Fény derült az igazságra: ezért olcsóbbak a külföldi boltok a hazaiaknál
Külföldön szinte minden olcsóbb, mint itthon, különösen az élelmiszerek. Ezt az állítást már számos helyen hallhattuk és olvashattuk.
Külföldön szinte minden olcsóbb, mint itthon, különösen az élelmiszerek. Ezt az állítást már számos helyen hallhattuk és olvashattuk.
Míg az 1991-es népszámlálás idején még összesen 8500-an lehettek, addig valamivel több mint egy évtized múlva már csak alig több mint 6200-an vallották magukat itt magyarnak.
A legutóbbi népszámlálás adatai alapján összesen mintegy 420 ezer magyar él Szlovákiában, azonban számuk folyamatosan csökken, mindez több okra is visszavezethető.
A kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatására tovább emelkedhet azon magyar munkavállalók aránya, akik jobb fizetés reményében egy idegen országban vállalnak munkát.
Megfontoltabb ötletnek tűnik, ha a kisebb létszámú rendezvényeket, helyeket, alapvetően a visszafogottabb utazási élményeket részesítjük előnyben. A legelső szempont, hogy a járvány elleni védekezés előírásainak mindenben megfelelő szálláshelyet válasszunk.
A szakemberek szerint a külföldi nyaralások előtt célszerű tájékozódni az utazással összefüggő aktuális, helyi szabályokról, hiszen más előírások vonatkoznak az EU határain belül, illetve azon kívül az utazásokra.
Újra beléphetnek Magyarországra Ausztria területéről azok az osztrák és magyar állampolgárok, akik teszteredménnyek igazolják, hogy nincs a szervezetünkben koronavírus.
Diákoknak, külföldön dolgozóknak és háztartásbelieknek is érdemes követni a változásokat.
Az áruházláncok segítségével csúcsot dönthet a magyar termesztésű görögdinnye exportja, általuk ugyanis több ezer tonna jut a hazai termésből a régiós, elsősorban a cseh, lengyel és szlovák piacokra
Az eddigi legnagyobb magyar tőkével megvalósuló agrárberuházás jött létre Romániában.
Ma Magyarországon már 120 ezer külföldi van jelen vendégmunkásként. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár szerint azonban erős hisztériakeltés zajlik, a külföldiek ugyanis nem veszik el a magyarok munkahelyeit.
Még mindig rengeteg magyar él külföldön, az elvándorlók száma pedig 2021 óta ismét növekszik, és feltételezhető, hogy ez a növekedés a jövőben is folytatódni fog.
A magyarok közül egyre többen utaznak el télen is, és nem csak síelni. Ezen a kontinensen persze igazán forró, „júliusi nyarat” nem igazán találunk januárban, de ma már egyáltalán nem számít elérhetetlennek Dubaj, Mexikó vagy akár Kuba sem.
Milyen népszokások jellemzik Kárpátalját, miben tér el a térség kultúrája az itthonitól? Milyen különleges jellemvonásai vannak a gasztronómiának, hogyan keverednek az ételekben a magyar, ukrán és orosz vonások?
Az koronavírus-járvány második hulláma ismét felborította az utazási szokásokat. Ez főként azoknak a magyaroknak jelent nehézséget, akik külföldön dolgoznak, és emiatt kénytelenek ingázni. A HelloVidék ezért mutatja a legfontosabb tudnivalókat.
A legnépszerűbb nyaraló úti célok várhatóan az elmúlt évekhez hasonlóan Horvátország, Görögország, Törökország, Bulgária, Egyiptom és Tunézia lesznek.
Az idén nyáron inkább vidékre, mint a tengerhez utaznának a magyarok: a veszélyhelyzet elmúltát követő három hónapon belül a megkérdezettek 36 százaléka tervez belföldre utazni, és 15 százalék látogatna külföldre.
Februártól jelentkezhetnek a 9. és 11. osztályos diákok a külföldi nyári nyelvi kurzusra.
Az utasbiztosítások több mint 40 százalékát a nyári hónapokban kötik. Kezdődik a szezon, tavaly a legtöbben Ausztriába, Horvátországba, Görögországba, Angliába, Franciaországba és Csehországba utaztak ki.
140 ezer diákot érint és 90 milliárd forintba kerülhet a külföldi nyelvi kurzus, csoportos és egyéni pályázatok is lesznek a középiskolások külföldi nyelvtanulására.