Érettségi 2021: nem az online oktatás, hanem a diákok képességei a meghatározóak

Megkerestük Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét. Szerinte a tételek kidolgozása folyamatosan zajlik a diákok között, és online formában, illetve március előtt kiscsoportos foglalkozásokon a gimnáziumok, szakgimnáziumok, technikumok igyekeztek felkészíteni a végzős diákokat. Mint mondta, a jó családi háttérrel rendelkező diákoknak nem jelent hátrányt az online oktatás, sőt egyes tanulók még jobb teljesítményt is tudtak nyújtani a karanténoktatás ideje alatt (ám ez csak egy kisebb csoportra jellemző).

Totyik Tamás szerint viszont nagyon komoly hátrányt szenvednek el azok a tanulók, akik szakmai vizsga letétele után nappali tagozaton 2 éves érettségi felkészítőre járnak. Számukra szinte lehetetlen feladat lesz egyes érettségi tárgyakra (idegen nyelv, matematika) felkészülni. Mindenki csak a gimnáziumi érettségizőkről beszél, de a szakmai vizsgákról alig esik szó, pedig a hátrányos helyzetű gyerekek jelentős része szakközépiskolába kár. Feltehetően itt lesz a legnagyobb a lemorzsolódás.

E területen komolyabb lépéseket kell tennie a kormánynak, hogy a szakemberhiány ne növekedjen még jobban, ez esetben a karanténoktatás miatt.

- tette hozzá Totyik Tamás.

Minden pedagógusnak és oktatónak rendkívül nehéz a helyzete, és nagyok sok többletmunkájuk van, hogy szinten tudják tartani a tanulók ismereteit. A távolabbi településekről bejáró és érettségire, illetve szakmai vizsgára készülő tanulóknak szinte lehetetlen feladat megoldani azt, amikor délelőtt érettségire felkészítés, délután online foglalkozás van, vagy másnapra még beadandó feladatuk van, miközben az utazás akár 2-3 órát is elvisz - tette hozzá az alelnök.

Totyik Tamás szerint az érettséginek két feladata van. Egyrészt lezárja a 12 éves tanulást, másrészt belépő a felsőfokú oktatási intézményekbe. Megítélése szerint most, amikor a végzősök a járvány miatt egy éve szinte otthon tanulnak, valamilyen súlyozott átlaggal meg kellene ajánlani az érettségi jegyeket, így le lehetne zárni a tanulmányokat. Csak azokból a tantárgyakból kellene érettségit tartani, amelyek a felsőfokú tanulmányokhoz szükségesek, illetve a szakmai gyakorlati tárgyakból javasolja a PSZ a jelenléti vizsgák megtartását.

Mit mondanak a felkészítő tanárok?

Érdekelt minket, hogy a felkészítő tanárok, akik nap, mint nap tartják a kapcsolatot a gyerekekkel, hogyan látják a helyzetet. Elsőként megkérdeztük Sz. Annamária történelem szakos tanárt, aki Dél-Dunántúlon tanít egy kisebb városban. Annamária úgy tapasztalta diákjainál, hogy aki tanulni akar, így is tanul, kollégái közül aki tanítani akar, így is tanít. Az érettségizői éppen most kértek nem hivatalos próbaérettségi dolgozatot, a másik csoportja már régen megírta. A tételekkel elkészültek, a gyakorlásnál tartanak, kérésükre ismételnek és gyakorolják a feladattípusokat, régebben elhangzott tételeket.

Annamária az online órákon nem várja el a diákoktól, hogy képpel és hanggal legyenek jelen, ő mégis kamerával vesz részt az órákon. A kommunikáció így is jól működik. A tanítási anyagokat időzítve, irányított elemzéssel, kérdés-válasz formájában átdolgozta, ppt-ben megkapják, előbb minden esetben a kérdés jelenik meg, majd annak megbeszélése után a válasz. A számonkérések online teszt formájában vagy lefényképezett munka táblával való javítása formájában működnek.

Mint azt Sz. Annamária elmondta, mindenkivel egyénileg egyeztet messengeren írásban, szükség esetén szóban is. Az érettségire való felkészítés gyengéjét - bár korábban, már tizedik osztálytól gyakorolta velük az "érettségi típusú" szóbeli felelést - a szóbeli felkészítésben látja. Nem mindenki tett így már a járványhelyzet előtti két teljes tanévben, és ez nem is várható el. Ebben az esetben ez a típusú gyakorlás teljesen kimaradt. Véleménye szerint a kormány jól döntött, hogy a gyerekek csak az írásbeli vizsgán jelennek meg. Nem lett volna jó a jelenlegi járványhelyzetben, ha szóbeli vizsgázniuk is kellett volna.

Más megközelítésből látja a gyerekek helyzetét K. Judit magyar szakos tanár, aki Észak-Dunántúlon tanít egy városban. Judit úgy látja, hogy értelmi szint függő az egész. A "jó tanuló", továbbtanulásban érdekelt gyerek, aki jó érettségit akar, az tanul. Szerinte nincs tanár, aki megengedné magának, hogy ne tanítson. Kivételként azt gondolja, hogy hála azoknak a nem érettségi tárgyat tanító kollegáknak, akik csökkentették a követelményeiket és a beadandók mennyiségét, a vizsgatárgyak javára.

Ott vannak a szakképző iskolák - volt szakgimnáziumok, korábban szakközépiskolák, ahol viszonylag kevés a tovább tanuló. Köztük sok az a tanuló, akinek "csak" az érettségi kell és a 2-es is jó. Ők az iskolában sem fordítanak több energiát a felkészülésre, vagyis szinte mindegy, hogy órán "alszik" vagy a laptop előtt

tette hozzá K. Judit, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy vannak a 2 éves képzések is.

Judit most egy olyan csoportot érettségiztet magyarból, akik szakmunkás bizonyítvánnyal 2 év alatt 4 érettségi tárgyat kell teljesíteniük. A jelenléti órákon konkrétan elküldték párszor „melegebb éghajlatra” és közölték, hogy őket a magyar nem érdekli. Az órákról rendszeresen késtek, kimászkáltak WC-re, a telefont nyomkodták. Ennyit a műveltségükről, viselkedési kultúráról, szocializációról - sajnos kb. ez a mostani szakmunkás szint.

Az online oktatás ideje alatt a többségük nem készített házit, nem vett reszt órán, stb., kvázi ugyanaz a helyzet, mint az iskolában, csak itt nem nyíltan mondanak csúnyákat, hanem megy a mószerolás, hogy "nem tanít, leszid (aki nem dolgozik)”. Persze rettentően nyafognak a matek szakos tanárra is, aki a haját tépi már az aggodalomtól és mindent megpróbál módszertanilag, amit bír a meet konferenciában. Az a baj, hogy főleg azok nyafognak, akiknél erősen rezeg a léc, mert csak most kaptak észbe, hogy egy hónap van hátra

- tette hozzá a magyar szakos tanár. Kiemelte:

Még az is baj, hogy olyan gyerekek is akarnak érettségizni, akiknek komoly kognitív problémáik vannak. Sokuknak a szövegértését 2 személyes órán se bírná fejleszteni.

Juditnak van olyan érettségizője, aki felmentett magyarból, matekból, idegen nyelvből. Azt nem érti, hogy a nevelési tanácsadó a 12. osztályost (12-13. évfolyamos tanulót szakmunkás bizonyítvánnyal) történelemből miért nem mentette föl, hiszen ott is esszé, forráselemzés, szövegértés van, ha már magyarból szerinte ez nem megy. "Húzni kellene egy határt végre" - tette hozzá. Judit elhiszi, hogy alap a mai világban, hogy legyen az embernek érettségije, de mi van azokkal a tanulókkal, akik pl. valóban képtelenek megírni egy 400 szavas fogalmazást.

Mint fogalmaz, azt meg bírja tanitani, hogy milyen a fogalmazás szerkezete, tudja gyakoroltatni, de ha látja rajta, hogy 75 szó után nincs több gondolata egy versről/ novelláról, akkor se, ha a szájába rágja, hogy milyen szempontok mentén gondolkodjon. "Az iskolák őket is "áttolják" az érettségi vizsgán"-teszi hozzá. Úgy gondolja, hogy

nem az online oktatás, hanem a résztvevő tanulók képességei a meghatározóak. Aki tanulni akar, az tanul.

Juditnak amúgy az édesanyja is pedagógus volt. A 60-as években olyan tanítványai voltak, akik petróleumlámpa mellett tanultak és paraszti munka mellett jutottak orvosi egyetemre, bölcsészkarra. Persze nem mindenki, de néhányan, akiknek volt kitartásuk eljutott odáig. Nem akarja a mai világot a "múlt századhoz " hasonlítani, de azért elgondolkodtató.

Címlapkép: Getty Images