A magyar borpiac szereplői jelentős nyomás alá kerültek, miután a kiskereskedelmi láncok árcsökkentésre próbálják rávenni a borászokat. A borászok számára azonban most nemcsak a mérséklődő árak, hanem az áremelés elmaradása is végzetes lehet.
Mi áll a hazai magas infláció mögött? Miért magasabb nálunk, mint a legtöbb régiós országban és miért fog lassabb ütemben mérséklődni, mint máshol? Most kiderül.
Milyen trendek alakítják a hazai és a nemzetközi tejárakat, illetve hogy mire számíthatnak a magyar vásárlók a következő időszakban a tejek és tejtermékek árát és elérhetőségét illetően? Most kiderül!
Átlag feletti mértékben emelkedtek az utóbbi időszakban az élelmiszerárak, a vásárlók közérzete azonban súlyosabb drágulást érzékel, mint amilyet a hivatalos statisztika kimutat.
2021-ben az utóbbi 14 évben nem látott mértékű általános drágulás keserítette a magyarok életét, az infláció tombolását pedig az MNB egyelőre sokszori közbeavatkozásával sem tudta megállítani.
Mind az egyszerű magyar vásárlók, mind a szakértők egyetértenek abban, hogy a régi, akár két évvel ezelőtt tapasztalt árak már soha nem fognak visszatérni.
A világon mindenhol drágul a megélhetés. Az EU-s országokban átlagosan 20 százalék az élelmiszer-infláció, erre pedig Magyarországon pluszban rárakódik 15 százalék a forint árfolyamának romlása miatt.
A somogyvámosi Krisna-völgyben évtizedek óta természetes módon termelnek, a természet rendszerét próbálják másolni, évente több tonna zöldséget- és gyümölcsöt, valamint többféle gabonát „állítanak elő”. De vajon mi a titkuk?
A várakozásokat meghaladva, 10,7%-ra emelkedett az infláció májusban az igen széleskörű áremelkedés miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 12,2%-ra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat.
Budapest 1℃ (havazás)