Csökken a hazai borfogyasztás, de van terv a trend megfordítására
A klímaváltozás sem könnyíti meg a borászatok dolgát.
A klímaváltozás sem könnyíti meg a borászatok dolgát.
A megoldandó feladatok közé tartozik a munkaerőt kiváltani képes automatizálás, a változó éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás, valamint a termelést nehezítő aránytalan környezetvédelmi uniós szabályozók kérdése.
Közös gondolkodással megalkotott stratégia révén erősíthető a magyar bor presztízse külhonban és itthon is Légli Ottó szerint. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke szerint az árak rendezésére lenne szükség a bor- és a szőlőágazatban
A magyar borgazdaságot a vírus válság legalább 1-3 évre is visszavághatja.
Megújult a Villa Tolnay:
Beállt a nyugalmi állapot a Villányi Borvidéken, így a nagyobb pincészetek már el is kezdték a metszést a szőlőtőkéken.
Az éghajlatváltozás következményei egyre inkább érezhetők, az aszályok és a hőhullámok, egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a termelőkre. Ezek az időjárási anomáliák nemcsak a termés mennyiségére, hanem a szőlő minőségére is hatással vannak.
Ahogy tavaly, úgy idén is jelentős mértékben visszavetette a termésmennyiséget az aszály sőt, vannak ugyanakkor olyan területek, ahol gyakorlatilag nem volt termés, illetve egyes ültetvények teljesen kipusztultak.
Aggodalomra lehet és van is ok, ám a pánik és a borágazat temetése túlzó és felesleges. Viszont jelenleg úgy tűnik, teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre a 21. század végére.
A bor értékesítésében a legnagyobb gond a hazai fogyasztás visszaesése.
Koch Csabával, a Koch Borászat tulajdonosával nagyapja szerettette meg a szakmát, tőle tanulta a szőlőtermesztés és a borkészítés alapjait. A Hajós-bajai és villányi borvidéken termelő borászt 2018-ban a francia Auguste Escoffier Tanítványai Lovagrend választotta tagjai közé, ezzel pedig első magyarként került fel a szakma nemzetközi térképére.