Annak jártunk utána, mi a legtöbbet emlegetett indok, ha kidobunk egy ételt, milyen termékek kerülnek legtöbbször kukába és mire kellene figyelnünk, ha nem akarunk több tízezer forintnak megfelelő összegű élelmiszert elpazarolni.
Nyolc vármegyében érhetőek el a kedvezményes árú élelmiszercsomagok: a kampány nem csak a lakosságot juttatja olcsó élelmiszerhez, az élelmiszerpazarlásra is felhívja a figyelmet.
Árhorror ide vagy oda, azért az nem normális dolog, hogy megvesszük a hálós citromot, szinte aranyárban (800 forintnál kezdődik kilója), aztán harmadnap elkezd penészedni, a felét dobhatjuk ki. Mit lehet tenni?
Vegyes eredményekkel zárult a 2023-as tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés: a tavalyi évvel összehasonlítva a higiéniai hiányosságok száma csökkent, ugyanakkor a fogyasztók védelme érdekében több terméket kellett kivonni a forgalomból.
Sokan változtatnak idén húsvéti ünneplési és vásárlási szokásaikon: például tavalyhoz képest kevesebben vendégelnek meg rokonokat, ismerősöket. Spórolni a legtöbben a húsvéti fogásokon terveznek, a játékokon, ajándékokon viszont jóval kevésbé.
A Nébih friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszerhulladékot „termel”, amelynek jelentős része (több mint 25 kg) egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne.
Gyakorta megesik, hogy a felvásárolt gyümölcsmennyiség romlásnak indul a helytelen tárolás miatt. Kidobott hulladékaink nagy része ugyan még mindig az ételmaradékok képzik, de szorosan ezután a zöldségek és gyümölcsök jönnek
Gyakorta megesik, hogy a felvásárolt termény romlásnak indul a helytelen tárolás miatt. Mégis, hogyan tároljuk akkor zöldségeinket? Mutatunk néhány hasznos tippet!
Mit és hogyan érdemes otthon tárolnunk? Mire figyeljünk a raktározás során? Meddig fogyaszthatók az egyes élelmiszerek? Cikkünkben most ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.
Országos kutatás készült a magyar fogyasztók energiatakarékossági szokásairól.
A kutatás alapján elmondható, hogy a magyarok többségére nem jellemző a mértéktelen vagy túlzott fogyasztás, de ez még nem mindig tudatos, inkább a szokások, vagy az életkörülmények, élethelyzetek befolyásolják.
Egy friss felérés szerint a magyar háztartásokban jelentősen csökkent az élelmiszerpazarlás az utóbbi években. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok.
Már egy hónapja 2024 erőforrásait használjuk, hiszen idén augusztus 2. volt a túlfogyasztás napja, vagyis ez volt az a nap, ameddig elhasználtuk a Föld egy éves készletét.
A nagyobb ünnepek közeledtével sokszor hajlamosak vagyunk túlvásárolni magunkat, és akár több családnak is elegendő ételt készíteni, aminek egy része végül a szemetesben landol.
A forró víz jobban tisztítja és fertőtleníti az edényeket, mint a hideg víz, de persze több más dolog miatt is érdemes inkább meleg, mintsem hideg vízben mosogatni. Hogy miért? Most kiderül!
A magyarok döntő többsége tudatos vásárlónak tartja magát, ennek ellenére honfitársaink 59%-a dob ki élelmiszert, ráadásul 23% kifejezetten sokat.
2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során.
A Nébih Maradék nélkül programja húsvét alkalmából összegyűjtötte azokat a tanácsokat, amelyekkel mérsékelhető a vendégvárással járó élelmiszerpazarlás.
A nyersanyagforrások végességéről, a hulladék-újrahasznosítás fontosságáról és új megoldásokról is beszélt Áder János államfő.
Havonta több kiló élelmiszer végzi a kukában a hazai háztartásokban, ami elképesztően nagy mennyiség. Pedig egy kicsit több odafigyeléssel elkerülhetnénk a pazarlást, amivel szó szerint kihúzzuk a zsebünkből az ezreseket, hogy a szemetesbe dobjuk.
Budapest 2℃ (borult)