Kiderült: a magyarok háromnegyedének a helytelen életmód okozza a vesztét

A halálozások háromnegyede ugyanis a helytelen életmódból adódó betegségekre vezethetők vissza, tehát a mozgásszegény életmódra, a helytelen táplálkozásra, a dohányzásra vagy a túlzott alkoholfogyasztásra, mondta el Horváth Ildikó. Az életmódon a legnehezebb változtatni, hiszen félig-meddig nem tudatosuló folyamatokat kell az emberek gondolkodásában megváltoztatni.

Az országban jelenleg 116 egészségfejlesztési iroda működik, munkájuk fontos és hosszú távú eredményeket hoz. Az elmúlt években nőtt a várható élettartam és szintén nőtt az egészségben eltöltött évek száma. Az egészségfejlesztési irodák bekapcsolódnak majd a nemrég, háziorvosi praxisközösségeknek meghirdetett Három generációval az egészségért programba is, mondta el az államtitkár.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) létrehozásával felerősödött az egészségfejlesztési szakterület, a járvány- és közegészségügyi munka mellett, nyilatkozta Müller Cecília, megbízott országos tisztifőorvos a Fókuszban a területi egészségfejlesztés - az egészségfejlesztési irodák (efi) kiemelt szerepe 2019-ben című szakmai tanácskozáson.

Az NNK egyik feladata, hogy szakmai felügyeletet gyakoroljon az egészségfejlesztési irodák felett, módszertant, kohéziót, és egyfajta standard palettát nyújtson a területen dolgozók munkájához. Nem szeretnék a rendszer "uniformizálni", hiszen számos olyan egészségfejlesztési program megvalósulhat, ami a helyi lakosság igényeihez igazodik, mondta el a tisztifőorvos.

Az efi-k 2012-ben kezdték működésüket 61 irodával, ami mára 116-ra bővült járási szinten. A cél, hogy minél több ilyen iroda működjön az országban, mondta el Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ projektjének szakmai vezetője.

Az egészségfejlesztési szolgáltatásokat nyújtó, azokat helyi szinten szervező irodák módszertani, szakmai irányítása az NNK feladata. Segítséget nyújtanak egy egységes szolgáltatási kínálat kidolgozásában, a szakemberek képzésében. Az efi-k létrehozásának célja, hogy közösségi alapú szolgáltatást nyújtsanak vagy szervezzenek meg például munkahelyeken, iskolákban, civil vagy egyházi szervezetek közreműködésével.

A szakmai tanácskozáson Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója beszámolt a Három generációval az egészségért programról. A nemrég bejelentett, 5,8 milliárd forintos kerettel meghirdetett, háziorvosi praxisközösségeknek szóló pályázat célja az egészségben eltöltött évek számának növelése, a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések rizikófaktorainak, valamint a gyermekek egészségi állapotát befolyásoló tényezőknek a felmérése.

A WHO adatai szerint a kardiovaszkuláris betegségek vezetik a halálozási statisztikát, a teljes halálozás 31 százalékáért felelős ez a betegségcsoport. Az elmúlt években ugyan meredeken csökkent a kardiovaszkuláris halálozás Magyarországon, de ez elsősorban a technológia és a gyógyszeres kezelések fejlődésének, illetve az országban kiépült katéteres laboroknak köszönhető, mondta el a főigazgató. A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában a legnagyobb kockázat a magas vérnyomás és a diabétesz, amelyek kialakulásában szerepet játszik a túlsúly. A felnőtt magyar lakosság kétharmadának magas a koleszterinszintje és a lakosság egy része túlsúlyos. A a főigazgató szerint aggasztó jelenség, hogy egyre több gyerek túlsúlyos. Andréka Péter szerint a megelőzésben a háziorvosok tudják a legtöbbet tenni, hiszen ezen a szinten a legtöbb az orvos-beteg találkozás, és a lakosság még mindig a háziorvosában bízik leginkább.