Gyász: elhunyt a Jászai Mari-díjas színészlegenda

Vass Éva 1933. július 23-án született Budapesten. 1952-ben az Ifjúsági, illetve az Úttörő Színházban kezdte pályáját statisztaként, majd az Ifjúsági Színház stúdiójában tanult. 1954-től a Pécsi Nemzeti, 1956-tól a Petőfi, illetve a Jókai, 1957-től a Madách Színház tagja volt, ahonnan 18 év után, 1975-ben szerződött Kecskemétre. Ezt követően 1978-tól a Várszínház, 1983-tól a Nemzeti Színház tagja, 1991-től a Független Színpad művésze volt. 1994-től lett a Budapesti Kamaraszínház művésze.

Jelentős színpadi szerepei között volt Catherine (Miller: Pillantás a hídról), Betty (Priestley: Veszélyes forduló), Miranda (Shakespeare: A vihar), Ophelia (Hamlet), Stella (Williams: A vágy villamosa), Lucy (Brecht-Weil: Koldusopera) és Júlia (Hubay-Vass-Ránki: Egy szerelem három éjszakája).

A filmvásznon 1953-ban a Rákóczi hadnagyában debütált, majd mások mellett a Nem ér a nevem, A gyilkos a házban van, a Hideg napok, a Hangyaboly című produkciókban láthatta a közönség, emlékezetes alakítást nyújtott a Menekülés a börtönbe, a Rettenetes szülők, a Földnélküli János és a Pá, drágám! című tv-játékokban is.

Utolsó szerepét Oscar Wilde: Bunbury című darabjában a Kamaraszínházban játszotta. Férje, Gábor Miklós Kossuth-díjas színművész 1998-ban bekövetkezett halála után nem lépett fel többé. Vass Éva kétszer kapta meg a Jászai Mari-díjat (1958, 1963). Az Érdemes művész címmel 1983-ban tüntették ki, míg 1988-ban Kiváló művész lett.

2000-ben, férje halála után két évvel alapította a Gábor Miklós-díjat. Az elismerést Shakespeare-szerepben kiváló teljesítményt nyújtó színésznek ítéli oda a szakmai kuratórium, amelyet 2017 óta Ascher Tamás rendező vezet, a tagjai közé tartozik Meczner János rendező, Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, Spiró György író és Stuber Andrea színikritikus.