Így nyúl bele Brüsszel a oktatásba: két hazai régióban indult el a mesterterv

Az Európai Bizottság október 14-én kihirdette a RegioStars Awards 2020-as nyerteseit, ahol a teljes Európai Unió legjobb megvalósított elképzeléseit díjazzák. A 18. alkalommal tartott Városok és Régiók Európai Hetét most először tartották teljesen digitálisan, természetesen a vírushelyzetre való tekintettel. Az eseménynek hat európai biztos vállalta a házigazda szerepét, akiknek nem volt könnyű dolga. Az idei versenyre érkezett ugyanis az eddigi legmagasabb számú pályázat, szám szerint 206 darab, és ezúttal adták le a legtöbb szavazatot is a közönségdíjas kategóriában, ami mintegy 33 ezer voksot jelentett.

Szeretnék gratulálni az Európai Unió idei legjobb projektjeihez, amelyek kedvezményezettjei szó szerint az unió kohéziós politikájának csillagai, mert ők azok, akik megvalósítják a küldetésünket, vagyis egy igazságosabb és összetartóbb Európai Uniót, amely biztosítja az életszínvonal közötti konvergenciát és növeli mindenki jólétét. A RegioStarts Díjak azt mutatják, hogy kiváló eredményeket érhetünk el, ha az unió, a tagállamok, a régiók és a városok együtt dolgoznak az uniós források és projektek legjobb felhasználása és végrehajtása érdekében

– mondta a díjátadón Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos.

A határokon átnyúló együttműködés ifjúsági szerepvállalásának erősítése kategóriában egy magyar részvételű projekt, az Energy @ School nyerte el leginkább a szakmai zsűri tetszését. Ebben az elképzelésben a tanulók egyfajta „ifjúsági energiaőrző” képesítést is kaptak, és a tapasztalatok szerint ez a tudatosságnövelő megközelítés jelentős energiahatékonysági javulást eredményezett a részt vevő iskolákban, és nem utolsó sorban könnyen bevezethető más régiókban is.

A projekt megmutatta, hogy a fiatalok nagyobb felelősségének biztosítása ugyanolyan hatékony lehet, mint a drága felújítási intézkedések. A projekt egy sor oktatási program, „tudatos energiafogyasztást” elősegítő eszköz és egy innovatív, „energiaőrzők” elnevezésű program révén ösztönzi a diákokat és a tanárokat arra, hogy példamutató módon óvják a környezetet, ugyanakkor lefaragjanak iskolájuk költségeiből.

Energiatakarékos iskolákat hoznak létre

Az volt az innovatív és kulcsfontosságú ötletünk az energiahatékonyság javításával kapcsolatban, hogy hozzunk létre az iskolákban úgynevezett energiaőrzőket, és a diákok, a pedagógusok, alkalmazottak és szakértők bevonásával „energiatakarékos és energiatudatos” iskolákat hozzunk létre. Az Energy @ School megközelítése garantálja az összes érdekelt fél elkötelezettségét, a családoktól és a diákoktól kezdve az iskolákig és az önkormányzatokig

– mutatott rá a projekt újszerűségére Rita Ricci, a Unione dei Comuni della Bassa Romagna projektmenedzsere.

Hét ország – Olaszország, Lengyelország, Horvátország, Szlovénia, Németország, Ausztria és Magyarország – negyvenegy általános és középiskolája vett részt a hároméves projektben. A tanulókat és a tanárokat kinevezték ifjúsági, illetve szenior energiaőrzőkké, akik felelősséget vállaltak az iskoláik energiafogyasztásának csökkentéséért.

A győztes programban hét ország tíz régiója vett részt:

Ausztria:

• Südösterreich
• Karnten
• Steiermarkt

Németország:

• Stuttgart

Horvátország:

• Kontintentalna Hrvatska

Magyarország:

• Közép-Magyarország
• Észak-Alföld

Olaszország:

• Emilia-Romagna

Lengyelország:

• Kujawsko Pomorskie

Szlovénia:

• Vzhodna Slovenija

Egyszerűen lekapcsolták a villanyt

A tanulókat olyan feladatokkal bízták meg, mint például hogy kapcsolják le a villanyt vagy zárják be az ablakokat, amikor a fűtés be volt kapcsolva. Eközben a pedagógusok elmagyarázták az energiatakarékosság, a környezetvédelem és a megújuló energia fontosságát, aminek a jobb megértését játékok, szerepjátékok és gyakorlati órák segítették.

Ehhez úgynevezett intelligens mérőeszközöket, detektorokat, alkalmazásokat és az energiafelhasználás ellenőrzésére szolgáló egyéb eszközöket is bevetettek.

A negyvenegy általános és középiskolában három év alatt 24 képzési programot tartottak, 3 digitális tanulási alkalmazást hoztak létre, és összesen 241 embert képeztek ki energiaőrzőnek. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a részt vevő iskolák végül hathatósan csökkentették energiafogyasztásukat, a széndioxid-kibocsátásukat és az önkormányzatok költségvetésére nehezedő terheket is.

Az európai építőiparnak jobban kell szorgalmaznia az energiaoptimalizálást szolgáló megoldásokat, ha a kontinens el akarja érni energiahatékonysági céljait. Az iskolák azonban általában nem bizonyulnak hatékony energiafogyasztóknak, és magasak az energiaköltségeik: ők jelentik az önkormányzatok költségvetésében a második legnagyobb kiadást, az energiaszámláik mintegy 70 százalékát teszik ki. Ökológiai lábnyomuk és költségeik visszaszorítása érdekében energiahatékonysági intézkedésekre és megújuló energiaforrások bevezetésére van szükség, különösen az évtizedekkel ezelőtt épült iskolák, valamint a kisebb mértékű beruházásban részesülő régiók esetében

– hangsúlyozták a projekt megálmodói a díjátadó ünnepségen.

Cselekedve, a tevékenységeken keresztül tanultak

A projektpartnerek tanulmányutakat is szerveztek, hogy megosszák az egyes településeken már alkalmazott bevált gyakorlatokat. Az energetikai szakértők bemutatták például a fűtéshasználat optimalizálását kisebb változtatásokkal, az intelligens fogyasztásmérő felszerelésének előnyeit, a szigetelés korszerűsítési terveket, valamint a használatban lévő és üresen álló terek kényelmi és fűtési igényeinek figyelembe vételét.

A tanulmányutak, a szakmai műhelyek, valamint a kiosztott „energia” matricák és tájékoztatók azonban csak néhány eszköz volt arra, hogy emlékeztessék a diákokat és a pedagógusokat a világítás lekapcsolására és az energiaveszteség csökkentésére. Arra hívták fel a figyelmet, hogy legyenek tisztában például a nyitott ablakok okozta energiaveszteséggel.

A részt vevő iskolák és önkormányzatok támogatást is kaptak az energiagazdálkodási terveik kidolgozásához. Ezek határozták meg a kidolgozott gyakorlatokat, az energiahatékonyságra vonatkozó iránymutatásokat, a finanszírozást, a menedzsmentet és az energiaőrzők tevékenységét. A projekt sikeréhez azonban elengedhetetlen volt a gyerekek, a szülők, a pedagógusok, a családok és a tisztviselők bevonása.

A most kidolgozott módszertan a projektpartnerek szerint egyfajta hosszú távú magatartásra ösztönöz, amelynek eredményei más iskolákban is adaptálhatók. Ráadásul ha a fiatalok hívják fel a figyelmet az energia hatékonyabb felhasználására és felelősséget is vállalnak ebben, akkor ennek pozitív hatásait minden bizonnyal a következő generációk is élvezni fogják. A program végső célja az, hogy hosszú távú viselkedésbeli változást idézzen elő.

Címlapkép: Getty Images