Budapest 0℃ (havazás)Küszöbön a sötét jövő: egymillió állat- és növényfaj pusztulhat ki
Az ENSZ friss biodiverzitás-jelentése azonnali cselekvést sürget. Az emberi tevékenység következtében a fajok tömegesen pusztulnak ki – áll a legfrissebb biológiai sokféleségről szóló jelentésben. Azonnali intézkedések kellenek a természetes élőhelyek, mint az óceánok és az erdők világszintű védelme érdekében, de ezen túl gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban, az élelmiszertermelésben és a fogyasztásban, sőt az étrendünkben is.
A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) globális felmérések alapján készült jelentése riasztó képet fest az élővilág állapotáról és a 2005 óta eltelt időszak pusztításairól. Arra figyelmeztet, hogy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás közvetlen veszélye, sokkal többet mint valaha az emberiség történelmében.
A 150 nemzetközileg elismert tudós és 50 ország részvételével készített jelentés arra is rámutat, hogy a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény által elfogadott Stratégiai Tervben szereplő, 2020-ig elérendő célok (Aichi Biodiverzitás Célok) nagy része nem fog teljesülni. Ez elérhetetlenné teszi az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) mintegy felét is.
A globális jelentés kiemeli a döntéshozók – és különösen az egyes kormányok – felelősségét, és kimondja, hogy a kormányoknak azonnal változtatniuk kell hozzáállásukon: az embereket és a bolygót kell védeniük a nagyvállalati érdekek és a túlfogyasztás ösztönzése helyett. Továbbá haladéktalanul cselekedniük kell a jelentés ajánlásainak megfelelően.
Jövőre Kínában rendezik a biológiai sokféleség egyezmény következő részesfelek-konferenciáját (COP 15). Itt a vezetőknek kemény célokat és ezek végrehajtására valóban megvalósítandó intézkedési terveket kell elfogadniuk a Föld élővilágának védelmében. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy biztosítsuk az őslakosok és a helyi közösségek képviselőinek részvételét a döntéshozatalban.
Egy remélhetőleg mindenki számára kijózanító pofont kaptunk most a valóságtól. Az egész földi életet végveszélybe sodró folyamatok megállításában Magyarországnak is egyre sürgetőbb feladatai vannak. Meg kell védenünk hazánk világviszonylatban is kiemelkedően sokszínű, mozaikos élőhelyeit, biztosítanunk kell a jelentős értékeket őrző védett területeink megfelelő szintű fenntartását és ennek finanszírozását. Önálló Természet- és Környezetvédelmi Minisztériumra van szükség és a természet védelmét prioritásként kezelő döntéshozatalra. Élővilágunk hathatós védelme a magyar lakosság egészségének, megmaradásának is záloga. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 C alatt tudjuk tartani, Magyarországnak is feladata az élővilág sokszínűségének megőrzése, a drasztikus kibocsátás-csökkentés, az ipari mezőgazdaság, különösen a nagyüzemi állattartás sürgős átalakítása a természettel összhangban végzett ökológiai gazdálkodássá. Ezek olyan azonnal szükséges, létfontosságú lépések, amelyekkel elkerülhetjük a katasztrófát
– jelentette ki Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse. Az IPBES-jelentés tehát étkezési szokásaink megváltoztatására is felszólít: a hús- és tejtermék-fogyasztásunk csökkentésére és a növényi alapú étrendre való átállásra. Jól tudjuk, hogy ezeknek milyen negatív hatása van a biodiverzitásra, a klímaváltozásra és az emberi egészségre. Bármi, ami a nagyüzemi állattartásban a takarmány megtermeléséhez szükséges mezőgazdasági területek növelését eredményezi erdőírtásokhoz és az élőhelyek pusztításához vezet. A politikai döntéshozóknak mindent meg kell tenniük a hús- és tejtermékfogyasztás visszaszorításáért, hogy a nagyüzemi állattenyésztésből származó hús előállítása és fogyasztása 2050-re 50%-kal csökkenjen.
Az IPBES jelentése felhívja a figyelmet arra is, hogy az emberi tevékenység hatására a tengeri élővilág gazdagsága és sokszínűsége rohamosan pusztul. Pedig az óceánok tartják fenn a földi életet. A tengerek hasznosítását csak a fenntarthatóság és a közjó szempontjai alapján szabad folytatni. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a rövid távú haszon kedvéért teljesen kifosztjuk az óceánokat.
A jelentés megerősíti, hogy a tengereket védő jelenlegi mechanizmusok nem működnek. Ma a világ óceánjainak csak kb. 1%-a védett, és nincs jogi lehetőség arra, hogy nemzetközi vizeken tengeri rezervátumok jöjjenek létre. Egy olyan globális tengeri egyezményre van szükség, amely 2030-ra a világtengerek 30%-át védetté nyilvánítja.
Itt a kiváló lehetőség, hogy a világ kormányai összefogjanak és közösen védelmezzék a földi életet, biztosítsák több millió ember élelmiszer-ellátását és az óceánok regenerálódását. Ne feledjük, hogy az óceánok egészsége a klímaváltozás szempontjából is kulcsfontosságú
– figyelmeztetett Louisa Casson, a Védjük meg az óceánokat! Greenpeace-projekt munkatársa. Az IPBES-jelentés nem egyszerűen egy újabb cselekvésre szóló felhívás. Ez a legfrissebb a sok súlyos figyelmeztetés közül, és ha nem vagyunk elég éberek lehet, hogy az utolsó is, mert a pusztulás visszafordíthatatlanná válik. A túlélésünk forog kockán a növény és állatvilág kizsákmányolása és az egyre súlyosbodó klímaváltozás miatt. Itt az ideje, hogy felismerjük: nincs értelme klímavédelemről beszélnünk anélkül, hogy a földi élővilágot megvédenénk és helyreállítanánk.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
