Igazi csodaszer ez az őshonos magyar növény: szinte bármely kertben megterem

A Balastyán élő Dr. Kiss László és felesége, Kiss-Kovács Orsolya már egyetemi tanulmányai révén hathatós ismereteket szerzett a vegyszermentes, a természettel összhangban folytatott mezőgazdasági gyakorlatokról. Orsolya agrármérnöki képzése során betekintést nyerhetett hazai és külföldön működő biogazdaságok életébe, amik közül leginkább az angliai Table Hurst Community farmon eltöltött gyakorlati idő jelentette az első igazi aha-élményt, hogy rátalált egy, a mai irányvonalhoz képest alternatív gazdálkodói útra.

László növényvédelmi szakemberként a károsítók ellen bevetett mesterséges szerek környezetre káros hatását A-tól Z-ig ismeri, ami szerinte mikroszinten képes felborítani a természetes egyensúlyi állapotot a kertben, ha a gazdálkodó rosszul avatkozik be akár csak mikroszinten is pár négyszögölnyi saját tulajdonú élővilágába. Számára az igazi felismerés csak később érkezett el, amikor a Tudatos Vásárlók Egyesületének meghívására megismerhette a francia AMAP gazdálkodók által prezentált közösségi mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, amely rendszer legfontosabb eleme a rendíthetetlen szolidaritás a termelő és a vásárló között, ami sok lelki és anyagi terhet levesz egy gazdálkodó válláról.

Mivel László és Orsolya elképzelései a gazdálkodásról és a tiszta, vegyszermentes életről ugyanazon irányba mutatott, hogy a legbiztosabb, ha az élelmiszert saját maguk számára állítják elő, 2010-ben megalapították saját családi gazdaságukat, amellyel 11 éve elsők között vetették el a Franciaországban már nagy népszerűségnek örvendő közösségi mezőgazdaság modelljének magvát. Közel 7 hektáron kezdték meg gazdálkodásukat, amiből 2 hektáron 160 fajta zöldséget és fűszernövényt termesztettek, míg a maradékon további gyümölcsöst, lucernát és homoktövist, illetve legelőt biztosítottak a farmon tartott állatoknak.

Közel 5 éve csatlakoztak egy génmegőrzési programhoz, amelynek keretében 270 fajta szabadelvirágzású zöldségnövényt, köztük régi-, táj- és különleges fajtákat termesztenek és tartanak fenn, szaporítják ezek magvait, amely az eszmei érték mellett a család megélhetésének egy részét is biztosítja. Bio zöldségdoboz rendszerük egészen odáig sikerrel futott, mígnem családjuk bővülésével, figyelembe véve a kertészetet érintő egyre nagyobb időjárási csapásokat és a mind inkább fokozódó munkaerőhiányt, újratervezték addig megszokott életvitelüket, és átadták annak működtetését az Esőleső Ökogazdaságnak, így figyelmüket már csak és kizárólag egy szupernövénynek szentelhetik.

Egy növény mind fölött: a homoktövis

László és Orsolya nem találták fel a spanyolviaszt, lévén nem egy behurcolt, egzotikus fajról van szó. „Bár Magyarországon is őshonos növényről beszélünk, mégis Németországban, a skandináv és balti államokban, Oroszországban már régóta ismert és használt fontos immunerősítő és kozmetikai alapanyag. A magyarországi ültetvények száma kb. 10 éve kezdett gyarapodni, és ezzel együtt a homoktövis hatásainak népszerűsítése is ekkor indult el, szóval a köztudatba most kezd igazán beépülni” – válaszolta meg Dr. Kiss László azt a kérdést, miért csak a kétezres éveket követően kezdtük el „felfedezni” a homoktövist.

Bár a balástyai házaspár az induláskor a több lábon állás érdekében talált rá erre a gyógynövényre, annak beltartalmi értékei és széleskörű hatása olyannyira lenyűgözte őket, hogy később nem maradt kérdésnek helye, hogy 2 hektáros ültetvényük egymagában is képes lesz eladni magát, nem kell azt más, ismertebb növényekkel „megtámogatni”. És hogy miért tartozik a homoktövis az egyre gyakrabban emlegetett superfoodok táborába?

Nos, nagy koncentrátumban tartalmaz értékes aminosavakat, béta karotint, makro- és mikroelemeket, valamint flavonoidokat. A benne található, a szervezet számára hasznos tápanyagok hiánytalan felsorolása rettentő hosszúra nyúlna, így most csak néhányat emelünk ki a sok közül. A fenilalanin stresszoldó hatású, elűzi a depressziót, a cisztein védi az agyat és a májat, a likopin óvja a DNS-t és a fehérjéket, a K-vitamin nélkülözhetetlen a véralvadáshoz, az Omega-3, -6, -7 és -9 zsírsavak pedig segítenek megőrizni az alacsony koleszterinszintet, támogatják az immunrendszert, javítják a szervezet anyagcserefolyamatait és gyulladásgátlóként hatnak a testben.

A homoktövis nem véletlenül tartozik a szuperélelmiszerek közé, elképesztő beltartalma van és nagyon széles hatásspektruma. Gyulladáscsökkentő, szövet- és sejtregeneráló, erős antioxidáns hatású, roboráló, máj méregtelenítő, teljesítménynövelő, zsírégető, vércukorszint-kiegyenlítő és még kismillió pozitív hatása van az emberi szervezetre, így akinek konkrét egészségügyi problémája van ,vagy megelőző jelleggel használja, egész évben fogyasztja a homoktövis termékeket

– emelt ki néhány pozitív hatást a sok közül Dr. Kiss László.

László és Orsolya az apró bogyós növény húsából gyümölcsvelőt készít, amelyet tovább hígítva fogyaszthatunk szörpként, de akár a reggeli zabkása mellé adagolva feldobja a már unalomig ismételt recepteket is. 3 liter velőből hozzávetőlegesen 60 liter egészséges frissítőt készíthetünk, a maghéj-őrleményt pedig ugyanúgy hozzáadhatjuk a müzlihez, salátára szórhatjuk, levesekbe, főzelékekbe, joghurtba keverve fogyaszthatjuk, így nem kelt „gyógyszer-érzetet”, hogy mint egy táplálékkiegészítőt, kapszula formájában kapjuk be a nap valamely főétkezése során. Magas C-vitamin tartalmára is utal kellemesen fanyar ízvilága, amely nyáron turmixokba keverve hűsítőként, télen teákhoz adva remek lélek- és testmelegítő.

Minden kertbe néhány tövet, de izibe’!

Amellett, hogy a homoktövis jó hatással van a szervezetre, a lassan erodálódó környezet számára sem érdektelen. A gyenge minőségű talajban is képes gyökeret verni, ezzel állítva meg a további elsivatagosodást, így lényegében szinte bárhol termeszthető. László azonban hozzátette, ha bő termésmennyiségre vágyik valaki, akkor laza szerkezetű, jó vízelvezető képességű területre érdemes telepíteni, és nem elhanyagolandó tény, hogy igencsak meghálálja a tápanyagutánpótlást, a szerves vagy növényi trágyát és az öntözést.

Specifikus károsítója kevés van, de ettől függetlenül több állat feni rá a fogát, így a nyulak és az őzek a növények törzsét, fiatalabb hajtásait rágcsálják meg, a talajban garázdálkodó pockok pedig a gyökerét károsíthatják. Külön öröm a mesterséges szereket kerülőknek, hogy a szezonban növényvédelmet nem igényel, viszont egy növényelhalást okozó betegség megtizedelheti az ültetvényt. Az Évkerék Ökotanya tulajdonosainak 10 éves tapasztalata szerint a késő tavaszi fagyok csökkenhetik a termésmennyiséget, az aszályos években pedig az öntözés szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy növelni lehessen a szezon végén betakarított bogyók arányát.

Kiskertekben is ültethető, amennyiben van elég nagy hely. Egy az, hogy egy 3-5 méter magas és széles cserjévé nő , emellett ez egy kétlaki növény, külön porzós és termős egyedet is kell ültetni ahhoz hogy legyen termés. Vásárláskor érdemes megjelölni a porzós növényt, hogy a későbbiekben tudjuk, kitől mit várhatunk. Ha belevágunk a termesztésébe, akár kicsiben vagy nagyban, a legnagyobb kihívást a termés betakarítása, tisztítása fogja jelenteni, ugyanis a növény 3-5 cm-es tövisekkel borított, így nem éppen veszélytelen, kifejezetten kellemetlen munka a szüret

– ismertette a növénnyel kapcsolatos legfontosabb ismérveket Dr. Kiss László.

A 2020-as homoktövis szezonról

Visszautalván a homoktövis korábban említett egyik főbb „ellenségére”, a tavaszi fagyokra, az Évkerék Ökotanya tulajdonosa szerint ez évben érezhető volt a változóban lévő időjárás átka az idei termésmennyiségben, noha a nyári csapadékmennyiség valamennyire kompenzálta az elszenvedett károkat. Dr. Kiss László mindazonáltal azt is hozzátette, ökogazdaságként nem várnak el tetemes mennyiségű hozamot az ültetvénytől, amely az idei évben meglátásuk szerint kiváló minőségű gyümölcsöket hozott. A termés nagyobb részét feldolgozatlanul értékesítik kereskedőkön keresztül Észak- és Nyugat-Európába, ami gyümölcslégyártókhoz, valamint kozmetikai és gyógyszeripari cégekhez kerül, míg a feldolgozott termékeket határon belül, főként Csongrád-Csanád megyében, valamint neves budapesti pékségeknek, kistermelői termékeket értékesítő boltoknak és a Zuglói Kenyérközösségnek adják tovább.

Mindazonáltal a céljuk az, hogy a termesztett homoktövis minél nagyobb arányban hazánkon belül maradhasson, ezzel szolgálva a magyar emberek egészségét. „Reméljük , hogy az egészségtudatos táplálkozás terjedésével egyre több itthon megtermelt homoktövis termék kerül majd a hazai fogyasztókhoz (akár közétkeztetésen, iskolagyümölcs-programon keresztül, nagyobb gyümölcsfeldolgozók termékeiben, a multik polcain), mert jelenleg a jelentős %-a külföldön kerül eladásra” – fogalmazta meg reményeiket az Évkerék Ökotanya tulajdonosa. Öröm az ürömben, hogy a koronavírus kétségtelenül adott egy lökést a keresletnek, ami eddig jobbára csak télen, a megfázás és az influenzaszezon idején lángolt fel, amikor természetes immunerősítőként keresik a patikákban kapható gyógyszerek helyett.

A Magyar Homoktövis Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke 2018-ban az Agrárszektornak kifejtette, hogy az Európai Unióban bizonyított beltartalmi értékei ellenére sem ismerik el gyógyhatású termékként, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy egyrészt csak elvétve találni ilyen tartalmú készítményt a patikák polcán, másrészt az itthon megtermelt termés jelentős részét sem helyben dolgozzák fel, hanem exportálják. Az Évkerék Ökotanyát megalapító házaspár azonban kitartóan szembemegy az európai szelekkel, és céljuk, hogy minél több hazai étteremben, kézműves pékségben, bevásárlóközösségben helyet kapjanak a termékeik, végső soron pedig keresik a kapcsolatokat azokkal a kozmetikai és gyógyszeripari cégekkel is, akik végre meglátják a homoktövisben rejlő sokoldalú felhasználási lehetőséget.

Címlapkép: Getty Images