Gólyafészek-tartókkal, hálózati átépítésekkel és innovatív madárvédelmi eszközökkel teszi biztonságosabbá a madarak számára energiahálózatát az E.ON Hungária Csoport.
A közlemény szerint a "techno-fészkelés" hátterében az áll, hogy a széncinege a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez.
A több mint négy évtizede futó program legutóbbi állomásaként, a tavalyi év nyarán ismét a lakosság választhatott három faj közül (kékbegy, vörös gém, zöld küllő).
A madarak őszi vonulását figyelhetik meg és rögzíthetik idén ősszel is az érdeklődők az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) keretében október 2-3-án.
Sokszor nehéz együtt élni a darazsakka, főleg, ha hatalmas fészket építenek a kertünkben. Cikkünkben most annak jártunk utána, hogy tarthatjuk távol őket a kertünkből, barátságos módon, mérgek és vegyi anyagok nélkül.
Kettő vörhenyes fecskét (Cecropis daurica) figyeltek meg a Dél-Alföldön, a Baksi-pusztán. A Dél-Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában előforduló fajt eddig - egy 2017-es költőpárt leszámítva - húsz alkalommal észlelték Magyarországon.
Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal, de ezeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad!
Az elmúlt két évtizedben drasztikusan, több mint 50 százalékkal csökkent a magyarországi fecskeállomány.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 18. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását.
A jelenség hátterében a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása áll.
A sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.
A programban a COVID-19 intézkedések mellett is bárki részt vehet, sőt ez remek szabadlevegős elfoglaltságot is kínál! Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számít.
Élővilágunk sokszínűségének és tájaink változatosságának megőrzéséhez széleskörű összefogásra van szükség, amelynek kézzelfogható eredménye a most elkészült madáratlasz
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tájékoztatása szerint civil és állami természetvédők, kutyás kereső egységek és önkéntesek segítségével negyedik hete zajlik a kutatás az áldozatok és a mérgezett csalétkek után.
2020 január óta több mint 400 bejelentés érkezett mintegy félezer elhullott állatról, amelyek áramütés következményében pusztultak el.
Az MME méreg és tetemkereső egysége és a Hortobágy Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata néhány órán belül a megadott koordinátákhoz siettek, ahol sikerült megtalálni a madár jeladóját egy folyóparton.
A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel, de vannak ennél jóval extrémebb példák is.
Az elmúlt hetek eseményei alapján úgy tűnik, minden eddiginél több támogatás lesz elérhető a Közös Agrárpolitika kereteiből a mezőgazdasági ágazat számára. A természetvédelmi, a vadgazdálkodási és a méhészeti ágazat továbbra is kiáll amellett, hogy a megemelt forrásokkal az agrártáj természeti értékeinek védelme elengedhetetlen feladatunk
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, folytatva a 2012-ben indult Év hüllője / Év kétéltűje programot, 2021-re hazánk egyik leggyakoribb békáját, a zöld varangyot választotta az év kétéltűjének.
Az október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény immáron két kontinens őszi madárvonulásáról gyűjt adatokat a lakosság segítségével.
Budapest -1℃ (kissé felhős)