A fröccs sem lesz olyan, mint régen: kihalhat egy hungarikumnak számító szakma
Ha komolyan vesszük a műanyagmentes életet, a csapvízen kívül talán a szóda a legjobb választás, mely ráadásul hungarikumnak számít. A szódások számára mégsem hozott sikert a hulladékcsökkentésre irányuló akció – írja a hvg.hu.
A műanyag és üveg szódásszifonok egy kelenvölgyi családi ház alsó szintjén majdnem a plafonig állnak. Lassan kinőjük ezt az üzemet, mondta Szabó István, aki édesapja nyomdokába lépve vezeti az Sz. I. Kft. nyolcfős szikvízüzemét.
A szóda fénykora óta sokat változott a piac: a kétezres évektől robbanásszerű növekedést produkáló ásványvízágazat uralja a szénsavas vizek piacát, pedig a szódások ma is szállítanak házhoz. A szódások szerint nem is feltétlenül jó, ha mindig magas ásványianyag-tartalmú vizeket fogyasztunk: csendes víznek a legtöbb háztartásban jó az, ami a csapból jön, szénsavasnak pedig a szikvíz.
Legutóbb akkor került a hírekbe a szódavíz, amikor a Liss két éve bejelentette: 2018-tól nem váltja vissza szódáspatronjait. A döntést akkor azzal indokolták, hogy eljárt az idő a patronok felett, amíg 30-40 éve még évente 300 millió darabot adtak el belőle, most csupán 10 milliót – eközben igen munkaigényes ágazatról van szó.
Szabó István szerint az automatizált ásványvíz-palackozáshoz képest náluk sokkal nagyobb az élőmunkaigény, mely azonban azt is jelenti, hogy ezeknél a cégeknél a jövedelmezőséghez nem elég a szódavíz, szükség van fejlesztésekre és más bevételi forrásra is, ha rentábilisan akarnak működni a vállalkozások. Szabóéknál a víz mellett szörpöket találhatunk, de van, aki bort árul, van, aki ipari gázt. Illúzió, hogy a nyolcvanas években a kisvállalkozásokat eltartotta volna önmagában a szódavízkészítés, akkor is kellett mellé valami más.
A szikvízgyártók piaca csökken: tíz éve még ezer körül volt a szódás vállalkozások száma, ma legfeljebb 5-600 cég foglalkozik ezzel az országban.
Kiöregszik a szakma, az idősek pedig a fejlesztésekbe se nagyon fognak már bele
– mondja Szabó István, aki szerint az is elveszi a vállalkozók kedvét, hogy amíg 15 éve elég volt egy könyvelő, most nyolc szakértő ember munkáját kell kisebb-nagyobb rendszerességgel megfizetnie annak, aki gyártani és forgalmazni akarja az italokat. Van köztük termékdíj, ADR, érintésvédelmi, tűzvédelmi, HACCP- és munkavédelmi szakértő, üzemorvos és így tovább.
Bár többször felhasználható csomagolást használnak, semmilyen támogatás nem jár a beszerzéséhez vagy a gyártásához, mely Szabó István szerint érthetetlen.
Több százszor, de akár ezerszer is meg tudjuk tölteni ezeket a palackokat, és mi selejtezzük is őket, tehát nem keletkezik hulladék. Ennek ellenére mi mégsem kaphatunk támogatást a beszerzéshez, míg azok a cégek, amelyek egyszer használatos PET-palackba csomagolnak, kérhetnek forrást a palackfúvógép megvásárlásához.
- mondta el Szabó István.
Egyre sokasodnak az eldobható PET-palackok, hiszen a visszaváltható változatok jó ideje eltűntek a magyar üzletekből. Utolsóként a margitszigeti ásványvíz – és más Pepsi-termékek – palackjait lehetett visszavinni, ám lassan tíz éve már ez a lehetőség sincs meg. A visszaváltás persze nem feltétlenül az ideális megoldás, hiszen egyáltalán nem jár kisebb károsanyag-kibocsátással. A kereskedőknek a palackokat vissza kellene szállítani a gyártónak, ezen túl a tisztítást sem lehet megúszni, hiszen a palack felnyitása után ki tudja, mi minden kerülhet bele, ez pedig mind költséggel és környezetterheléssel jár.
Van még egy kézenfekvő alternatíva, ha valaki szénsavas vizet szeretne inni,: a szódásszifon. Tegyük fel, hogy még örököltünk is egyet a nagyszüleinktől – ezek a szerkezetek pár évtizedet kibírnak –, de ha mégsem, 5-20 ezer forint között szerezhetünk be ilyet. A környezettudatosság mégis nehezen tartható, a kereskedelmi forgalomban kapható patronok közül ugyanis már nem találunk visszaválthatót.
A gyártók nemigen szorgalmazzák ezeknek a forgalmazását, hiszen az eldobható patronok darabja száz forint körül van – ennyibe kerül tehát egy liter házi készítésű szódavíz kis szifonnal.
Ennél jóval környezetbarátabb alternatívát kínálnak a szódagépek, melyek már 15 ezer forinttól megvásárolhatóak. Itt az óriáspatron cserélhető, nagyjából 2500-3000 forintért ilyen módon 60-80 liter szódavíz készíthető, így egy liter akár kevesebb mint 40 forintból is kijön. Itt inkább az lehet a probléma, hogy az országban kevesebb mint 500 helyen tudjuk az óriáspatront cserélni, vagyis sokaknak ez csak utazással intézhető el.
Szabó István szerint a másik problémát az jelenti, hogy ezek nem igazi szódavizek, nem annyira erősek, hiszen, akárcsak az ásványvíz palackját, ha egyszer kinyitottuk, szökni kezd a nyomás. A zárt szódaszifon viszont őrzi a víz erejét, és a tisztítással sem kell bajlódni. A szódavíz töltése náluk úgy zajlik, hogy a szifonfej közben ott marad a palackon. A szikvizek ára literenként 50-100 forint körül mozog az egyes cégeknél, ehhez persze egyszer meg kell vásárolni a palackokat is. A műanyag flakonokért néhány száz forintot kérnek, az üvegeknél már ennek a többszörösével kell számolnia annak, aki nosztalgiázna, vagy kiiktatná a műanyagokat a háztartásából. A szódavíz történelméről itt olvashatunk bővebben.
Fotó: MTI/Féner Tamás
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)