Budapest 1℃ (erősen fátyolfelhős)Sokkoló: megfulladnak a halak a tóban a kánikula miatt, vajon van megoldás?
A Velencei-tavon történt jelentős halpusztulás okairól és a lehetséges megoldásokról kérdezte a 24.hu Dr. Felföldi Tamás mikrobiológust, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének tudományos munkatársát. Tűzoltóautóból friss vizet engedni a tóba csepp a tengerben, de az biztos, hogy a halak szó szerint megfulladnak a kevés oxigén miatt. A következő hetekre jósolt kánikula tovább ronthat a helyzeten. Az viszont bizakodásra ad okot, hogy az elhullott halak száma fokozatosan csökkent az elmúlt napokban, és a fürdőzés betiltását eredményező vízminőség-romlást sem jelentettek az illetékes hatóságok.
Látványos halpusztulás kezdődött múlt péntekre virradóra a Velencei-tavon, amiről korábban a HelloVidék is beszámolt. Az ügyben illetékes Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) szerint a halak zöme szélhajtó küsz, valamint karika- és dévérkeszeg volt. Az ok kivizsgálása még folyamatban van, de az elsődleges eredmények alapján relatív oxigénhiány végzett a halakkal.
A Velencei-tavi hal-állományért felelős MOHOSZ szerint a fő felelős az időjárás. Az általában áprilisban ívó halak az idén csak júniusban kezdték meg a szaporodást, a normál időjárási körülmények között két hónapig elhúzódó biológiai folyamat most két hét alatt lezajlott, írja a 24.hu.
A hirtelen jött meleg hatására a víz hőmérséklete alig több mint egy hét alatt 15-ről 25 Celsius fokra emelkedett, a napsütés hatására pedig elszaporodtak az algák, és a szélcsend még tovább rontotta a helyzetet. A végeredmény pedig, hogy a relatív oxigénhiány végzetesnek bizonyult az ívásban legyengült halak számára.
Dr. Felföldi Tamás mikrobiológust, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének tudományos munkatársát faggatta a 24.hu.
A Velencei-tó eleve sekély állóvíz, ráadásul most kifejezetten alacsony vízszinttel, ami rendkívül sérülékennyé teszi mind az emberi beavatkozásokkal, mind a környezeti változásokkal szemben.
A szakember kollégáival pénteken járt a tavon, zooplanktont gyűjtöttek és vízkémiai, valamint mikrobiológiai vizsgálatokhoz vettek mintákat, ők is tapasztalták a halak elhullását. Vizsgálatuk célja nem a halpusztulás kutatása volt, de a laboratóriumban ellenőrizni tudták az egyes mintákban a természetesen jelen lévő baktériumok aktivitását, ami ugyancsak alátámasztotta, hogy valami nincs rendben.
Trendként bontakozott ki, hogy ahol több volt a haltetem, ott alacsonyabb mértékű volt a baktériumok működése. Vagyis olyan hirtelen változásról van szó, amit nehezen visel a vízi élővilág
– jegyzi meg Felföldi Tamás.
Ennél többet azonban a jelenséget megelőző vizsgálati eredmények hiányában a konkrét esetről nem mondhattak el. Jó jel azonban, hogy az elhullott halak száma fokozatosan csökkent az elmúlt napokban, és a fürdőzés betiltását eredményező vízminőség-romlást sem jelentettek az illetékes hatóságok.
A víz hőmérsékletének emelkedésével csökken az oxigén oldhatósága, magyarán a melegebb vízben kevesebb az oxigén. Ha ez hirtelen következik be, márpedig bő egy hét alatt 10 fokos melegedés igencsak gyorsnak számít, az hozzájárulhat a vízi élőlények pusztulásához.
A szakemberek rengeteg algát találtak a víz felszínén, ezek elszaporodása olyan folyamatokat indít el, ami ráerősít az oxigénhiányra, másrészt anyagcseréjük során toxinokat juttathatnak a vízbe. A csendes időszak után feltámadt szél hatására pedig hirtelen nagyobb mennyiségű mérgező kén-hidrogén juthatott a vízbe. Az ökológus szerint nehéz egyetlen tényezőt látni az esemény mögött, egymással összefüggő folyamatok összhatása történik. A Velencei-tó vize kissé lúgos (8,5-9-es a pH-ja), enyhén sós. Ezek mind stresszfaktort jelentenek a vízi élővilág számára.
A kánikula tovább ront a helyzeten
A következő hetekre jósolt kánikula tovább ronthat a helyzeten. Mivel alapvetően egy sekély víztestről van szó, vízállása jelenleg 101 centiméter, ami 39 centivel marad el a minimális szabályozási szinttől, logikus, hogy egy ilyen sekély tó nagyon sérülékeny, erősen ki van szolgáltatva az olyan környezeti hatásoknak, mint a csapadékhiány, hőmérséklet-ingadozás, ezért nagyon intenzíven reagálhat bármilyen emberi bolygatásra is. Ilyen körülmények között csak a komplex, mindenre kiterjedő rendezés jöhet szóba az élővilág védelmében.
Tűzoltóautóból vizet juttatni a tóba kedves gesztus, de csepp a tengerben. A következő napok mutatják majd meg, mekkora a baj, a nagyon közeli jövőben pedig megoldást kell találni a vízhiányos időszakok orvoslására
- összegezte a szakember.
Egy júliusban induló projekt keretében Felföldi Tamás és kollégái hosszú ideig napi több alkalommal vesznek mintát a tó több pontján. Az eredményektől azt várják, hogy kiderüljön, hogyan reagál egy ilyen nagy felületű, de sekély tó komplex rendszerként az egyik napról a másikra történő változásokra.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
