Ezért végzi a kukában most a magyarok spórolt pénze: tényleg szükség van erre?

A kutatás szerint az USA-ban az élelmiszerek 30–40 százalékát elpazarolják az emberek. Ez pedig borzasztó nagy mennyiségnek számít. A tanulmányban persze felhívják a figyelmet arra is, hogy az élelmiszer pazarlás nem csak az amerikai lakosság életét keseríti meg. Világszerete gyakori probléma a háztartásokban, főleg most, amikor a koronavírus-járvány miatt az emberek gondolkodás nélkül kezdtek el mindent bespájzolni.

Azok az emberek, akikhez közelebb helyezkednek el a boltok, többet járnak bevásárolni. Ha közel a bolt, többször indulunk vásárolni, így kisebb készletet halmozunk fel otthon. Ez pedig kevesebb élelmiszerpazarlást eredményez, hiszen kevésbé valószínű, hogy a megvásárolt élelmiszerek hosszú ideig tároljuk majd, így nem kell félni attó sem, hogy lejárnak vagy megromlanak. Kevesebb étel végzi a kukában

- mondja Elena Belavina, a Cornell University docense, a tanulmány készítője és elemzője.

Belavina szemügyre vette az élelmiszeripar adatait, a gazdasági-, valamint a demográfiai adatokat és megvizsgálta az összefügést az élelmiszerboltok sűrűsége és az élelmiszer pazarlás között. Kutatása során megállapította, hogy az élelmiszerboltok növelése bizonyos területeken csökkentheti az élelmiszer pazarlást.

Persze nem ilyen egyszerű a dolog. Belavina felhívta a figyelmet az egyensúlyra, hiszen, mint mondja, ha túl sok élelmiszerbolt nyit ki egy környéken akkor túl sok élelmiszer lesz elérhető a lakosság számára. Ez pedig oda vezethet, hogy felgyűlik egy rakás meg nem vásárolt élelmiszer a boltok polcain. Éppen ezért fontos szemügyre venni a demográfiai adatokat és ennek mentén létrehozni az üzleteket.

Visszaüt az indokolatlan felhalmozás

Az alapvető fogyasztási cikkek felesleges felhalmozása miatt megnőtt a hulladék mennyisége, a fel nem használt és így megromlott nem tartós termékek pedig rendkívül nagy terhet jelentenek a környezetre

- közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Nincs ez másként a koronavírus-járvány idejében sem. Sokan őrült raktározásba kezdtek, majd néhány hét múlva a lejárt vagy épp el nem fogyasztott termékek a kukákban kezdtek el felgyűlni. Nem csoda, hiszen a veszélyhelyzet miatt az emberek, családok jóval több időt töltenek otthon, ami magával hozza a különböző hulladéktípusok ugrásszerű növekedését is.

Az utóbbi hetekben a fogyasztás jelentős élénkülése leginkább az élelmiszer- és vegyi áru üzletekben volt jellemző. A 11. héten a tartós élelmiszerek heti fogyásának mértéke öt-hatszoros mennyiségre ugrott, az egyes kereskedelmi egységek napi forgalmában 30-500 százalékos emelkedés volt tapasztalható. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése alapján a kiskereskedelmi forgalom március második hetében az előző év azonos időszakához képest 55 milliárd forinttal nőtt

- számolt be róla a minisztérium.

Odafigyeléssel megelőzhető a pazarlás, most különösen fontos a tudatos vásárlás. Mindenki azzal tehet a legtöbbet nemcsak másokért, hanem a környezetért is, ha csak a valós igények szerint szükséges termékeket vásárolja meg és kerüli a túlfogyasztást. Így a jövőben sem állhat elő az a probléma, hogy bizonyos alapvető termékekhez nem jut hozzá mindenki a megsokszorozódott kereslet miatt.

Több millió tonna élelmiszer kerülhet a magyar kukákba

Az élelmiszerfelesleg éves mennyisége Magyarországon becslések szerint 1,8 millió tonnát tesz ki, az ebből megmenthető mennyiséget az Élelmiszerbank 80–100 ezer tonnára becsüli.

Az élelmiszerfeleslegek megsemmisítése komoly terhet ró környezetünkre, a bomlás, égetés során keletkező gázok hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. A felesleggé váló élelmiszer megtermeléséhez használt erőforrások pedig fölöslegesen terhelik a környezetet. Ha az élelmiszerpazarlás egy ország lenne, az Egyesült Államok és Kína után a 3. legnagyobb kibocsátó lenne

- olvasható a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közleményében.

Mint írják, 2019-ben 11.000 tonna, több mint 550 kamionnyi élelmiszert mentett meg a kidobástól az egyesület, ezek az élelmiszerek gyártó és kereskedő cégektől származnak. Olyan élelmiszerfeleslegek, amelyek már nem jutnának el a fogyasztóhoz, mégis biztonsággal fogyaszthatóak (szezonális, közeli lejáratú termékek).

A megmentett termékek összértéke eléri a 7,5 milliárd forintot és közel 300.000 nélkülözőnek jelentenek segítséget a mindennapokban, közülük sokan napi szintű ellátást kapnak. A megmentett élelmiszerek nagyon változatos képet mutatnak: pékáru, zöldség-gyümölcs, tejtermék, húsáru, konzerv, édesség és egyéb hosszú lejáratú élelmiszerek mind-mind megtalálhatóak a nélkülözőknek átadott csomagokban.

A Magyar Élelmiszerbank idén lesz 15 éves. Megalakulásunk óta összesen 73.000 tonna élelmiszert mentettünk meg, amelynek értéke közel 40 milliárd forint. Büszkék vagyunk erre az eredményre és köszönjük minden támogatónknak és partnerünknek, hogy mindez sikerülhetett. Célunk ebben az évben, hogy az élelmiszerpazarlás problémájáról és a lehetséges megoldásokról minél több hírt tudjunk adni. Hiszünk benne, hogy ezzel a globális felmelegedés elleni harc aktív részesei lehetünk

– mondta Cseh Balázs, az Egyesület elnöke.

Címlapkép: Getty Images