épületekkel.

Tarpán az őstermészet mutatja meg magát, a Nagy-hegy romvulkánja a földtörténeti múlt valóságát fedi fel. A kis forgalmú aszfaltutakon tekerve számos kerékpáros pihenőnél, túraközponton fújhatod ki magad. A táblák minden esetben mutatják a helyes irányt, így eltévedni nem könnyű. Nyáron érdemes hűsölnöd egyet a Tisza vizében a jándi vagy a gergelyiugornyai szabadstrandon. A kör kiegészíthető egy tivadari kitérővel, ahol a Tisza bemutatóház és a szabadstrand a fő látnivaló. Ha Beregbe látogatsz egy bringatúrára, biztosan élményekkel megpakolva térsz haza. Ez a túra azonban csak a jéghegy csúcsa, a térség egy teljes kerékpártúra-hálózattal vár vissza.

Mi a helyzet a magyarországi kerékpárutakkal?

Magyarország kerékpárút-hálózata az országban eddig épült és a jelenleg építés alatt álló bicikliutak többé-kevésbé összefüggő hálózatából áll. Nyugat-Európához viszonyítva hazánkban viszonylag rövid azon úthálózat hossza, melyet a kerékpárosok biztonságos körülmények között használhatnak. Napjainkban a Fertő-tó, a Balaton, Budapest és a Tisza-tó környéke az ország kerékpárút-hálózattal legsűrűbben behálózott vidékei.

A korábbi évek során a különböző kerékpárút építési fejlesztések nem egységes, központi tervek alapján, hanem elsősorban a helyi igények kielégítése céljából épültek. A 2000-es évektől fogva azonban elsősorban a fentebb említett négy régióban, valamint több másik térségben (Sárospatak, az Által-ér mente, a Körösök vidéke stb.) egymáshoz szorosan kapcsolódó, egymásra épülő kerékpárút-építés kezdődött el

Milyen fejlesztések várhatók még a magyar vidéken?

Magyarország kiváló kerékpáros turisztikai desztináció lehet, hiszen domborzata változatos, ugyanakkor könnyen járható, a magashegységek hiánya miatt. A kultúrtájak, az erdőterületek, folyók és tavak vonzó célpontok a kerékpárosok számára. Az éghajlat évi 6–8 hónapos szezont tesz lehetővé, a csapadékos napok száma alacsony. Mindezeknek köszönhetően – és az elmúlt két év korlátozásai következtében – növekvő forgalom jellemzi a kerékpáros turizmust.

Ahogy a Nemzeti Kerékpáros Stratégia 2030 című kiadványban olvashatjuk, a kerékpáros turizmus és az ehhez kapcsolódó civil szervezetek összefogására alakult meg 2017 nyarán a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ). A szervezet számos kerékpáros turisztikai fejlesztést valósított meg létrehozása óta. A kerékpáros turizmus koordinációjáért az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) felelős. A központ a különböző turisztikai és üzleti szereplők kerékpáros turizmusra vonatkozó tevékenységének összehangolását tűzte ki céljául. Feladata ezen kívül a kerékpáros közlekedés promotálása, a kerékpáros szabadidőtöltés népszerűsítése, és az elért emberek számának növelése is.

Magyarország kerékpáros útvonalai közül azok a legforgalmasabbak és legnépszerűbbek, amelyek egybefüggő túrahálózatot képeznek vagy a nemzetközi kerékpáros hálózat tagjai (például Balatoni Bringakörút, EuroVelo 6, EuroVelo 11, a Tisza-tó és Velencei-tó körüli túrák). Nagy tavaink egyre inkább önálló kerékpáros turisztikai desztinációként is megjelennek Magyarország idegenforgalmi kínálatában.

Jelenleg 9100 km hosszúságú kerékpáros úthálózat áll a turisták rendelkezésére, melyből 4000 km önálló kerékpárút, 5100 km kijelölt kerékpárút. A turisztikai célú kerékpáros útvonalak hazai rendszere folyamatosan fejlődik. A gerinchálózat fontos eleme a 4 EuroVelo útvonal, melyek remek lehetőséget biztosítanak arra, hogy Magyarország felkerüljön az európai kerékpáros turisztikai térképre.

Mint azt a kiadványban is hangsúlyozzák, további fejlesztésükre még szükség van. A kerékpáros turisztikai útvonalak egyre több helyen alkotnak térségre kiterjedő hálózatot. Kiemelendő kezdeményezések történtek az Őrségben, a Szigetközben, a Körösök mentén, a Mura és a Dráva mentén, a Felső-Tiszavidéken. A Tisza-tó kör a Tiszafüred-Poroszló híddal bezárult. A Velencei-tó a Budapest Balaton bringaút megépülésével ismét felértékelődött. Az útvonalak minősége és attraktivitása érdekében a tervezés és nyomvonal kijelölés azonban még továbbfejlesztendő.

Ahogy azt a kiadványban írják, közel 1000 km kerékpárút tervei állnak készen a forrásbevonásra. Ehhez még erdészeti, mezőgazdasági utakon, gátakon és kisforgalmú közutakon további 4500 kilométer kitáblázása is előkészítés alatt áll. A megtervezendő szakaszok kijelölésekor előnyben részesültek azok a szakaszok, amelyek külterületen vannak, hálózati szempontból kritikusak vagy turisztikai és hivatásforgalmi szempontból nagy jelentőségűek.

Az infrastrukturális fejlesztések mellett a kerékpárosoknak nyújtott szolgáltatások fejlesztése is elindult. Az ország több területén, a Balaton térségében, a Sopron-Fertő térségben, a Tisza-tónál és a Felső-Tisza vidékén elsősorban GINOP forrásokból történtek fejlesztések. Erre alapozva a kerékpárosbarát szolgáltató hálózat kiépítése is megkezdődött, melynek jelenleg 300 tagja van (cél a 3000). Komoly előrelépés, hogy a régióban először hazánkban lehet kerékpárral útvonalat tervezni a legnagyobb útvonaltervező segítségével. Az útvonalak minőségéről, nehézségi szintjéről azonban itt nem talál adatot a túrázó. Ennek feloldására az elmúlt években egységes, országos térképi adatbázis létrehozására, ehhez kapcsolódó applikáció (BB365) fejlesztése is elindult, továbbfejlesztése, multiregionális kiterjesztése is folyamatban van. Mindemellett a Magyarországon áthaladó EuroVelo útvonalakat bemutató hazai honlap elérhető és fejlesztés alatt áll.

Az attrakciók, látványos helyszínek és a turisztikai szuprastruktúra (szállás és vendéglátás) is több térségben sűrű hálózatot alkot. A csomagajánlatok száma még nem elegendő, és a kerékpáros turisztikai termékfejlesztés is hiányos. A fejlett kerékpáros útvonalhálózattal és minőségi szolgáltatással rendelkező régióknak és az egész országnak ebben a témakörben nem elégséges a kommunikációja, az információ a potenciális célközönséghez nem jut el. Infrastruktúrát, szolgáltatás-fejlesztést és promóciót is tartalmazó komplex fejlesztések szükségesek.

Az aktív turizmus népszerűségére készített 2020-as kutatás alapján 2017-2020 között a magyarországi lakosság 26%-a túrázott, kirándult kerékpárral és 33% tervezte ugyanezt. A 2022-ben megismételt kutatásban csak az előző évre kérdeztek rá, mégis a megkérdezettek 43%-a válaszolta azt, hogy 2021-ben legalább egyszer részt vett kerékpáros túrán. Ez jelentős növekmény, ami biztató a hazai kerékpáros turizmus fejlődése szempontjából. Akárcsak az az évente 11 útvonalon vándortáborozó 5000 gyermek, akik remélhetőleg a jövő kerékpáros túrázói lesznek felnőtt korukban.

Milyen konkrét célokat fogalmaztak meg a szakemberek a stratégiában?

2030-ra Magyarország legyen az egyik vezető kerékpáros turisztikai desztináció Közép-Kelet-Európában.

Ennek érdekében megvalósítandó célok:

• A külföldről idelátogató kerékpáros turisták számának növelése. A határon átnyúló kerékpárút hálózatok kiépítésével a határon átnyúló túrázás és a szolgáltatók közötti együttműködés feltételeinek biztosítása.
• A rendszeresen, rekreációs célból kerékpározók számának és a belföldi turisták szabadság alatt történő kerékpárhasználatának növelése (Magyarország 2016: 11,3%, Németország 2016: 40%).
• A rendszeresen kerékpározó fiatalok számának növelése vándortáborok és egyéb események, túrák, amatőr versenyek, bringaparkok népszerűsítése által.
• A kerékpáros turizmusból származó bevételek részarányának növelése (a turizmuson belül, az EU-ban ez kb. 10% most).
• A kerékpáros turizmus integrálása a térségi turisztikai kínálatba (pl. kulturális, rendezvény, bor- és gasztroturizmus), ezzel együtt az egyéb turisztikai attrakciók kerékpáros megközelítésének biztosítása minden térségben.
• A kerékpáros fejlesztések fókuszálása az MTÜ által kijelölt 11 db Turisztikai Térségre, valamint a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiában kijelölt 15 db kiemelt kerékpáros térségre és 10 db kerékpáros térségre.

Vállalások:

• 1.500 km kerékpárút építésével és 4.500 km útvonal kijelölésével 15.000 km-re bővitik a kerékpáros turisztikai gerinchálózatot.
• Legalább 5, nemzetközi színvonalú kerékpáros térséget alakítanak ki. A térségek kiemelt kerékpáros kommunikációval, változatos és hálózatos infrastruktúrával, valamint kiterjed kerékpárosbarát szolgáltatói hálózattal rendelkeznek.
• Naprakész, nyílt adatbázist építenek a kerékpáros útvonalakról és szolgáltatásokról.
• Országosan 3000 kerékpárosbarát szolgáltató és 10 kerékpáros központ létrehozását támogatják.
• Legalább öt nemzetközi színvonalú bringaparkot hoznak létre és ösztönzik az erdei kerékpáros ösvények, valamint országúti edzőkörök létesítését.
• Tovább javítják a vasúti kerékpárszállítási lehetőségeket. Ahol lehetséges, ott tesztelik és bevezetik a távolsági buszokon való kerékpárszállítást, ezzel segítik a közösségi közlekedésen való szállítást és csökkentik a károsanyag kibocsájtást.
• Ösztönzik a kerékpárosok igényeire szabott csomagajánlatok és élménycsomagok létrehozását.
• Évente egy nagy kerékpáros turisztikai vándorfesztivált rendeznek és ösztönzik a kisebb, térségi események szervezését.

Címlapkép: Getty Images