Így hasznosítsd újra a konyhai hulladékot gazdaságosan: garantáltan ez lesz az új hobbid!

A te háztartásodban is rengeteg konyhai hulladék termelődik? Ne dobd ki! Számos hulladéktípust könnyedén újrahasznosíthatsz kertedben, nem csak a közismert komposztálás útján, hanem új növények ültetésével is, anélkül, hogy magokat kelljen vásárolnod. Cikkünkben leírjuk, milyen típusú hulladékot mire érdemes használni, milyen anyagokat szabad, sőt kell a komposztba tenni és milyen növények magvait a legcélszerűbb elültetned kertedbe. El sem hinnéd, a magyar háztartások mennyi értékes konyhai hulladékot pazarolnak el évente!

Konyhai hulladékok

Sütés-főzés során rengeteg konyhai hulladékot termelünk: szerves és szervetlen anyagokat egyaránt, amelyek legtöbbje újrahasznosítható. Ha nyitottak vagyunk a szelektív hulladékgyűjtés irányában és támogatjuk a hulladékok lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítását, a növények konyhai újratermesztését és a komposztálást nekünk találták ki! Válogassuk szelektíven a szemetet: a papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladék mellett tartsunk fenn egy komposztáló edényt, valamint, ha szeretünk kertészkedni, tartsunk otthon néhány ültetésre alkalmas kaspót, befőttesüveget, hogy a legértékesebb konyhai hulladékokat, az újraültethető zöldségeket, fűszernövényeket gazdaságos úton, kertészeti jártasságokat szerezve újrahasznosíthassuk.

Tudtad, hogy…?

• Egy átlagos magyarországi lakos éves hulladéktermelése meghaladhatja akár a 430 kg-ot is.
• Egyéni hulladéktermelésünk 45%-a biohulladék (a levágott fűtől a száraz kenyéren át egészen a csirkecsontokig).
• Egy átlagos háztartás konyhai hulladékának közel 30%-a komposztálható.

Növényi eredetű maradékok újrahasznosítása

Ahhoz, hogy saját zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket és gyógynövényeket termeljünk, nincs szükségünk nagy konyhakertre: létrehozhatjuk saját minizöldségesünket az erkélyünkön vagy akár egyszerűen az ablakpárkányon is. Mibe ültessük ezeket a növényeket? Ha vannak a konyhánkban kicsorbult tálak, kopott, főzésre már alkalmatlan edények, azokat se dobjuk ki, hasznosítsuk újra őket azzal, hogy bennük ültetjük el konyhakerti növényeinket, tanácsolja az Independent! A konyhai hulladék újrahasznosítása, mint a felelősségteljes hulladékgazdálkodás része, idővel részét képzi majd egy fenntarthatóbb étkezésnek, ezáltal csökkenthetjük a pazarlást.

Fejessaláta

1. A fejessaláta az egyik legkönnyebben újrahasznosítható növényi maradék. Miután elfogyasztottuk ízletes leveleit szendvicseinkben vagy salátaként, ne dobjuk ki a növény tövét! Helyezzük azt vízbe úgy, hogy annak maximum kétharmadát áztassuk, és hagyjuk napfényes helyen.
2. Alkalmanként, ha úgy látjuk, a fejessalátánk igényli, cseréljük a vizét, majd töltsük újra. Ha van elég helyünk, helyezzük kerti talajba vagy cserépbe, hogy tovább folytathassa a növekedést (akár egy befőttesüvegben az ablakpárkányon).
3. Amikor fogyasztjuk, a külső leveleket vágjuk le, a belső, fiatal hajtásokat hagyjuk sértetlenül: így a saját fejessalátánk hosszútávon elláthat minket friss, zsenge levelekkel.

Újhagyma

1. Az újhagyma levágott gyökerét se dobjuk ki, hiszen „új” újhagymát növeszthetünk belőle. Helyezzük a gyökereket egy pohárba vagy befőttesüvegbe, öntsük fel annyi vízzel, amennyi ellepi, majd tegyük napfényes helyre.
2. Minden nap töltsük után a vizet, hogy a gyökeret ellepje: néhány nap előbújnak az első zöldhajtások. Amikor ezek az új hajtások elérik a 12-15 cm hosszúságot, ültessük át őket földbe.
3. A hagyma szüretelésekor figyeljünk oda arra, hogy a hagymát úgy vágjuk le, hogy a gyökérrész maradjon a földben: idővel a következő újhagyma veszi át az előző helyét, a folyamatot pedig akár két éven keresztül is fenntarthatjuk.

Gyógynövények és fűszernövények

1. Beszerezhetjük őket ültetni való magvak formájában is, de még jobb, ha vásárolt cserepes növényeinket tenyésztjük tovább! Áztassuk a levágott növények szárát egy magas pohár vízben, míg finom gyökereket nem kezdenek ereszteni (körülbelül egy hét múlva).
2. A csírákat eresztett növényeket átültethetjük cserépbe, de fogyasztásukkal várjuk meg az első virágzást: utána vághatunk belőlük, de figyeljünk oda arra, hogy a növény harmadánál többet egyszerre ne használjuk fel!
3. A fűszernövények és gyógynövények gondozásakor figyeljünk oda azok különböző vízigényére. Tipikusan nagy vízigénye van például a bazsalikomnak, petrezselyemnek, mentának. Alkalmanként adhatunk növényeinknek kifejezetten fűszernövényeknek való műtrágyát.

Zeller

1. Használjuk fel a zeller levágott szárát: hagyjuk vízben gyökeret ereszteni, napfényes helyen az eddigiekhez hasonlóan, majd ültessük át cserépbe.
2. Az új zellernek növekedéséhez sok napfényre és bőséges öntözésre van szüksége.

Póréhagyma

1. A felsorolt feladatokat követve bánjunk vele az újhagymához hasonlóan egy különbséggel: a póréhagyma mérete sokkal nagyobb, erre figyeljünk oda ültetésénél: mélyebb edényre van szükség.

Fokhagyma

1. Vegyük ki a legnagyobb, legszebb gerezdeket és ültessük őket el vízáteresztő cserépben a gyökeres részükkel lefelé (20 cm mély cserépre van szükség, a hagymák között 10 cm távolsággal).
2. A fokhagymákat 5-7 cm mélyen dugjuk a talajba, kezelhetjük őket műtrágyával is. Tartsuk napfényes ablakban és locsoljuk őket rendszeresen.
3. A fejek kiszedését a 8-10. hónapra időzítsük, ha a levelek elkezdtek barnulni. A kiszedett fokhagymát szárítsuk egy hétig, mielőtt főzéshez felhasználnánk!

Palántázás papírgurigákkal?

Igen! Az újrahasznosított papírból készült kéztörlők és vécépapírok gurigái egy ideig védelmet biztosítanak a férgektől, csigáktól zsenge palántáinknak, ha azokat szabadföldben termesztjük, írja az Ezermester. A papírgurigák, ha már nem látják el funkciójukat, egyszerűen lebomlanak a nedves földben.

A komposztálás

Az értékes konyhai hulladékokat érdemes egy külön szemetesvödörben tárolni, lehetőleg lefedve, hogy a muslicák ne tudjanak a közelébe férkőzni. Mutatjuk, mik azok a tipikus konyhai hulladékok, amelyeket kidobunk, pedig csodákat művelnek a kertben, hozzádolgozhatod a házban elültetett növényeid földjéhez is. Komposztálható minden, ami szerves eredetű konyhai hulladék:

• Gyümölcsök, zöldségek pucolásakor keletkezett hulladék
• Citrusfélék héja
• Tojáshéj
• Kávézacc
• Tealevelek
• Olajos magvak héja
• Tészta, kenyér, rizs
• Főtt és nyers hús
• Csontok, halszálkák

Ezeket az alapanyagokat komposztálhatjuk a hagyományos úton, hosszabb érleléssel is, viszont egyre népszerűbb az elektromos, házi komposztálók használata már a környező országokban (Szlovákia, Csehország). Az elektromos komposztálók használata segít a háztartások és a közösségek (például iskolák) számára növelni a megtakarításokat és egy zöldebb technológiát nyújtanak a környezetbarát hulladékgazdálkodáshoz, kertműveléshez.

Komposztálás férgekkel: te bevállalnád?

A féregkomposztálás kevésbé ismert módja ennek a nagyszerű tápanyagkészítésnek. Ebben az esetben a komposztot olyan apró élőlények állítják elő, mint a giliszták. Gondoltad volna, hogy néhányan a lakásukban tartják féregkomposztjaikat? Ha kedvünk támadna ehhez az alternatívához, néhány fontos tudnivalót érdemes a fejünkbe vésnünk.

• Szükségünk van egy komposztáló tartályra, szellőzőlyukakkal (alul) ellátva.
• Egy 1-2 főből álló háztartás átlagosan heti 2 kg szerves hulladékot termel – a féregkomposzt 1 m2-nyi felületen 0.5 kg-ot képes feldolgozni, ezekkel a számokkal érdemes kalkulálnunk. Heti 1.5 kb hulladék feldolgozásához ¼ kg féregre van szükségünk.
• A féregládát ki kell bélelnünk valamilyen anyaggal: megfelelő az avar, de akár a karton is. Mindig ügyeljünk arra, hogy a föld nedves legyen!
• A kellemetlen szagok elkerülése végett lehetőleg ne etessük a komposztot hússal (ezt a férgek is nehezebben emésztik meg)!