Nemzeti italunkról, a pálinkáról szinte a világ bármely pontján beazonosítanak bennünket, mert aki egyszer felhajtott egy jó ízes stampedlit, örökre megjegyzi annak karakteres, intenzív ízét. Országhatáron belül azonban már nem ilyen fényes „tüzes vizünk” renoméja.
Cikkünkben most annak jártunk utána, milyen főbb állomásai voltak egy hamísítatlan vidéki disznóvágásnak. Miket készítettek a legtöbben, illetve milyen babonák, hiedelmek kapcsolódtak ehhez a naphoz, tevékenységhez.
A pálinka a magyar gasztronómia egyik pótolhatatlan eleme, megvan a maga helye a megterített asztalon, főzése és fogyasztása pedig évszázadok óta a magyar népi tradíció szerves része.
Az Európai Bizottság kedden kihirdetett rendeletével a "Madarasi birspálinka" védett elnevezés lett az EU-ban. Ezzel tizenkettőre emelkedett az uniós oltalmat élvező magyar pálinka elnevezések száma.
Túlzás nélkül állítjuk, hogy a gin reneszánszát éli. Játékos, sokszínű ital, tele lehetőségekkel, nem csoda, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fogyasztók körében. Íme a hazai ginek új reménysége, az igazán természetközeli Agárdi Organic Gin.
Az Európai Bizottság március 25-én oltalom alá vette a "Vasi vadkörte pálinka" elnevezést, ezzel 66-ra emelkedett az uniós oltalomban részesülő magyar földrajzi árujelzők száma.
Egy biztos: az otthon főzőknek már nem szükséges a literenkénti 700 forintos adójegyet kiváltaniuk, amennyiben nem lépik túl a előírt mennyiséget.
Ezek az ételek nem csak egészségesek, de egy megbetegedés esetén hozzájárulnak a gyors gyógyulásunkhoz is.
Nyáron került pont a pálinkaszabadságharc végére, amikor az unió döntéshozó szervezete módosította az alkoholok ügyével foglalkozó irányelvet, amely szerint a tagállamok adómentessé tehetik - évente maximum 50 liter gyümölcsszeszig - a párlatfőzést.
Az idén szinte példátlan helyzet alakult ki azzal, hogy kajszibarackból alig termett valami a megyében, ráadásul meggyből és szilvából is kevesebb a szokottnál. Mindez megnehezítette a pálinkafőzdék szezonkezdését.
Elmondható, hogy a pálinkafőzés nagy biznisznek számít hazánkban, ám nem mindegy, hogyan végezzük ezt a tevékenységet. Cikkünkben most a legfontosabb szabályváltozásoknak jártunk utána, illetve megnéztük azt is, hol készül a legtöbb pálinka.
Idén májusban nyitotta meg kapuját Agárdon, a Velencei-tó mellett, a hamarosan 20. születésnapját ünneplő Agárdi Pálinkafőzde udvarán és bisztrójában az Agárdi Almárium.
A Honeybeast is csatlakozik a Hősök, a Jónás Vera Experiment, a Margaret Island és a Turbo mellé: az Egyszer volt pálinkacsalád új, békési meggypálinkája a zenekar egyik leghíresebb slágerének ("Bódottá") címét fogja viselni.
Az Agrárszektor Mihályi Lászlót, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnökét kérdezte arról, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie még az ágazatnak, illetve hogy milyen kilátásaik, reményeik vannak a 2021-es évet illetően.
Az Európai Bizottság május 3-ai döntésével a „Nagykunsági szilvapálinka” védett elnevezés lett az Európai Unióba - olvasható az Agrárminisztérium sajtóközleményében.
Idén több szempontból is változtak a pálinkafőzés szabályai. Míg a főzés adminisztrációs teendői szinte alig változtak, a párlat-előállítás bizonyos mennyiségig adómentessé vált a magánfőzőknek és a bérfőzőknek egyaránt.
Az Árpád Pálinkatanya Prémium Piros Vilmos nedűje lett az idén az Agrárminisztérium pálinkája.
Kihirdették az ország legnívósabb pálinkaversenyének eredményeit: 2020-ban az Ország Legjobb pálinkája címet elnyerő különlegességet, a Tolna megyei Brill Pálinkaház készítette el.
Idén megsanyargatta a pálinkafőzőket az időjárás. Éppen ezért arra voltunk most kíváncsiak, a kialakult szorult helyzet mellett, milyen terhek hárulnak a magán pálinkafőzőkre, valamint mikor és miért számíthatnak súlyos büntetésekre.
A korábbi évekhez képest tavaly kevesebb pálinkát főztek a gazdák, a megrendelők cefréjéből az ország bérfőzdéi. Azt azonban még nem tudni, hogy az idei koronavírus-járvány befolyásolja-e a pálinkafőzési kedvet.
Budapest 2℃ (havas eső)