Kiderítenéd, hatásos volt-e az oltás? Mutatjuk, hogy alakul a Covid-tesztek ára 2021-ben

Ahogy a portál írja, az egyes vakcinák hatékonyságát különféle vizsgálatok, módszerek igazolhatják, amelyek gyakran szerepet játszhatnak abban, hogy hogyan választanak azok, akik még nem kapták meg az oltást. A klinikai tesztek százalékos rátáját szokták leggyakrabban összevetni, illetve nemrégiben a magyar kormány is közölt adatokat azzal kapcsolatban, hogy hány megbetegedés, illetve haláleset történt az egyes vakcinák beadását követően az országban. Ezek azonban nem adnak megfelelő alapot arra, hogy egzakt módon vessük össze a hatékonyságot.

Arra vonatkozóan is indultak már vizsgálatok más országokban, hogy az egyes oltások alkalmazása után megfelelő ellenanyag mennyiség termelődik-e a szervezetben. Szerbiában például átfogó tesztelés indult ennek feltérképezésére. Másfél hete zárult a 10 ezer ember részvételével készített kutatás, mely azt állapította meg, hogy az országban alkalmazott összes vakcina (Pfizer, AstraZeneca, Szputnyik V, Sinopharm) hatékony. Viszont, ahogy azt szakemberek gyakran hangsúlyozzák, az immunválasz nagyban függ attól a szervezettől, amelybe a vakcinát bejuttatják, így bármely vakcinánál elképzelhető (bár az esélye csekély), hogy nem indul be tőle az ellenanyag termelés.

Ahhoz, hogy az oltás hatékonyságáról valaki meggyőződhessen, a magánlaborokban számos vizsgálat elérhető, különböző árakon. Arra szintén van lehetőség, hogy olyan ellenanyag vizsgálatot végeztessen valaki, amely a védettségi igazolvány kiváltásához szükséges, ha úgy gondolja, átesett a fertőzésen. A magánklinikák pedig továbbra is kínálnak PCR-tesztet azoknak, akik arról szeretnének meggyőződni, jelenleg fertőzöttek-e, vagy utazás előtt, esetleg karanténból való kikerüléshez szükséges számukra a negatív PCR-teszt.

Az elérhető viszgálatok, illetve az árak pedig egészen változatosan alakulnak. A Pénzcentrum összegyűjtötte, melyik vizsgálat mely célból ajánlott, illetve mennyibe kerül az egyes laborokban.

Milyen vizsgálat szükséges oltást követően?
Az már a lakosság nagyrésze számára világos, hogy ha arra kíváncsi, jelenleg fertőzött-e, megbízható és a hatóságok által is elfogadott teszt a PCR-módszer. Ennek árát még ősszel a kormány 19 500 forintban maximálta. Akkor ezt a magánklinikák elég alacsonynak érezték, azóta viszont több helyen még olcsóbban is kínálják a szolgáltatást. Később pedig a szerológiai teszt árát is egységesen 11 000 forintban határozták meg.

Az antitesteket, antigéneket vizsgáló tesztből létezik a "gyorstesztnek" nevezett fajta, ami ujjbegyből vett vérből mutatja ki, volt-e már valaki fertőzött. A vénás vérből vett mintából dolgozó szerológiai vizsgálat is ezt mutatja ki, általánosságban megbízhatóbb, és a védettségi igazolvány kiváltásához is ilyet kérnek.

Léteznek további vizsgálattípusok is, melyek az immunválasz kiváltásán alapulnak. Ezzel meg lehet győződni például arról is, hogy az oltás - vagy egy tünetek nélkül lezajlott fertőzöttség - adott-e bármilyen védettséget a jövőbeli megbetegedéssel szemben. Azonban ha valaki kifejezetten oltás után szeretne meggyőződni a védettségéről, egyáltalán nem mindegy, mikor és milyen oltást kapott. Ezt a Medicover el is magyarázza a honlapján, ahol az IgG immunválasz mérésére szolgáló magas érzékenységű szerológiai tesztet ismerteti:

A teszt az oltás után kialakult tüske fehérje (spike-protein) ellenanyag szintjét méri, így a jelenleg Magyarországon elérhető összes oltás (Pfizer, Moderna, Szputnyik, Sinopharm, Astra Zeneca), valamint a már engedélyezett oltóanyagok (Johnson&Johnson, CoviShield, CanSino, CureVac) beadása után kialakult immunválasz mérésére alkalmas. A mintavétel a kétdózisú oltások esetén (Pfizer, Moderna, Szputnyik, Sinopharm, Astra Zeneca, CoviShield, CureVac) a második oltás után egy héttel, az egydózisú oltások esetén (Johnson&Johnson, CanSino,) az oltást követő 4.-6. hét után javasolt

- írják. Míg a SARS-CoV-2 ellenanyag (IgG + IgM) vizsgálat esetében arra is felhívják a figyelmet: "a teszt nem alkalmas az oltás utáni védettség megállapítására, mivel a fertőzés utáni ellenanyag tesztek (IgM/IgG és kvantitatív IgG) nem a tüskefehérje (spike protein) elleni ellenanyagot mérik, hanem a vírus specifikus nukleokapszid elleni ellenanyagokat". Még ha ezt nem is érti egy laikus, annyi tudható belőle, hogy ellenanyag szint mérésére és nem immunválaszt kiváltására szolgáló tesztről van szó, amely nem az oltás után kialakult védettség tesztelésére szolgál.

A TritonLife szintén kínál úgynevezett ELISA tesztet. Mint írják, ez a laboratóriumi szerológiai vizsgálat azt mutatja meg, hogy a szervezet termel-e ellenanyagot a vírus ellen. A koronavírus esetében az immunrendszer előbb IgM típusú, majd pedig IgG típusú ellenanyagot termel. A korai immunválasz a fertőzés után kb. 5-7 nappal alakul ki, ez az ún. IgM-pozitivitás. A késői immunválasz 10-14 nappal a fertőzés után jön létre, ez az IgG-pozitivitás - ismertetik.

A jelenlegi tudományos vélekedések nem bizonyítják egyértelműen, hogy a betegségen átesett emberekben védettség alakulna ki az újrafertőződés ellen, de valószínűsítik, hogy újrafertőződés esetén a tünetek enyhébb formában jelentkeznek, vagy tünetmentesen zajlik le a fertőzés. (...) A megfelelően magas IgG értékkel rendelkezők vérplazmájukkal segíthetnek a súlyos beteg koronavírus fertőzötteken

- írják a honlapon.

Azt viszont hozzá kell tennünk, hogy egyes szakemberek szerint felesleges (pénzkidobás) az oltás utáni immunválasz vizsgálat, főként hogy sokszor nem is a jó tesztet végezteti el valaki. A magánúton 10-20 ezer forintért végeztethető viszgálat például a kínai vakcina esetében, de ezt a laborok elmondása szerint sem érdemes túl korán kérni

- írta a Népszava.

Békássy Szabolcs pedig, az Országos Háziorvosi Kollégium vezetője például azt közölte a hvg.hu kérdésére, hogy a Sinopharm esetében nem érdemes magánúton mérni az ellenanyagszintet a második dózis után, mert az eredmények félrevezetőek lehetnek.

A kínai vakcina - szemben a többi alkalmazott oltóanyaggal - az elölt vírust tartalmazza, így inkább a nukleokapszid elleni antitestek termelése és a sejtes immunválasz jellemző rá, míg az mRNS-vakcinák (pl. Pfizer, Moderna) az S-fehérje – azaz a tüskefehérje – elleni antitestek termelődését indítja be

– mondta a szakember, így véleménye szerint a forgalomban lévő tesztek nem feltétlenül azt az antitestet vizsgálják, amire szükség lenne, így a negatív eredmény ellenére ugyanúgy lehet védett a beoltott személy.

Sarkadi Balázs orvos-biológus a hvg-hez eljuttatott összefoglalójában pedig arra hívta fel a figyelmet a Sinopharm-vakcina hatásossága kapcsán, hogy a védettségről való meggyőződéshez nem elég egyetlen vizsgálat. Eszerint az anti-Covid antitest titert először egy alkalmas gyorsteszttel (pl. a Cellex antiS/N, IgM és IgG teszt) kellene ellenőrizni. Ha az negatív, el kellene végezni a kvantitatív neutralizáló antitest mérést (ELISA vagy Centaur esszé). Ha ez is negatív akkor pedig a Quantiferon tesztet a sejtes immunválasz felmérésére.

A cikk itt folytatódik tovább.

Címlapkép: Getty Images