A mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán október végéig.
A rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelését szolgáló kormányzati intézkedések meghozatala érdekében aszály veszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány.
A tárcavezető elmondta, az elmúlt 10 éves aszálykár összességének is a duplája az idei érték. Ráadásul az is újdonság, hogy az aszály bizonyos területeken teljesen lenullázta a termést, lehetetlenné tette az aratást.
A magyar kormány és az Agrárminisztérium továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri az aszály okozta károk mértékét, és mindent megtesz a magyar termelők veszteségeinek mérséklése és a termelés folyamatosságának fenntartása érdekében.
Az elmúlt évhez hasonlóan több mint kétmillió hektáron tervezik tavaszi kultúrák művelését a gazdálkodók, miközben a cukorrépa-, a burgonya- és a dinnyeterület folyamatosan csökken.
A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén csak 23 és 32 ezer tonna közötti szilvatermés várható, ami jelentősen alulmúlja az átlagos – évi 65 ezer tonnás – mennyiséget.
A termelők eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt.
Mára egyre gyakoribbak az ideihez hasonló, kora tavaszi aszályok Magyarországon, és elmaradnak a korábban ebben az időszakban, nagy folyóinkon jellemző áradások. A HelloVidék most a WWF segítségével járta körbe a kérdést és kereste a megoldást a felmerült problémákra.
Az aszály, a belvíz és az árvíz furcsa hármasa támadja a vidék Magyarországát. A hármas probléma kezelésére próbált megoldási alternatívákat kidolgozni a Természetvédelmi Világalap, a WWF Magyarország.
Szeptember 15-éig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást, szeptember 30-áig lehet aszálykárt bejelenteni.
Ahhoz, hogy jövőre ne ismétlődhessen meg az idei extrém aszálykár, biztosítani kell, hogy már kora tavasszal több víz legyen a talajban, illetve legyen miből öntözniük a gazdálkodóknak.
A kiszáradó Gida-patak vezetett a tó pusztulásához. A közösségi összefogásnak köszönhetően azonban a vízből több mint 1100 kilogramm élő halat mentettek ki.
Gyakorlatilag eltűnt a víz a a békésszentandrási Kőrös-duzzasztóból.
Mintegy kétszáz hektáron ég a fenyves és vegyes erdő Kiskunhalas külterületén. A lángok a fák koronájába is belekaptak. Több mint száz tűzoltó oltja vízsugarakkal, homokkal és kéziszerszámokkal a lángokat. A munkálatokat erőgépek is segítik.
A határ magyar oldalán 4,2 millió euróból megvalósuló beruházás a klímaváltozással sújtott dél-alföldi térség aszály elleni védelmét szolgálja.
Napjainkig az aszály kezelése a legtöbb érintett országban a már bekövetkezett veszteségek megtérítésében merült ki, a DriDanube projekt részeként elkészített új aszálykezelési terv ugyanakkor előzetes cselekvésre szólít.
A csapadékhiány jelentősen rontja a terméskilátásokat a szántóföldi kultúrákban, emellett a gyümölcsösök jelentős része elfagyott. A bekövetkezett károk hatásának enyhítését, a gazdák jövedelmének stabilizálását most újabb intézkedések segítik.
Több hónap csapadéka hiányzik a föld termőrétegéből, a kevés májusi eső nem lesz képes a már kikelt növények, kalászosok fejlődését olyan mértékben segíteni, hogy az év jó eredményt hozzon.
Az aszályközlemény önmagában még nem jogosítja fel a károsult termelőt a kárenyhítő juttatás igénybevételére. Mutatjuk, a kompenzációra való jogosultság további feltételeit.
Budapest -3℃ (derült, párás)