Oktatási reform: a vidéki általános iskola, ahol kutyák tanítják a gyerekeket

Az állatok emberekre gyakorolt pozitív hatása már régóta bizonyított tény. Évek óta népszerű foglalkozások a lovas terápiák értelmileg sérült embereknél, vagy éppen a kutyás és macskás órák egyes kórházi osztályokon, idősek otthonában. Az állatasszisztált oktatás is ugyanazon ismereteken alapul, hogy a különböző fajtájú házi kedvencek puszta jelenléte és a velük való foglalkozás ösztönzőleg hat a diákok munkamoráljára, ami végső esetben akár konkrét számokban, például az év végi osztályzatban is realizálódhat. A módszer nem ismeretlen az országban, csupán a létszámhiányból adódóan korlátozott a területi lefedettsége.

2018 ősz óta a Kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskolában is éltek a lehetőséggel, azóta az intézmény fejlesztőpedagógusa, Horváth Eszter és kutyája, Maci színesítik a hagyományos frontális oktatás kereteit.

A pedagógus elmondta, mindig is nagyon szerette a kutyákat, és szerette volna kihasználni a lehetőséget, hogy a hivatását összeköthesse a számára vitalitást és megnyugvást jelentő állatokkal. A „kiképzésben” a kecskeméti Kutyával egy Mosolyért Alapítvány vezetőjétől, Dr. Juharos Ágotától kapott segítséget, aki elmondása szerint már az első találkozásuk alkalmával biztatta, hogy Maci tökéletes a feladatra.

Az alapítvány amellett, hogy teljes körű felelősséget vállal a kutyáért és annak felvezetőjéért, két vizsgára készíti fel a potenciális jelölteket, amit mindenképpen teljesíteni kell ahhoz, hogy valaki hivatásszerűen végezhesse ezt a tevékenységet. A temperamentumvizsga során vizsgálják azokat a tulajdonságokat, amitől az adott állat biztonsággal alkalmazható gyerekekkel, felnőttekkel való foglalkozásokon, majd ezt követően egy konkrét gyakorlati vizsgán is teljesítenie kell a párosnak, hogy jól működnek együtt.

Úgy érzem, munka velem több volt, mint Macival, mert rá kellett éreznem arra, hogyan bánjak a saját kutyámmal, amikor nem babusgatom, ellátom, hanem következetesen irányítom

– mesélte az okítás kapcsán Horváth Eszter.

Bármilyen fajtájú kutya alkalmas lehet a segítő feladatokra, még egy kis bishon havanese is. Az adott kutya egyénisége, temperamentuma dönti el, ki lehet-e képezni terápiás foglalkozásokra, így az is meglehet, hogy a menhelyi kutyából lesz a négylábú „csodadoktor”. Ajánlott hogy az adott állat heti szinten maximum három tanórán vegyen részt aktívan, mert a gyerekkel vagy idős emberekkel való foglalkozás mentálisan lefárasztja a kutyát. Horváth Eszter elmondta, nagyon odafigyel arra, hogy heti bontásban két egymást követő nap nem tart állatasszisztált órát, hiába látja Macin, hogy akár két egymást követő órát is könnyedén végigcsinálna.

Nekem a kutyát is figyelnem kell, hiszen nagyon sokáig szeretnék vele még ilyen órákat tartani, és ehhez az kell, hogy ő ne fáradjon bele, az idegrendszerét ne terheljük túl, hogy mindig örömmel csinálja

– mondta a kiskunhalasi pedagógus.

Horváth Eszter hangsúlyozta, nagyon szerencsés, mert az iskola előző igazgatónője, aki azóta elhunyt, szintén kutyapárti volt, és se akkor, se azóta nem ütközött akadályba, hogy ezt a munkát ott folytathassa. Maci azonnal belopta magát a gyerekek szívébe, és nemcsak az órákon, hanem a tanórák közti szünetekben a tanáriban is mosolyt csal az emberek arcára, segít a pedagógusnak a tanórák közti kikapcsolódásban. Gyakorlatilag bármilyen tanórán ösztönzi a diákokat a minél jobb teljesítésre, az irodalom, történelem és matematika órán keresztül egészen a testnevelésig.

Frontális órán szoktam azt csinálni, hogy megegyezek a gyerekekkel, hogy minden jó válasz után kiraknak egy ceruzát az asztalra, és ha összegyűlik öt, jelentkeznek, és kérhetnek egy trükköt Macitól. Ez arra ösztönzi azt a diákot is, aki amúgy abszolút nem jelentkezik, nehezen motiválható, hogy majd kiesik a padból, mert tudja, hogy akkor kapcsolatba kerülhet Macival

– számolt be a pozitívumokról a fejlesztőpedagógus.

A hagyományos tanórai keretek mellett tartottak már bemutatót az egész iskola részére, ahol az órákon már megszokott trükkök bemutatása mellett a felelős állattartás fontosságáról is beszélt a pedagógus, de elmondta, gyakorlatilag kifogyhatatlan tárháza van, hogy mire használható az állatasszisztált oktatás, csak fantázia és kreativitás kell hozzá. Még a második vizsgára való felkészüléskor a saját osztályán kezdte tesztelni Maci képességeit, azóta pedig nemcsak iskolán belülről, de kívülről is több megkeresést kapott, hogy betekintést nyerjenek egy kutyás órába. A Kiskunhalasi EGYMI-ben tíz alkalmas látogatási sorozatot vállalt, ahol kifejezetten speciális igényű gyerekeknek tartanak órát, mind a tíz osztályt végigjárva.

Hihetetlenül érdekes volt, hogy előzetesen elmondta a pedagógus, hogy a gyerekeknek mennyire nagyfokú értelmi hiányosságaik vannak, ehhez képest pedig az egyik kislány megdöbbentően tájékozott volt az állatok terén, nagyon jó válaszokat adott, és végig fönt tudta tartani a figyelmét. Egyszerűen a kutyának van egy olyan kisugárzása, ami az ember érzékeire, szociális képességeire hatással van, így teljesen máshogy képesek viselkedni a gyerekek, mint a hétköznapokban

– mesélt a tapasztalatairól a pedagógus.

Horváth Eszter szerint nincs felső korhatár, ameddig érdemes és hasznos bevetni az állatokat órai keretek között, mindennek csak a tanterv diktálta munkatempó és a tanulásra váró anyagok mennyisége szabhat korlátot. Továbbá azt is kifejtette, hogy a tanulásra való ösztönzés mellett az osztályközösség építésére is jó hatással van egy állat, hiszen az osztályon belül azok is megtalálják a közös hangot a kutya által, akik korábban egyáltalán nem beszélgettek egymással, emellett ugyanúgy céges csapatépítőkön is jó hatással lehet a munkatársak együttműködésére.

Így, még ha törvénybe nem is lehet vésni, érdemes elgondolkodnia azon minden jó szándékú iskolavezetőnek, vállalati ügyvezetőnek, hogy egy ilyen apró változtatással mekkora eredményt lehetnek képesek elérni a teljesítményben, ami a diákoknál az év végi bizonyítványban, egy cégnél pedig akár egyéni teljesítményekben, végeredményben pedig a profitban is megmutatkozhat.