Súlyos a helyzet: nehéz év vár a méhészekre, komoly hiány lehet akácmézből

Egyre nehezebb a méhekkel kapcsolatos, komplex problémakört kezelni a szakemberek számára. A rovarok körül kialakult anomáliák ugyanis egyre több felé ágaznak. A klímaváltozásból eredően melegebb lett az ősz, miközben a tavasz és az ősz szinte eltűnt, úgymond „beleesünk” a nyárba, ami alapvetően is melegebb, mint egy átlagos évszakban.

A méhek többek között emiatt sem tudnak téli nyugalomba vonulni: ha nincs hideg, akkor a királynők ugyanis nem állnak le a fiasítással. Ennek viszont az lesz az eredménye, hogy a jelenség tovább „koptatja” a téli méheket, hiszen a hideg évszakban is fent kell tartani azt a hőmérsékletet, ami a fiasításnak szükséges. Ez több mint 30 Celsius fok.

Emiatt a méhek egyrészt jobban elhasználódnak a tél folyamán, másrészt mivel plusz vízre és táplálékra van szükség a fiasításhoz, ezért a rovarok folyamatosan repülnek. Ezért is mondjuk, hogy idő előtt „elkopnak”. Tavaly, de már tavalyelőtt is észrevettük ezt. Például, hogy a méhek decemberben is ugyanúgy repülnek, mint ősszel. Évekkel ezelőtt a méhanyák megszüntették a fiasítást novemberben vagy már október végén. Ennek azonban az atka elleni védekezésben is óriási jelentősége van, ugyanis az atka a fiasításban tud felszaporodni. Amíg a méhcsaládoknál fiasítás van, addig az atka szaporodik és nehezen elpusztítható. Ha a kártevő ellen hatékonyabban tudunk védekezni, akkor nem tud a következő szezonban, már tavasszal megjelenni, és nyárra „feldúsulni

– mondta el a HelloVidék kérdésére May Gábor méhész, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Baranya megyei méhészeti szaktanácsadója.

Mindez azért is gondot okozhat, mert amikor kora nyárra az atkák száma feldúsul, az általa terjesztett a vírusok is megjelennek, amelyek hatással lehetnek a méhek kifejlődésére és a méhcsalád fennmaradására is. A méhészek körében ma már nem ismeretlen a méhek szárnydeformitása, a fekete anyabölcső jelensége, a heveny méhbénulás vírusok megjelenése, amiket az atkák terjesztenek. Azon túl, hogy az atka táplálkozik és szaporodik a méhek fedett fiasításában, megfertőzi a méhet. A szakember azt is elárulta, hogy némelyik vírus hatása úgy jelentkezik, hogy a rovarnak például nem fejlődik ki szárnya. Más vírus az idegpályát támadja meg, ami miatt az állat nem tud megfelelően tájékozódni.

Minél inkább többen vannak a méhcsaládok egy területen belül, a betegségek is annál könnyebben terjednek. Magyarországon pedig nincs probléma még a méhsűrűséggel, mert a beporzó rovarmennyiség rendelkezésre áll. Tény azonban, hogy idén később jelentek meg a méhek a kertekben, néhány esetben nem is észleltük őket, hiszen elfagytak a kora tavaszi virágzó növények. Emellett a kora tavaszi hideg és a fagyok is befolyásolták a méhcsaládok fejlődését. A fagyok miatt kevés gyümölcsfa borult virágba, elfagyott a kajszibarack, a mandula, a korai szilva is, és ezek miatt lényegesen kevesebb volt a méh is

– mutatott rá a méhész szakember.

A legnagyobb problémát viszont valószínűleg az jelenti, hogy elfagyott az akác is. A méhészek az elmúlt 25 évből nem emlékeznek ehhez hasonló, drasztikus helyzetre. Azt prognosztizálják, hogy ez akár még állandósulhat.

Zsinórban ez a harmadik év, amikor az akác fagykárt szenved. Ez a növény nagyon érzékeny, amiben a 0 alatti hőmérséklet már kárt tud okozni. Emiatt idén nagyon komoly hiány várható akácmézből, pedig ez az egyik legnépszerűbb mézfajta. Valószínű, hogy ami mégis a boltok polcaira kerül, az a korábbiaknál is drágább lesz

– magyarázta May Gábor.

A hegyvidéki területeken (Vas és Zala-megyei részek, Északi-Középhegység, Mecsek) idén többszörös a fagyot követően havat is kaptak. Tehát, amit nem vitt el a fagy, ott a növények megfáztak. Erre még nem volt példa. De arra sem, hogy a repce megindult a fejlődésben, aztán elfagyott a szára, és kidőltek a növények. Ma már részben a repce pergetése zajlik, a méhcsaládok felfejlődtek, de a szakemberek még nem tudják, hogy méhek mit tudnak gyűjteni után. Most jönne ugyanis a korábban már emlegetett akác.

Fontos feladat lenne olyan méhlegelőket keresni, ami segít fenntartani a méhállományt. Az Alföldön erre jó opció lehet a vaddohány, ám ha az akác megfagy, akkor valószínűleg a dohány is. Emellett a hárs virágzására várunk június végén, ami még jelentős nektárt tud biztosítani. Ahogy látom, jelen pillanatban kéthetes csúszásban vagyunk virágzás tekintetében

- fogalmazott May Gábor.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk a növényvédő szerek hatásairól sem. A méhészeknek az előző időszakban és idén is többször meggyűlt a baja a különböző rovarölő szerekkel. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a hatoságokkal közösen folyamatosan monitoringozza a növénykultúrákat, és ha valahol csak gyanúja merül fel a peszticidek hatásainak, például a méhek sétálnak a fűben, vagy elhalálozás van a kaptár előtt, akkor a hatóság eljárás alá vonhatja a gazdálkodót.

A méhek indikátor fajok: azonnal jelzik számunkra, hogy valamilyen probléma van. A hosszú hatástartalmú rovarölőszerek hatásait például már évek óta vizsgálja a szakma, és több uniós ország is arra jutott, hogy kezdeményezték a kivonásukat. Mindez tavaly meg is történt, ám sajnos még ebben az évben is használták a megyében, ami komoly problémákat okozott.

May Gábor szerint úgy segíthetjük leginkább a kis beporzókat és biztosíthatjuk azok túlélését, ha több energiát teszünk a fásításba, parkosításba. Javasolja, hogy tegyünk a balkonládákba virágokat, hiszen a rovarok mindent kedvelnek, ami színes, illatos és nektárt ad.

Címlapkép: Getty Images