Meglepő dolog derült ki a magyar gombáról: hamar egy vagyont kaszálhatsz vele

Ki gondolná, hogy Magyarországon több mint 100 éves hagyománya van a gombatermesztésnek?! Budafokon és Nagytétényben már a 19. század végén nevelték a csiperkét. Párhuzamosan, ahogy a szőlészek és borászok is kezdtek kijárni Franciaországba, ugyanúgy, francia mintára honosították meg itthon a gombatermesztést is. Az is tény – kezdjük a beszélgetést a Magyar Gombatermesztők Egyesületének vezetőjével, Mutsy Árpáddal –, hogy a második világháborúig Magyarország az egyik legjelentősebb gombatermesztő ország volt a világon, ezt a szerepet azonban a háború után elveszítette.

Maradt egy kis mag, amely jórészt a későbbi volt Duna TSZ berkeiben működött, ahol tradicionális pincés gombatermesztéssel foglalkoztak. A ’60-as, ’70-es években aztán átalakult a technológia: a bakhátas termesztést kiszorította a zsákos. Igazi áttörést azonban a rendszerváltás hozott idehaza. A ’90-es években, részben a Duna TSZ-es alapokat kihasználva, közel 300-400 termelő kezdett el foglalkozni a gombával, elsősorban a pincével rendelkező régiókban. Budapest volt az első nagy termelőhely, utána elindult a pincés termesztés Pécsen és Egerben, majd pár évvel később Győr környékén is meghonosodott a termesztés, de itt szigetelt sátrakban. A magyar gombaipar töretlenül fejlődött tovább egészen a 2000-es évek közepéig. 10-15 év alatt a 4 ezer tonnáról 30-35 ezer tonnára emelkedett az évi termelés, amely óriási sikertörténetet jelentett a hazai zöldség-gyümölcs ágazatban. De a 2000-es évek közepén már lehetett látni, hogy a hagyományos alapoknak sajnos nincs jövője, váltani kellene.

– teszi hozzá az elnök, Mutsy Árpád, aki az elnöki poszt mellett az egyik legnagyobb hazai gombafarm, a Bio-Fungi Kft. tulajdonosa is.

Sok, kisebb termelő is megszenvedte a Covid-járványt

2005. után megtorpant a hazai termesztőknél a lendület, és 8-12 éves hanyatlás következett. A szakember szerint talán az utóbbi években érezhető egy kis pezsdülés, de a koronavírus-járvány nem tett jót az ágazatnak. Főként azok a kisebb termelők jártak rosszul, akik helyi piacokra vagy a vendéglátóipari szektorba termeltek, sokan fel is adták. Egy biztos, jelenleg 100 alatt van a nem hobbiszinten gombatermesztéssel foglalkozók száma. Mindössze néhány nagyobb vállalkozás igyekszik fenntartani a fejlődést:

Mi a Bio-Fungival egészen más utat jártunk be. Egyrészt a kétezres évektől alapanyagot kezdtünk el gyártani, magyarországi és környező országokbeli ügyfeleket láttunk el komposzttal. Másrészt új technológiákat vezettünk be, amelynek köszönhetően tudtunk fejlődni, illetve, akik velünk partnerségbe kerültek vállalkozások, őket is tudtuk segíteni.

– meséli Mutsy Árpád.

Több ok miatt is érdemes gombát fogyasztani

A gomba superfood kategóriába tartozó, rendkívül egészséges élelmiszer, tele C-, B- és D- vitaminnal. Koleszterin- és gluténmentes, az összes esszenciális aminosavakkal rendelkezik, alacsony energiatartalmú, viszont rostban annál gazdagabb. Ezek a remek tulajdonságok nemcsak a csiperkére, hanem a laskára, a shiitake-ra és egyéb más termesztett gombákra is igazak. A termesztett gombák nagy előnye a vadon termő gombákkal szemben, hogy egész évben elérhetőek, nem csak szezonálisan. Télen-nyáron közel ugyanazon az áron tudjuk beszerezni, másrészt ugyanazon feltételek között termeszthetőek. Hasonló minőségben, szermaradvány-mentesen juthat hozzá a vásárló.

A gombának – hangsúlyozza még Mutsy Árpád – a vegetáriánus, a vegán és a fenntartható élelmezésben is nagy jelentősége van. A jövőben viszont, a fenntartható gazdálkodás szempontjainak az előretörésével is egyre nőhet a szerepe:

A szakemberek szerint a húsfogyasztás hosszú távon jelentősen csökkenni fog, egyes becslések szerint akár 30-40 százalékkal is. Ezzel párhuzamosan a gomba, mint az egyik legminőségibb tápanyagforrás, a jövőben még jobban felértékelődhet. Hiszen míg 1 kg gabona előállításához 8-15 ezer liter vízre van szükség, addig 1 kg gombának elég 5-8 liter víz. A gomba vízlábnyoma a legalacsonyabb az összes élelmiszer között.

Ráadásul, teszi hozzá Mutsy Árpád, a termesztett gombák gyakran még vegyszermentesebbek is, mint a vadon gyűjtött társaik, amelyek a környezeti ártalmaknak is ki lehetnek téve.

Ennek ellenére mi magyarok nem járunk élen a gombafogyasztásban

Jelenleg Magyarországon átlagosan másfél kg gombát eszünk meg évente, ez a nyugat-európai gombafogyasztásnak mindössze a fele. Egyes országokban 4 kiló az éves fogyasztás, de a trendek afelé mutatnak, hogy ez a szám akár 5-6 kilóra is felmehet. Hosszútávon a jelenlegi magyarországi 15-20 ezer tonnás termelés is megduplázódhat és legalább egy 30-50 százalékkal növekedhet – teszi hozzá a szakember.

A gombatermesztés jó befektetés – amelyre most extra pénz is járhat.

Mutsy Árpád úgy látja, hogy a másfél évtizedes hanyatlás után most végre újra fellendülhet a hazai gombatermesztés, ezzel együtt mindenkit arra biztat, merjenek fejleszteni és akár belevágni:

A közeljövőben olyan pályázati lehetőségek nyílnak meg, amelyekből rentábilis és modern gombafarmokat lehet építeni. A jó minőségű gombakomposzt rendelkezésre áll, van két jelentős gombakomposzt üzem is Magyarországon. Most először akár 1 milliárd forintnyi összegű, vissza nem térintendő támogatást is lehet igényelni gombafarmokra. Természetesen jelentős önerő vagy bankhitel is kell hozzá.

Elsőre meglepő lehet a milliárdos támogatási összeg, azonban korszerű gombatermesztés kiépítése nem olcsó mulatság - magyarázza a szakember. Zárt körülmények között, klimatizált termesztőhelyiségekben, automatizált hűtés-fűtés, párásítás, állandó széndioxidszint mérés mellett zajlik a termesztés. Korszerű gombafarm komoly beruházást igényel, bekerülési költsége 500-600 millió forintra is rúghat. Ezzel párhuzamosan azonban, a gomba intenzitásának köszönhetően, viszonylagosan hamar megtérülhet a befektetés:

Egy négyzetméter termesztőfelületről, az 5-6 hetes termesztési forgónak köszönhetően az évente történő 8 -10-szeres betelepítés során 250-300 kg csiperkegomba szedhető le

– tudjuk meg.

Azt lehet látni, hogy szerte Európában és Amerikában nagyon intenzív beruházások zajlanak ebben az ágazatban, még akkor is, ha a gombatermesztés amúgy sok kézi munkaerőt igényel. Vidéken - Mutsy Árpád szerint - komoly munkalehetőséget biztosíthatna egy-egy nagyobb gombafarm megépülése, hiszen egy-egy családi farm 20-30 főnek adhat munkalehetőséget. Másrészt egy modern módon megépített gombafarm akár 30 évig, kevés karbantartással, nagyon kicsi fenntartási költséggel, életképes vállalkozás tud maradni és garantált megélhetést tud biztosítani a befektető számára.

Elég nagy a piac ahhoz, hogy több gombatermesztőt is eltartson?

Ahogy megtudjuk, Magyarország ahhoz, hogy igényeit kielégítse, jelenleg behozatalra szorul:

Ez a többi zöldség és gyümölcs esetében is így van, de Magyarországon voltunk már abban a helyzetben is, közel 20 éven át, amikor gombából nem szorultunk rá az importra. Ugyanakkor mi hazai gombatermelők nagyon erős exportpiacokkal rendelkezünk, a szomszédos országokban is erősen jelen vagyunk.

– közli, de a szakember szerint a piacok kielégítésére akár 2-3-szor ennyi gombát is termeszthetne az ország.

Az utóbbi években az áruházlánci portfolió is növekedett. Ma már nem csak a csiperke található meg az üzletláncokban, hanem a nagy, nyílott kalapú gomba, a Portobello is, de elindult nagyban a shiitake, a déli tőkegomba és a laskagomba termesztése is.

Apropó, laskagomba!

Ahogy megtudjuk, Magyarország az ’50-es évektől kezdve élen járt a laskafajták kutatásában és nemesítésében és a technológiák fejlesztésében is:

A ’80-as évek végére, a ’90-es évek elejére a Kecskeméti Zöldségkutató Intézet, valamint a Borotai TSZ voltak a meghatározó laskatermelők. Aztán több kisebb vállalkozás is ráállt a laskára. Később elindult a laskagomba tömeges értékesítése, de sokáig jórészt csak exportra ment ez a gomba. Mind a mai napig nagy ázsiója van a magyar laskának külföldön, például Németországban.

– teszi hozzá.

Mi a különbség bio és a konvencionális gomba között?

A bio- és a konvencionális gomba között a fő különbség az, hogy a biotermesztésnél már az alapanyag is (a szalma például) ökológiai gazdálkodásból származik. Jóllehet – magyarázza a szakember – a konvencionális termesztésben lévő gombák is szinte 100%-os biztonsággal vegyszermentesek, de a komposzt nem az:

De nagyon szigorúak az európai szabályok, a termesztési környezetnek hála a gombát tényleg egészen jól el lehet tartani. Ha valaki odafigyel, vegyszermentesen is tud kiváló minőségű gombát előállítani, ami nagyon jó dolog.

– közli a szakember, akitől megtudtuk azt is, hogy a gombák a szedést követően fél-egy órával már hűtött térbe kerülnek, 2 fokra, biztonságosan eltarthatóak. A boltokban pedig jellemzően lélegzőfóliában tárolják, amely segít megőrizni a frissességet.

Nyersen is fogyaszthatóak

Magyarországon jobbára vagy kirántjuk vagy levest, gombapörköltet készítünk belőlük. Nagyon ízletes fogások ezek is, de a gomba napi szinten is beilleszthető az étkezésünkbe, ezerféle ételt készíthetünk. Sőt, a csiperkegomba nyersen is fogyasztható: isteni köret vagy vacsora lehet például egy friss, szeletelt, nyers csiperkegombából készült saláta, olívaolajjal meglocsolva, zöldfűszerekkel ízesítve.

A gombát viszont – tanácsolja Mutsy Árpád – soha nem szabad meghámozni, mindig csak folyó hideg víz alatt mossuk meg. Mint a többi zöldségnél, figyeljünk arra, hogy ne szívjon magába több vizet, mint ami önmagában benne van.

Hogyan alakult a gomba ára?

Meglepő, de a gomba ára nem emelkedett olyan mértékben, mint az összes többi élelmiszer – tudjuk meg.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a gombaiparban is komoly konkurenciaharc van. A lengyel termelők ugyanis nemcsak disznóhúsban, csirkében, kukoricában és almában vannak jelen a hazai piacokon, hanem a gombában is elénk kerültek. Több mint 15-ször annyit termesztenek, mint mi. A lengyel gomba masszívan ott van a magyar piacokon és a hazai termelőknek ezzel meg kell küzdeniük. Ennek ellenére mindenkit arra buzdítok, hogy fejlesszen, mert azért vannak a lengyelek előttünk, mert ők jóval nagyobb tömegben, modern gombaházakban termelnek. Magyarországon ennek még nem igazán alakult ki a hagyománya, pedig, egészséges élelmiszert lehet így nagy tömegben jövedelmezően előállítani.

A Covid miatt újra reneszánszát éli a hobbitermesztés is

A csiperke vagy a laskagomba termesztéséhez nem kell más, mint néhány gombazsák és némi szakértelem. Ha piciben, hobbiként, a családjának akar valaki gombát előállítani, akkor például a laska tekintetében elég akár egy vízakna, de kerti sufniban is remekül lehet termeszteni. De akár egzotikus és különleges gombák széles választékát is megtermelhetjük otthon, köszönhetően az olyan zseniális megoldásoknak, mint például a spórákkal beoltott alapanyag, amelyből a gombák kifejlődhetnek.

Címlapkép: BioFungi KFT.